Az előfordul néha, hogy egy autós véletlenül a gázra lép a fék helyett, és a kocsija felgyorsul. Az sem példa nélküli, hogy egy vonat elkezd gurulni, mert nem húzták be a féket a szerelvényen. De az hihetetlennek tűnik, hogy valaki a szándéka ellenére, megfelelő képzettség nélkül felszálljon a világ leggyorsabb vadászgépével, ráadásul ezt túl is élje. Márpedig a brit Walter „Taffy" Holdennek mindez sikerült 1966-ban.

Holden alezredes a Királyi Légierő (RAF) 33. Karbantartó Egységét vezette az eset idején. A karbantási szakember1943-ban kiképzést kapott légcsavaros kisgépre, de nem volt pilóta, pláne nem vadászpilóta.

Egy veterán de Havilland Tiger Moth 1989-ben. Ilyen gépen tanították a szerelőt a második világháború idején.Forrás: Wikipedia

A RAF akkoriban kezdte használni az első brit szuperszonikus vadászgépet, az English Electric F1 Lightninget. A gyárból érkező példányokat folyamatosan adták át a repülőegységeknek, de az összes darab még nem került ki az alakulatokhoz.

Az English Electric Lightning elfogó vadászgépet a Varsói Szerződés bombázói ellen tervezték. A maximális sebessége Mach 2 volt.Forrás: BAE Systems Military Air and Information

Mielőtt a harci alakulatok átvették volna a vadászgépeiket, azokat Holden egysége készítette fel a frontvonalbeli szolgálatra. Mivel a Lynehamben nem volt Ligthing-jogosítású pilóta,más RAF-alakulattól kellett kölcsönkérni valakit az egyes berepülésekre,ami hosszadalmas és elég költséges procedúra volt.

És egyszer csak megérkezett a mumus Lynehambe. Ez volt az XM135-ös számú Lightning. Heteken keresztül nem tudtunk vele megküzdeni. Egyetlen elektromos hibát produkált, mindig ugyanazt, ráadásul egy olyat, ami csak a felszállás megkezdésekor, a gyorsítás első másodperceiben jelentkezett. A mérnökök már minden egyes kábelt és relét kicseréltek benne, de még mindig jelentkezett ez a hiba. A kölcsönkért pilóta végül azt mondta, hogy ő ezzel a géppel nem száll fel.

Egy Lightning földi kiszolgálás közben.Forrás: Wikipedia

Holden és az emberei egy kreatív, de sufnituningszerű hibakereső rendszert fejlesztettek a hibakereséshez, amihez szét kellett szedniük a műszerfalat, az avionikai egységet, ideiglenes kapcsolókat kellett beépíteniük, le kellett szerelniük a pilótafülke tetejét, és biztonságképpen kiiktatták a katapultülést is, nehogy véletlenül beinduljon. Ez azt is jelentette, hogy a géppel nem lehetett repülni, de ez nem is volt fontos, hiszen csak a felszállás első pillanatait kellett reprodukálni. Vagyis a gépnek kb. 40 métert kellett gyorsulnia, utána megállhatott.

A gondot az jelentette, hogy egy hétig kellett volna várni a kölcsön teszpilótára, mert sok feladat volt máshol. Így az lett a megoldás, hogy nem pilóta végzi majd el a gurulópróbát, hanem ezen a 40 méteren majd Holden vezeti a vadászgépet. Gyorsít, megáll, kész. A hajtóműindítást és a megfelelő beállításokat 5 perc megtanulta egy hajtómű-szerelőtől, jöhetett a teszt.

A Lightning pilótafülkéjeForrás: Wikipedia

A tesztnapon a mumus gépet egy nem használt felszállópályára vontatták, ahol Holden beült az ülésbe. Mivel nem volt rajta sisak és a kabintetőt is leszerelték, a hajtómű süvítése miatt semmit nem hallott volna az irányítással történő rádiózásból. Ezért kézjelekkel mutatta egy rádiós Land Rovernek, hogy engedélyt kér a tesztguruláshoz. A rádiósok továbbították a jelzéseket a toronynak, és a kapott választ szintén integetéssel adták tovább a mérnöknek.