Újabb hatalmas migránshullám fenyegeti Európát
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Közel 20 évvel azt követően, hogy George Bush akkori amerikai elnök megindította a Tartós Szabadság nevű hadműveletet, az amerikai erőket Joe Biden mostani elnök bejelentése szerint augusztus 31-ig kivonják Afganisztán területéről. A birodalmak temetőjének nevezett közép-ázsiai országgal az Egyesült Államok sem tudott mit kezdeni, a szakértők szerint a tálib lázadók pedig hetekkel az amerikai katonák kivonulása után az ellenőrzésük alá tudják vonni egész Afganisztánt. Ez után komoly migrációs hullám várható, amellyel meg kell birkóznia Iránnak, Törökországnak és természetesen az Európai Uniónak is. Az amerikai katonai jelenlétnek gyakorlatilag nem lett konkrét haszna: igaz, sikerült likvidálni a 2001. szeptember 11-i terrortámadások kitervelőjét, Oszama bin Ladent, de nem afgán, hanem pakisztáni területen, és jórészt Afganisztántól független hírszerzési adatok alapján. A majdnem két évtizeden át tartó háború csak amerikai részről több mint 2400 életet követelt, a költségek pedig meghaladják a kétezermilliárd dollárt. Ez pedig lehet, hogy csak arra lesz jó, hogy újabb hatalmas migrációs hullám induljon.
Joe Biden amerikai elnök 2021. április 14-én jelentette be, hogy öt hónapon belül az utolsó amerikai katonák is elhagyják Afganisztánt, ezzel véget ér az Egyesült Államok katonai jelenléte a közép-ázsiai országban.
Júliusra az amerikai haderő 90 százaléka már elhagyta az országot, illetve a NATO többi tagállama is kivonta a katonáit Afganisztánból.
Még Donald Trump elnöksége idején, 2020 szeptemberében a katari Dohában megkezdődtek az úgynevezett béketárgyalások, a tálib lázadók és a Washington, illetve a NATO támogatását maga mögött tudó kabuli kormány között, amerikai részvétellel. A tárgyalások még mindig tartanak, a cél Afganisztán jövőjének a meghatározása, miután az amerikaiak véglegesen kivonulnak. A katari béketárgyalásokon személyesen vett részt Mike Pompeo akkori republikánus külügyminiszter, abban pedig
még tavaly megegyezett a Trump-kormány a kabuli kormánnyal, hogy 2021. május végéig kivonják a NATO-, illetve az amerikai katonákat.
A Danube Institute elemzése szerint az afganisztáni kivonulás tekintetében kontinuitás tapasztalható a Trump- és a Biden-kormányok között.
Joe Biden az áprilisi bejelentésével a kivonulás időpontját kitolta 2021. szeptember 11-re, utalva a 2001. szeptember 11-i terrortámadás huszadik évfordulójára.
A kivonulás céldátumát júliusban aztán augusztus 31-re módosították.
Az afganisztáni misszió lezárását hivatalosan egyébként még sem a NATO vezetése, sem az Egyesült Államok nem jelentette be, csupán a már említett kivonulás végső határidejét. A dpa német hírügynökség információi szerint az, hogy a hivatalos bejelentés nem történt meg, azzal áll összefüggésben, hogy a műveleti tervet – főleg adminisztratív okokból – még nem helyezték hatályon kívül. További okként merül fel, hogy az Egyesült Államok saját művelete még tart a NATO-szövetségesek távozása után is.
A brit The Economist úgy tudja, hogy
650 amerikai katona augusztus 31. után is az országban marad, a feladatuk az lesz, hogy Kabulban megvédjék az amerikai nagykövetséget, illetve a repülőteret.
Az afganisztáni háború története dióhéjban
Az MTI összefoglalójában emlékeztet rá: az Egyesült Államok és NATO szövetségesei a 2001. szeptember 11-i New York-i és washingtoni terrortámadásokat követően avatkoztak be katonailag Afganisztánban, amelyet akkor a tálib iszlamisták irányítottak, akik Amerika szerint menedéket adtak az al-Kaida terrorhálózat vezetőjének, a szaúdi születésű Oszama bin Ladennek. A 2001 októberében kezdődő háború elindítója George Bush republikánus elnök volt, de a Tartós Szabadság nevű hadművelet szükségszerűségét a demokraták sem vitatták, tehát kétpárti konszenzus volt ebben a kérdésben.
BIN LADENNEL 2011. MÁJUS 2-ÁN PAKISZTÁNI TERÜLETEN VÉGZETT EGY AMERIKAI KOMMANDÓ.
Tulajdonképpen bin Laden likvidálását leszámítva más kézzel fogható eredményt az Egyesült Államok nem tud felmutatni, de közvetlenül ez sem köthető Afganisztánhoz.
