Ledöntötték Kolumbusz szobrát Kolumbiában, Izabella királynő emlékművét meggyalázták

Protestors topple a statue of Christopher Columbus during a demonstration against government in Barranquilla, Colombia on June 28, 2021.

Több radikális baloldali csoportosulás – köztük egy terrorszervezet – újraírná (értsd: meghamisítaná) Kolumbia történelmét a saját szélsőséges narratívájának megfelelően. Ennek jeléül a nemrég még polgárháború sújtotta latin-amerikai országban április óta radikális baloldali szobordöntögetési hullám söpör végig, amelynek keretén belül meggyalázzák, majd ledöntik az egykori konkvisztádorok emlékműveit, az őslakos indiánok sérelmeire hivatkozva. A rombolás áldozatául esett Amerika felfedezőjének, Kolumbusz Kristófnak több szobra is, noha Kolumbia éppen róla kapta a nevét. A szélsőségesek a világtörténelem egyik legjelentősebb női személyiségének, I. Izabella kasztíliai királynőnek a fővárosi emlékművét sem kímélik. Ezt a jelenséget radikális baloldali körökben cancel culture-nek, azaz az eltörlés kultúrájának hívják.

Az amerikai Black Lives Matter (BLM)-mozgalommal és az Antifával szimpatizáló radikális baloldal aktivisták már április óta rendeznek erőszakos jellegű megmozdulásokat Kolumbia jobboldali vezetése ellen. Ezen demonstrációk eredetileg a bogotái kormány adóreformja miatti tiltakozásképpen robbantak ki, de később kiszélesedett a szélsőségesek követelési listája, az elnök és a kormány távozása mellett

az ország történelmének az újraírását is el akarják érni, a saját radikális baloldali narratívájuknak megfelelően, ennek jegyében pedig olyan szobrokat, emlékműveket döntenek le, illetve gyaláznak meg, amelyek a gyarmatosítás időszakához köthetőek.

A radikális baloldali mozgalmak közül három említésre méltó, egy marxista milícia, amely saját magát Nemzeti Felszabadító Hadseregnek (ELN) nevezi, a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) nevű gerillaszervezet, és a BLM-mintájára szerveződő, a misak közösséghez kapcsolódó indián, őslakos csoportosulások.

A Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) jelképe Forrás: wikipedia - MrPenguin20

Az ELN, a FARC és az indián aktivisták a bogotái vezetés szerint aktívan együttműködnek annak érdekében, hogy a radikális baloldali ideológia jegyében meghamisítsák a latin-amerikai ország történelmét.

Megjegyzés:

a különösen erőszakos módszerei miatt az ELN-t terrorszervezetként tarja számon Kolumbia, az Egyesült Államok és az Európai Unió is.

Az ELN lobogója Forrás: AFP/Raul Arboleda

Az ELN és a FARC befolyása Kolumbiában még mindig jelentős, ami azzal magyarázható, hogy ez a két szervezet más kisebb szélsőbaloldali csoportosulásokkal kiegészülve polgárháborút folytatott a bogotái központi kormánnyal szemben, 1964 és 2016 között.

A radikális baloldal által kirobbantott polgárháború „eredménye" 260 ezer halott, 7 millió menekült és számos régióban tönkretett gazdaság lett.

Az amerikai feketéktől tanulva, az indián közösségek múltbeli, vélt vagy valós sérelmeit hangsúlyozzák folyamatosan, ezzel indokolva a történelemhamisító narratívát. A legutóbbi, 2018-ban népszámlálás adatai alapján Kolumbia lakosságának mindössze a 4,3 százaléka vallotta magát indiánnak, tehát az őslakos közösség nem túl jelentős, de ennek ellenére mégis rájátszik a sérelmeikre a radikális baloldal, így próbálva politikai tőké kovácsolni saját magának.

Szintén a BLM inspirációjára, a szélsőségesek szobordöntögetésbe kezdtek. A legutóbbi ilyen esetre június 28-án került sor, amikor

a „Pride-hónap" lezárásaként szivárványos zászlókat lengető radikális baloldali és indián aktivisták ledöntötték a 2,2 milliós Barranquilla városában Kolumbusz Kristófnak, Amerika felfedezőjének az 1892 óta ott álló szobrát

– közölte a BBC.

Kolumbusz Kristóf szobrának a ledöntése Barranquillában, 2021. június 28-án Forrás: AFP/Mery Grandos Herrera

Ezt követően

a ledöntött szobrot meggyalázták, eltávolították a fejét, és barbár módon végighurcolták azt Barranquilla belvárosának utcáin.

