Miért is van létjogosultsága egy francia-német-V4 hárompilléres erőközpontnak az Európai Unióban? Ha csak az Európai Tanács május második hétvégéjén, Portóban rendezett szociális csúcstalálkozójára tekintünk, érdemes feltennünk a kérdést, hogy valójában mi is rejlik a „szociális Európa" kifejezés mögött, s választ kapunk mindkét kérdésünkre – ugyanis Magyarország idestova 10 éve építi annak hazai lábát.

Az Európai Unió 2017-ben hirdette ki a szociális jogok európai pillérét, amelynek keretében az uniós tagállamok 20 alapelvet határoztak meg egy 21. századi, igazságos és erős szociális Európa elérésének céljából, azonban csaknem 4 évre, 8 EU-elnökségre és 1 világjárványra volt szükség ahhoz, hogy egy cselekvési terv megfogalmazására is sor kerüljön. Az EU az idén május 7-én és 8-án rendezett csúcstalálkozóján három fő, 2030-ig elérendő célt határozott meg:

  • legalább 78 százalékos foglalkoztatási ráta az Európai Unióban;
  • évente a felnőttek legalább 60 százaléka vegyen részt képzésekben;
  • a társadalmi kirekesztődés vagy a szegénység kockázatának kitettek száma legalább 15 millió fővel – és ezen belül legalább 5 millió gyermekkel – csökkenjen.

A kezdeményezés, bár első ránézésre úgy tűnhet, kizárólag a szociális értékek erősítését célozza, nem a jótékonykodásról szól. A szociális dimenzió aktív bevonása mindig is a magas versenyképességű gazdaságok lényeges elemének számított, amely versenyképességből igencsak híján volt az EU az utóbbi bő egy évtizedben. Egy ilyen helyzetben, a 21. század adta kihívásokkal szemben, a plurális gazdasági szemlélet mellett a klasszikus értelemben vett és az új típusú körülmények szerint formálódó szociális és szolidáris gazdasági szempontok figyelembevétele is nélkülözhetetlen egy sikeres gazdaságpolitika felépítéséhez és kialakításához – jelen esetben újjáépítéséhez.

IllusztrációForrás: AFP/Frederick Florin

A szociális kötelezettségvállalás mögött tehát alapvető versenyképességi szempontok, racionális megfontolások és gazdasági indítékok állnak. A munkahelyek megóvása ugyanis elsősorban a status quo fenntartását jelenti. Európa jövőjét ezzel szemben hosszú távon az határozza meg, hogy a tagállamok képesek lesznek-e új munkahelyek teremtése által növelni a foglalkoztatottságot; innovatív képzéseket biztosítani, amelyekkel az európai munkavállalók magasabb hozzáadott értékű munkákat végezhetnek a globális gazdaságon belül; valamint munkába állítani mindazokat, akiket nem csupán társadalmi felelősségvállalásunk, hanem gazdasági érdekünk is.

Az emberek tömeges munkába állítása várhatóan az egyik legnagyobb trend lesz Európa-szerte az elkövetkezendő években, habár az említett intézkedések jelentőségére Magyarország már tíz évvel ezelőtt felhívta a figyelmet, ráadásul kontinentális szinten. 2011-ben, amikor első alkalommal látta el az Unió csúcsintézményének, az Európai Unió Tanácsának soros elnöki feladatát, hazánk elnökségi programjában első prioritásként szerepelt „a munkahelyteremtés kérdése, a romastratégia, illetve az EU2020, az Európai Unió versenyképességről szóló tervezete" az „Erős Európa" jelmondata alatt. Idehaza pedig már 2010 óta szolgál jó gyakorlatokkal e területen.

Magyarországon többek között a munkahelyteremtő beruházások támogatásának köszönhetően a foglalkoztatottsági arány 2020 végére elérte a 75,1 százalékot, vagyis meghaladta, és kétszer olyan gyorsan emelkedett, mint az EU-s átlag (72,6 százalék). Felismerésre került a felnőttképzési rendszer struktúraváltásának gazdasági igénye, amelynek eszközölését követően a felnőttképzés mára szélesebb tevékenységi kört ölel fel, s naprakész kompetenciákkal ruházza fel az álláskeresőket, a szakképzésben vagy a továbbképzésben részt vevőket.

Orbán Viktor kormányfőForrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Továbbá hatékony foglalkoztatáspolitikai eszközök integrálják az olyan munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű csoportokat, mint a romák (a kötelező óvodában és általános iskolában ingyenes étkeztetés és tankönyv áll rendelkezésre, majd három év elvégzése után szakközépiskolai végzettséget szerezhetnek, melynek következtében munkaerőpiaci hátrányuk fokozatosan mérséklődött az elmúlt évek során), a megváltozott munkaképességűek és fogyatékossággal élők (azokat a cégeket, amelyek lemondanak az MMK-s személyek foglalkoztatásáról, rehabilitációs hozzájárulás megfizetésére kötelezik, amely intézkedés a csoport elvitathatatlan gazdasági értéke mellett szintúgy hozzájárult foglalkoztatottságuk ösztönzéséhez, ami 2010 óta 18 százalékról 42 százalékra emelkedett) vagy a fiatalok (2022-től a 25 éven aluli fiatalokat személyijövedelemadó-mentesség illeti meg, amely jelentősen érinti a fiatal munkavállalók mihamarabbi munkaerőpiacra való integrálását és tapasztalatszerzését). E gazdaságalapú társadalmi felzárkóztatásnak köszönhetően Magyarországon az elmúlt tíz évben több mint egymillió fővel csökkent a súlyos anyagi nélkülözést elszenvedők száma.

Magyarország ismét példát mutat; legfőképp abból, hogy a konstruktív együttműködésekre való nyitottság mellett nem a külső megoldások, hanem az önerőben való bizalom az, amely a leginkább képes mérsékelni a problémákat, versenyképességet és stabilitást biztosítani egy nemzet, vagy akár egy közösség számára, szem előtt tartva, hogy a szociális intézkedések valójában akkor érvényesülnek, ha a többségi társadalom számára is képesek értéket teremteni. Ahhoz, hogy kilábaljon a válságból, az EU-nak nincs más választása, mint támogatnia az európai állampolgárokat, és követnie azon tagállamait, amelyek jó példával előtte járnak.

Szerző: Halkó Petra, a Századvég Alapítvány vezető elemzője