Soha nem látott szinten az erőszak Svédországban

restrikt upplopp oroligheter unrest politics demonstration Horizontal
Demonstrators burn tyres during clashes with police in the Rosengard neighbourhood of Malmo, Sweden, on August 28, 2020. - The protest was sparked by the burning of a coran by members of Danish far-right party Stram Kurs during an anti-Muslim rally in Malmo earlier in the day. The party's leader Rasmus Paludan, known for his anti-Muslim rhetoric, was due to attend the rally but he was arrested near Malmo and has been banned from Sweden for two years, authorities said on August 28. (Photo by - / TT NEWS AGENCY / AFP) / Sweden OUT
Vágólapra másolva!
Európa élére került Svédország a halálos lövöldözéseket tekintve. Míg a 2000-es évek elején a skandináv ország még sereghajtó volt, 2019-re elérték az első helyet, derül ki egy friss jelentésből. Egy másik tanulmány arra is rámutat, hogy 2020-ban rekordot döntött az emberölések száma. A legtöbb gyilkosság a bevándorlók lakta „sérülékeny területeken" történik.
Vágólapra másolva!

A Svéd Bűnmegelőzési Tanács, a Bra szerdán mutatta be új jelentését, melyet a kormány megbízásából készített. A tanulmány az erőszakos bűncselekmények alakulását vizsgálja Svédországban 2000 és 2019 között 22 másik európai országgal összehasonlítva. A következtetés szerint

Svédországban történt a legtöbb halálos lövöldözés Európában.

Ilyen mértékű növekedés máshol Európában nem tapasztalható, mint Svédországban. Az észak-európai ország a 2000-es évek elején még a sor végén volt a lövöldözéseket tekintve, 2019-re azonban az élre került.

A jelentés készítői szerint nem világos, hogy mi okozta a növekedést. A legtöbb lövöldözés bűnözői körökben az úgynevezett „sérülékeny területeken” történik, és gyakran kábítószer-kereskedelemmel és bandaháborúkkal hozható összefüggésbe.

„De ezek a tényezők számos más európai országban is jelen vannak”, jegyezte meg Klara Hradilova-Selin, a Bra nyomozója.

Összesen hatvan „sérülékeny terület” található Svédországban. Ezek olyan városrészek, ahol főleg bevándorlók laknak, az etnikai kisebbségek uralják a közösséget. Általában magas a munkanélküliségi ráta és a bűncselekmények száma.

Ezeken a területeken a teljes lakosságnak csak az 5,4 százaléka él, de 2020-ban a lövöldözések több mint fele itt történt. Ez már a Bra egy másik jelentéséből derül ki, ami rámutat, hogy

2020-ban rekordot döntött az emberölések száma Svédországban.

A Bra 2020-ra vonatkozó jelentése áprilisban jelent meg. E szerint Svédországban tavaly történt az elmúlt 18 év legtöbb gyilkossága és gondatlanságból elkövetett emberölése. A jelentés megjegyzi, hogy a bűncselekmények számának növekedése betudható a koronavírus okozta gazdasági nehézségeknek és a növekvő munkanélküliségnek. Ugyanakkor kiemelik, hogy a növekvő bűnözés nem Svédország egészét érinti, hanem főleg a "sérülékeny területeket". A fegyveres támadások jelentősen nőttek a külvárosokban, ahol több helyen bandaháborúk dúlnak.

Jimmie Akesson Forrás: AFP/Johan Nilsson/Johan Nilsson

"A Bra jelentésének adatai a valóság sokadik megerősítését jelentik, amelyet a nagy nyugati sajtótermékek gyakran és szívesen elhanyagolnak, és tabuként kezelnek. Svédország teljes területének harmadikvilág-bélivé válása annak köszönhető, hogy egy egész nemzetet csupán a modellintegrációs mítoszra építettek fel, amit csak a bandák közötti véres háború kitörése tudott megingatni", mondta Jimmie Åkesson a bevándorlásellenes Svéd Demokraták párt elnöke.

A bevándorlók integrálása Svédországban komoly problémákat okozott, különösen a 2015-ös migrációs hullám óta. Ennek következtében nőtt a bűnözés, különösen a „sérülékeny területeken”, amit a Bra-jelentések is alátámasztanak. Az iskolákban szegregációs gondokkal kellett szembenéznie a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt, valamint az önkormányzatokra is nagy terhet róttak a megnövekedett szociális kiadások.

Egy finn kutató szerint ráadásul a nagymértékű bevándorlás véglegesen megváltoztathatja Svédországot. Kyösti Tarvainen, a helsinki Aalto Egyetem rendszerszintelemző emeritus docense szerint, ha a bevándorlás jelenlegi szintje továbbra is fennáll,

a svédek 45 éven belül kisebbségbe kerülhetnek saját hazájukban.

Tarvainen modellje szerint 2100-ban annyi muszlim él majd az országban, mint született svéd. A kutató rámutat, hogy a svéd parlament 1975-ben egyhangúlag úgy döntött, hogy Svédország egy multikulturális ország. Abban az időben azonban a bevándorlók több mint 40 százaléka finn volt, akik könnyen integrálódtak.

, írta Tarvainen a Folkbladet című újságban.

Tarvainen szerint a markáns különbség az, hogy a finn bevándorlók gyorsan beolvadtak a svéd társadalomba. Ma szerinte a feltételek eltérőek, mivel a bevándorlók nagy része nem asszimilálódik, vagy nem integrálódik sikeresen a társadalomba. Ehelyett saját területeket hoznak létre, amelyeket általában kirekesztett területeknek, sérülékeny területeknek vagy no-go zónának neveznek, amelyek nagyrészt párhuzamos társadalmak, eltérő gondolkodásmóddal és életmóddal.

Forrás: Shutterstock

Svédországban a terrorizmussal és a bandaháborúkkal foglalkozó különleges erők 2019 óta működnek országszerte, ami hozzájárult az általános közbiztonság javításához, és jelentősen csökkentették a fegyverkereskedelem és a robbanóanyagok vásárlásának lehetőségét.

A letartóztatások számának növekedése mellett a kormány bejelentette az országos rendőrség számszerű növelésének tervét. 2024-ig szeretnék a rendőrség létszámát tízezer főre növelni.