Az Európai Bizottság július 14-én előterjesztette a közösség megemelt klímaambícióinak elérését célzó jogszabályalkotási javaslatcsomagját. A dokumentumegyüttes egyik fő ajánlása egy, a háztartások épületeit és közlekedését sújtó új, központi karbonárazási rendszer bevezetése. Az előterjesztett jogszabály várható környezetvédelmi haszna csekély, azonban jelentős energiaár-növekedéshez vezet, súlyos terhet ró a családokra, nem veszi figyelembe a tagállami különbségeket és társadalmi támogatottsága alacsony, ezért a Századvég nem javasolja bevezetését - írja a Századvég állásfoglalásában.

Ursula von der Leyen, az intézmény több vezetőjével közösen, július 14-én mutatta be az Európai Bizottság fél éve várt klímavédelmi javaslatcsomagját.  

Az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottság által előterjesztett jogszabály várható környezetvédelmi haszna csekély, azonban jelentős energiaár-növekedéshez vezetForrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

A dokumentumok elkészítése mögötti elsődleges motiváció a Tanács által tavaly decemberben elfogadott, 40-ről 55 százalékra megnövelt 2030-as kibocsátáscsökkentési célkitűzés volt. A kiadott csomag a megemelt klímavédelmi ambíció gyakorlati megvalósítását elősegítő, bizottsági ajánlásokat mutatja be, amelyek elfogadásáról a Parlament és a Tanács dönt majd.

A csomag kritikus eleme egy új, központi szén-dioxid-kereskedelmi rendszer bevezetése, ami a lakossági épületek és a közúti közlekedés energiafelhasználásából származó kibocsátásokat terhelné. A módosítással a kis szennyezők szabályozása tagállami hatáskörből uniós hatáskörbe kerülne, ami jövedelmi helyzettől, földrajzi adottságoktól és egyéb különbségektől független, egységes karbonárakat eredményezne.

A javaslat a háztartások számára megfeleltethető egy új karbonadó bevezetésével, ami valamennyi tagállamban azonos mértékben emelné meg a rezsidíjakat és az üzemanyagárakat. A jogszabálytervezettel kapcsolatban az alábbi négy fő aggály azonosítható.

Alacsony környezetvédelmi hatás

Míg a vállalatok számára elegendő erőforrás áll rendelkezésre egy bevezetett környezetvédelmi adó miatti áremeléshez történő rugalmas alkalmazkodásra, a háztartások mozgástere jóval szűkebb. A lakossági fogyasztók épületeinek és közlekedési eszközeinek energiahatékonysága, valamint az azokban felhasznált tüzelőanyag típusa olyan adottságok, amelyeket anyagi és egyéb okból nehezen tudnak megváltoztatni.  Egy, a háztartásokra kivetett karbonadó okozta áremelés tehát csak minimális mértékben eredményezné a fogyasztás (és így a károsanyag-kibocsátás) csökkenését, a hatása sokkal inkább a családok terheinek drasztikus növekedése lenne.

Méltánytalanság

Az Európai Unió tagállamai közötti jövedelmi különbségek miatt elfogadhatatlan, hogy minden országban minden család fajlagosan ugyanannyit fizessen a károsanyag-kibocsátásai után. Az egységes költségek aránytalanul magas terhet rónának az alacsonyabb jövedelmű háztartásokra, ami csökkentené a tagállamok közötti kohéziót, így ellentétesen hatna az Európai Unió alapértékeivel.

Tagállami szabályokhoz való illeszkedés hiánya

Az egyes tagállamokban igen különböző fogyasztóvédelmi, ár- és egyéb szabályozások vannak érvényben az üzemanyagok és különösen a háztartási energia tekintetében. Ezek a szabályrendszerek többnyire többdimenziós, tagállamonként eltérő súlyú célokat szolgálnak, az elérésükhöz szükséges komplex szabályozási eszközrendszerrel. A Bizottság javaslata erősen sértené az egyes tagállamok társadalmi elvárásaihoz illesztett szakpolitikai céljainak teljesülését, ráadásul jelentős adminisztratív, gazdasági és szuverenitási problémákat generálna.

Például mivel napjainkban Magyarországon a legolcsóbbak a rezsidíjak, egy egységes központi adó bevezetése arányaiban a hazai háztartások energiaköltségeit növelné meg a legnagyobb mértékben.

Társadalmi támogatottság hiánya

A Századvég korábban készített hazai és európai közvélemény-kutatási eredményei alapján az emberek többsége valamennyi tagállamban elutasítja a közös karbonadó bevezetését. Arra, hogy milyen társadalmi következményei lehetnek egy, a brüsszeli javaslathoz hasonló szakpolitikai beavatkozásnak, jó példa Franciaország, ahol három éve egy újonnan bevezetett üzemanyagadó miatt robbant ki a nemzetközi sajtóban sárgamellényes tüntetésként elhíresült társadalmi elégedetlenségi hullám.

A Bizottság javaslata tehát Európa-szerte jelentős lakossági energiaár-növekedést okozna, ami különösen kedvezőtlenül érintené a magyar családokat és veszélyeztetné a Magyar Kormány Rezsicsökkentési Programjának eredményeit.  Súlyos negatív társadalmi hatásai és elhanyagolható környezetvédelmi haszna miatt a Századvég a jogszabályjavaslatot – jelenlegi formájában – nem tartja elfogadhatónak.