An 1892 statue of Christopher Columbus falls in Barranquilla, Colombia, 28 June 2021
pic.twitter.com/xReelEcOr3

— Dan Hicks (@profdanhicks) June 29, 2021

Nagyon úgy tűnik, hogy a kolumbiai radikális baloldal az Egyesült Államokból importált ideológia alapján el akarja törölni Kolumbusz Kristófnak (1451–1506) és a hozzá kötődő, neves történelmi személyiségeknek még az emlékét is, „egész véletlenül" a gyarmatosítás korszakára hivatkozva, akárcsak a BLM.

Ennek tudható be, hogy a radikális baloldaliak június 9-én a főváros, Bogotá nemzetközi repülőterének a közelében lévő, I. Izabella kasztíliai királynőnek és Kolumbusz Kristófnak a még 1906-ban emelt, két bronzszoborból álló emlékművét meggyalázták, majd pedig sikertelenül megpróbálták ledönteni.

I. Izabella királynő meggyalázott szobra Bogotában, 2021. június 9-én Forrás: NurPhoto via AFP/David Rodriguez

Kolumbusz Kristóf meggyalázott szobra Bogotában, 2021. június 9-én Forrás: Anadolu Agency via AFP/Juancho Torres

Rá pár napra Kolumbia Kulturális Minisztériuma eltávolítatta a szobrokat, hogy így védje meg azokat a radikális baloldal további rongálásától, amely gesztust a szélsőségesek a saját győzelmükként ünnepeltek.

#junioeslucha y la hemos tumbado !!! La fuerza de la gente del pueblo Misak sabe dónde dar a las Élites, en la Historia de Colon y Isabel !!!!! Bogotá -Colombia." pic.twitter.com/QGFV6n4GAh

— Tata Pedro Misak (@misaknamuy) June 11, 2021

A világtörténelem egyik legkiemelkedőbb személyiségével, a katolikus jelzővel illetett I. Izabella királynővel (1451–1504) vélhetően ez lehet a szélsőségesek problémája, hogy ő támogatta az amúgy olasz származású Kolumbusz útjait, amelynek egyikén, 1492-ben felfedezte Amerikát, amit a spanyol királyi párnak ajánlott fel, ezzel pedig kezdetét vette a Spanyol Gyarmatbirodalom kiépítése.

Magától értetődően tevődik fel a kérdés, hogyha a radikális baloldal ennyire utálja Kolumbuszt, akkor vajon kezdeményezi-e az ország nevének a megváltoztatását, hiszen Kolumbiát a nagy felfedezőről (konkvisztádor) nevezték el.

Május 7-én a szélsőségesek ledöntötték a jelenleg közel 8 milliós Bogotá megalapítójának, Gonzalo Jiménez de Quesada (1509–1579) spanyol konkvisztádornak a szobrát.

Gonzalo Jiménez de Quesada ledöntött szobra Bogotában, 2021. május 7-én Forrás: AFP/-

Gonzalo Jiménez de Quesada neve onnan lehet ismerős az irodalomban jártasok számára, hogy Miguel de Cervantes (1547–1616) világhírű spanyol író nagy valószínűséggel az ő személyéről mintázta Don Quijote figuráját.

Az MTI beszámolója alapján a radikális baloldali szobordöntögetési hullám akkor kezdődött, amikor a Délnyugat-Kolumbiában élő, már említett misak őslakosok tavaly szeptemberben a közel 400 ezres Popayánban, idén áprilisban pedig a 2,3 milliós Caliban ledöntötték Sebastián de Belalcázar (1480–1551) spanyol konkvisztádor szobrát.

Sebastián de Belalcázar spanyol konkvisztádor ledöntött szobra Popayánban, 2020. szeptember 16-án Forrás: AFP/Julian Moreno

Nem mellékesen mindkét várost Belalcázar alapította.

Sebastián de Belalcázar spanyol konkvisztádor szobrának a ledöntése Caliban, 2021. április 28-án Forrás: AFP/Paola Mafla

A helyi hatóságok egyébként valamennyi esetben tettek kísérletet a szobrok ledöntésének, illetve meggyalázásának a megakadályozására.

A radikális baloldali körökben cancel culture-nek, azaz az eltörlés kultúrájának nevezett jelenséggel szemben azonban ők is tehetetlennek bizonyultak.