Európa élére került Svédország a halálos lövöldözéseket tekintve. Míg a 2000-es évek elején a skandináv ország még sereghajtó volt, 2019-re elérték az első helyet, derül ki egy friss jelentésből. Egy másik tanulmány arra is rámutat, hogy 2020-ban rekordot döntött az emberölések száma. A legtöbb gyilkosság a bevándorlók lakta „sérülékeny területeken" történik.

A Svéd Bűnmegelőzési Tanács, a Bra szerdán mutatta be új jelentését, melyet a kormány megbízásából készített. A tanulmány az erőszakos bűncselekmények alakulását vizsgálja Svédországban 2000 és 2019 között 22 másik európai országgal összehasonlítva. A következtetés szerint

Svédországban történt a legtöbb halálos lövöldözés Európában.

Ilyen mértékű növekedés máshol Európában nem tapasztalható, mint Svédországban. Az észak-európai ország a 2000-es évek elején még a sor végén volt a lövöldözéseket tekintve, 2019-re azonban az élre került.

A jelentés készítői szerint nem világos, hogy mi okozta a növekedést. A legtöbb lövöldözés bűnözői körökben az úgynevezett „sérülékeny területeken” történik, és gyakran kábítószer-kereskedelemmel és bandaháborúkkal hozható összefüggésbe.

„De ezek a tényezők számos más európai országban is jelen vannak”, jegyezte meg Klara Hradilova-Selin, a Bra nyomozója. 

Összesen hatvan „sérülékeny terület” található Svédországban. Ezek olyan városrészek, ahol főleg bevándorlók laknak, az etnikai kisebbségek uralják a közösséget. Általában magas a munkanélküliségi ráta és a bűncselekmények száma.

Ezeken a területeken a teljes lakosságnak csak az 5,4 százaléka él, de 2020-ban a lövöldözések több mint fele itt történt. Ez már a Bra egy másik jelentéséből derül ki, ami rámutat, hogy

2020-ban rekordot döntött az emberölések száma Svédországban.

A Bra 2020-ra vonatkozó jelentése áprilisban jelent meg. E szerint Svédországban tavaly történt az elmúlt 18 év legtöbb gyilkossága és gondatlanságból elkövetett emberölése. A jelentés megjegyzi, hogy a bűncselekmények számának növekedése betudható a koronavírus okozta gazdasági nehézségeknek és a növekvő munkanélküliségnek. Ugyanakkor kiemelik, hogy a növekvő bűnözés nem Svédország egészét érinti, hanem főleg a "sérülékeny területeket". A fegyveres támadások jelentősen nőttek a külvárosokban, ahol több helyen bandaháborúk dúlnak.

Jimmie AkessonForrás: AFP/Johan Nilsson/Johan Nilsson

"A Bra jelentésének adatai a valóság sokadik megerősítését jelentik, amelyet a nagy nyugati sajtótermékek gyakran és szívesen elhanyagolnak, és tabuként kezelnek. Svédország teljes területének harmadikvilág-bélivé válása annak köszönhető, hogy egy egész nemzetet csupán a modellintegrációs mítoszra építettek fel, amit csak a bandák közötti véres háború kitörése tudott megingatni", mondta Jimmie Åkesson a bevándorlásellenes Svéd Demokraták párt elnöke.

A bevándorlók integrálása Svédországban komoly problémákat okozott, különösen a 2015-ös migrációs hullám óta. Ennek következtében nőtt a bűnözés, különösen a „sérülékeny területeken”, amit a Bra-jelentések is alátámasztanak. Az iskolákban szegregációs gondokkal kellett szembenéznie a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt, valamint az önkormányzatokra is nagy terhet róttak a megnövekedett szociális kiadások.

Egy finn kutató szerint ráadásul a nagymértékű bevándorlás véglegesen megváltoztathatja Svédországot. Kyösti Tarvainen, a helsinki Aalto Egyetem rendszerszintelemző emeritus docense szerint, ha a bevándorlás jelenlegi szintje továbbra is fennáll,

a svédek 45 éven belül kisebbségbe kerülhetnek saját hazájukban.

Tarvainen modellje szerint 2100-ban annyi muszlim él majd az országban, mint született svéd. A kutató rámutat, hogy a svéd parlament 1975-ben egyhangúlag úgy döntött, hogy Svédország egy multikulturális ország. Abban az időben azonban a bevándorlók több mint 40 százaléka finn volt, akik könnyen integrálódtak.

A helyzet megváltozott: 2019-ben a nettó bevándorlók 88 százaléka nem nyugati országból érkezett, 52 százalékuk muszlim volt, írta Tarvainen a Folkbladet című újságban.

Tarvainen szerint a markáns különbség az, hogy a finn bevándorlók gyorsan beolvadtak a svéd társadalomba. Ma szerinte a feltételek eltérőek, mivel a bevándorlók nagy része nem asszimilálódik, vagy nem integrálódik sikeresen a társadalomba. Ehelyett saját területeket hoznak létre, amelyeket általában kirekesztett területeknek, sérülékeny területeknek vagy no-go zónának neveznek, amelyek nagyrészt párhuzamos társadalmak, eltérő gondolkodásmóddal és életmóddal.

Forrás: Shutterstock

Svédországban a terrorizmussal és a bandaháborúkkal foglalkozó különleges erők 2019 óta működnek országszerte, ami hozzájárult az általános közbiztonság javításához, és jelentősen csökkentették a fegyverkereskedelem és a robbanóanyagok vásárlásának lehetőségét. 

A letartóztatások számának növekedése mellett a kormány bejelentette az országos rendőrség számszerű növelésének tervét. 2024-ig szeretnék a rendőrség létszámát tízezer főre növelni.