A NATO vezetésével 2003 augusztusától 2014 decemberéig az úgynevezett Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) működött, csúcsidőben több mint 130 ezer fős katonai kontingenssel. Az ISAF gyakran részt vett az afgán kormányerők iszlamista szélsőségesek elleni bevetéseiben. Ezt váltotta 2015-től az Eltökélt Támogatás (Resolute Support - RS) fedőnevű művelet, amely mindenekelőtt az afgán biztonsági erők kiképzését és támogatását végezte.
Csak az amerikai hadsereg több mint 2400 katonát vesztett Afganisztánban.
A becslések szerint csak az Egyesült Államoknak több mint kétezermilliárd dollárjába került a háború.
Magyarország 2003-tól vett részt a NATO afganisztáni katonai missziójában. Összesen négy magyar katona esett el a hadműveletek során, rajtuk kívül még hárman haltak meg Afganisztánban: ketten autóbalesetben, egy katona pedig szívinfarktust kapott. A közép-ázsiai országból az utolsó 9 magyar honvéd 2021. június 8-án tért haza.
Kritikák kereszttüzébe került a Biden-adminisztráció a kivonulás miatt
A Danube Institute elemzése szerint bár az afganisztáni kivonulás vélhetően azon események közé fog tartozni, amelyek a Biden-adminisztráció megítélésére pozitívan hatnak (jóllehet érdemes lesz azért szemmel tartani, hogy a hatalmi vákuumban a nemzetközi terrorszervezetek mennyire lesznek képesek elszaporodni és globális fenyegetést okozni), a Fehér Ház témával kapcsolatos megnyilvánulásait többen megkérdőjelezték.
Joe Biden nemrég bizalmának adott hangot az Amerika által támogatott és felvértezett afgán kormány önvédelmi képességeit illetően. Ennek ellenére a sajtóorgánumok (egyebek mellett a demokratákhoz közeli Washington Post is) arról számoltak be, hogy
a tálibok képesek voltak harc és bármilyen ellenállás nélkül területekhez jutni az utóbbi hetekben.
A National Review szerzője, Jim Geraghty véleménye szerint a hatalomváltás már idén nyáron, az amerikai kivonulás lezárta előtt bekövetkezhet.
Mint kifejti, a probléma nem Afganisztán feladásával, hanem a megtévesztő retorikával van. Ha Joe Biden kivonul (mint ahogyan azt Trump is tette volna), és vállalja, hogy a talibán nagy valószínűséggel átveszi a hatalmat, az még mindig megmagyarázható a korábbi háborús patthelyzettel és a felesleges halálesetekkel. Hamis illúziókat kelteni azonban felesleges. Ha Geraghty jóslata mégsem realizálódik, és az afgán kormány képes lesz felvenni a kesztyűt,
a véres polgárháború akkor is elkerülhetetlennek tűnik. Tökéletes kiút ebből a helyzetből már nincsen.
A kritikákra mintegy válaszul Joe Biden augusztus 10-én azt nyilatkozta, hogy
nem bánta meg a csapatkivonásról szóló döntést.
Véleménye szerint az afgánoknak maguknak kell megvívni harcukat az országuk feletti ellenőrzésért, és összefogásra szólította fel a közép-ázsiai ország vezetőit. Az elnök hozzátette:
az Egyesült Államok mindazonáltal továbbra is biztonsági segítséget nyújt majd az afgán kormány erőinek.
Biden azt viszont nem cáfolta meg, hogy az afgán kormányerők katonáiból egyre többen állnak át a tálibokhoz.
A becslések szerint a tálibok augusztusra már az ellenőrzésük alá vonták Afganisztán területének 85 százalékát, az amerikaiak távozása után pedig várhatóan heteken belül elfoglalhatják a tartományi székhelyeket és Kabult, ami a kormány bukását jelentené. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő július 28-án, a HírTV egyik műsorában arról beszélt, hogy a kabuli kormány az amerikai erők kivonulása után megbukik, és
az ország teljes egészében a tálibok kezébe kerül.
Augusztus 11-i információk szerint a tálibok öt nap leforgása alatt kilenc tartományi székhelyet foglaltak el a kormányerőktől, és megállíthatatlanul közelednek a főváros felé.
A katari székhelyű Al Jazeera az amerikai hírszerzés legfrissebb jelentésére hivatkozva arról ír, hogy a tálibok 30 napon belül körülzárhatják Kabult, 90 nap alatt pedig el is foglalhatják. Ennek tükrében úgy tűnik, hogy az amerikai hírszerzés nem osztja Biden elnök optimizmusát.
