Franciaországban a helyzet súlyos, és a politikai vezetés talán nem mérte fel eléggé, mennyire, "ezért kongattuk meg a vészharangot, ezért hallattuk a hangunkat" - jelentette ki az M1-nek adott exkluzív interjúban Antoine Martinez nyugalmazott francia tábornok, aki 60, szintén nyugalmazott tiszttársával együtt nyílt levélben osztotta meg aggályait a franciaországi iszlamizációról. Tábornoktársa, André Coustrou az interjúban beszámolt arról, hogy feljelentette Agnes Pannier-Runacher miniszterhelyettest, aki lázadóknak nevezte őket.

A műsorban elhangzott, hogy a nyílt levélben, amelyet tavasszal Emmanuel Macron elnöknek, a kormány és a nemzetgyűlés tagjainak is eljuttattak, a nyugalmazott magas rangú tisztek és a hozzájuk csatlakozók arra hívták fel a figyelmet, hogy  az országot a széthullás veszélye fenyegeti. Egyúttal szót emeltek a francia identitás védelmében, a tömeges bevándorlás és az iszlamizmus ellen. Antoine Martinez úgy vélekedett, hogy a franciaországi helyzet az elmúlt négy évben súlyosbodott: az ország széthullása valóságos, és ők - mint mondta - nem ülhetnek tétlenül, mivel az ország vezetői nem cselekednek.

A nyugalmazott katonai vezető utalt rá, hogy az országban egyre gyakrabban történnek késes támadások, ezért - tette hozzá - felszólítják az ország vezetőit, hogy "reagáljanak a helyzetre". 
Történelmünk, kultúránk, szellemi örökségünk forog kockán több évtizede, és ez egyre súlyosabb - hangoztatta, hozzáfűzve, hogy ha nem történnek változások, súlyos konfliktusok következhetnek be az országban, és ezt mindenképpen szeretnék elkerülni. Antoine Martinez ugyanakkor úgy látja: Emmanuel Macron "nem fog lépni, mivel ő már megindította az újraválasztási kampányát".

Kezdeményezésük támogatottságáról elmondta, hogy  a nyílt levelet 27 ezer nyugalmazott katona írta már alá. Közülük 61-en tábornokok, de vannak köztük ezredesek, őrnagyok, századosok, altisztek is.  Az egykori tábornok a politikai reakciókra térve beszámolt arról, hogy Jean-Luc Mélenchon radikális baloldali politikus, a nemzetgyűlés tagja puccsistának, lázadónak nevezte őket, amit Antoine Martinez levelük "nyilvánvalóan rosszindulatú értelmezésének nevezett".

Szólt arról is, hogy eljárás indult a 61 tábornok közül hat ellen, július 19-én az érintetteknek a hadsereg fegyelmi bizottsága előtt is meg kell jelenniük. 
A harc, amelyet folytatunk, teljesen legitim  - hangoztatta. Antoine Martinez úgy fogalmazott: A vezetőink ma nem alkalmazzák, nem tartják tiszteletben a jogszabályokat, ezért ők azok, akik törvényen kívül állnak.

A háttérben a 2020 októberében lefejezett francia tanár, Samuel Paty portréjaForrás: AFP/Pascal Guyot

Az interjúban szintén megszólaltatott tábornoktársa, André Coustrou ezen a ponton megjegyezte: feljelentést tett az őket lázadóknak nevező Agnes Pannier-Runacher gazdasági, pénzügyi és helyreállítási miniszterhelyettes ellen.

Arra az újságírói kérdésre, hogy Franciaországban a hadsereg nem politizál, Antoine Martinez hangsúlyozta: a katonák azért érezték szükségét, hogy véleményt mondjanak, "mert ezt kívánja a helyzet Franciaországban". 

A helyzet ugyanis súlyos, és a politikai vezetés talán nem mérte fel eléggé, mennyire. Ezért kongattuk meg a vészharangot, ezért hallattuk a hangunkat  - jelentette ki.

Egy másik kérdésre, miszerint Antoine Martinezt, aki tavaly jelentette be, hogy indul az elnökválasztáson, szélsőjobboldalinak és iszlamofóbnak bélyegezték, a nyugalmazott katonatiszt úgy reagált: az ember megvédi az örökségét, a történelmét, szellemiségét, kultúráját, és ezt kapja érte. Azt mondta, nincs joguk megvédeni az identitásukat, miközben azoknak, akik "lerohannak minket, minden joguk megvan ahhoz, hogy megőrizzék a magukét (...)". Beszámolt arról is: abban, hogy az iszlám összefér-e a köztársasággal, eltér az álláspontjuk Marine le Pen pártjáétól, a Nemzeti Tömörülésétől (RN). Szerintük ugyanis nem egyeztethető össze a demokráciával és az értékeikkel. Antoine Martinez elmondta azt is, ha elnökké választják, egyik első dolga lenne, hogy felfüggessze Franciaország részvételét azokban a nemzetközi egyezményekben, amelyek megakadályozzák például az illegális bevándorlók kiutasítását. Szavai szerint országában sok minden szorul változtatásra, ezek között a legelső, amelyet reményei szerint 2022-ben sikerül elérni, az, hogy a mostani államfő távozzon.