Politikailag Pakisztán, gazdaságilag Kína profitálhat az amerikaiak kivonulásából
A Reuters brit hírügynökség cikke szerint július végén Tiencsin városában találkozott a kilencfős tálib küldöttség Vang Ji kínai külügyminiszterrel, hogy tárgyalásokat folytassanak Afganisztán jövőjéről. A kiszivárgott sajtóhírek szerint
a tárgyalások sikeresek voltak, a tálibok megígérték, hogy Afganisztán nem válik a muszlim ujgur terroristák fészkévé az amerikaiak kivonulása után,
illetve összességében véve fel fognak lépni a Kína ellen afgán területen szerveződő terrortámadás-tervek ellen.
A pekingi vezetés ezért cserébe pedig vállalta, hogy pénzzel fogja segíteni Afganisztán újjáépítését,
az ország része lehet az Egy övezet, egy út nevű grandiózus gazdasági projektnek is.
A magyar származású George Friedman által vezetett neves külpolitikai agytröszt, a Geopolitical Future elemzése szerint pedig Oroszország afganisztáni különmegbízottja és a tálibok között nemrég tárgyalásokra került sor Irán fővárosában, Teheránban.
A tálibok megígérték az oroszoknak, nem fogják hagyni, hogy Afganisztán területét különböző iszlamista szervezetek Oroszország ellen irányuló terrortámadások kitervelésére, illetve terroristák kiképzésére használják fel.
Július 8-án pedig tálib küldöttség járt Moszkvában, amelynek keretén belül megerősítették a teheráni tárgyalásokon elhangzottak betartását, illetve biztosították Oroszországot arról, hogy
nem fogják megtámadni Tádzsikisztánt.
Ennek Moszkva szempontjából azért van jelentősége, mert Tádzsikisztán tagja az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének, és a közép-ázsiai országban rendelkezik két katonai bázissal is. A Tádzsikisztánban állomásozó 201. katonai támaszpont a legnagyobb orosz katonai létesítmény Oroszországon kívül, ez a negatív történelmi tapasztalatok mellett az afgán helyzettel magyarázható.
Politikai értelemben az amerikaiak távozásával és a küszöbön lévő tálib hatalomátvétellel Afganisztánban elsősorban Pakisztán befolyása fog megnőni.
Az amerikaiak tiltakozása dacára az iszlámábádi vezetés és annak hírhedt titkosszolgálata, az ISI (Inter-Services Intelligence) informálisan mindig is támogatta a tálib lázadókat. Pakisztán azért állt a tálibok pártjára, mert a hivatalos kabuli vezetés túl jó kapcsolatot ápolt a legnagyobb riválisával, Indiával.
Iszlámábád tehát úgy látja, hogy csak a tálibok képesek ellensúlyozni a hindu vezetésű India befolyását.
Ebben a közös iszlám valláson kívül az is szerepet játszik, hogy Afganisztán domináns etnikai csoportja a pastu, amely Pakisztánban a második legnépesebb közösség.
Szintén részben etnikai alapon Irán a tádzsik lakosságot támogatja, akik a perzsa fárszinak az egyik helyi dialektusát beszélik, amelyet dari nyelvnek, vagy afgán perzsának neveznek. Az Iránban élő több millió (pontos számok nem állnak rendelkezésre) afgán is nagyrészt tádzsik. Az afgán migráció Irán felé már 1979-ben megkezdődött, amikor a szovjetek bevonultak Afganisztánba.
Sok afgán migráns egyébként nem közvetlenül Afganisztánból indul meg Európa felé, hanem Iránból, mivel a perzsa állam egyre kevésbé tudja őket integrálni.
Ennek főleg gazdasági okai vannak.
Jelentős migrációs hullám várható Afganisztánból
A szakértők egyetértenek abban, hogy
miután a tálibok teljes egészében elfoglalják az országot, tömegek fognak megindulni Iránon és Törökországon keresztül Európa felé.
A tálibok még májusban átfogó offenzívát indítottak az ellenállást alig tanúsító kormányerők ellen, kihasználva azt, hogy az amerikaiak vezette nemzetközi haderő megkezdte a kivonulást az országból. Eközben a Dohában hónapok óta tartó afgánközi béketárgyalásokon a feleknek továbbra sem sikerül előrelépést elérniük.
Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője július közepén jelentette be, hogy
addig az időpontig mintegy húszezer, az amerikai hadseregnek segítő, egyebek mellett tolmácsként közreműködő afgán kérte, hogy az Egyesült Államok menekítse ki őket.
Az afgán segítőket és családtagjaikat – a biztonsági ellenőrzések állapotától függően – vagy egy egyesült államokbeli katonai bázisra, vagy egy külföldi amerikai katonai bázisra, vagy egy harmadik országba viszik. Becslések szerint
körülbelül százezer ember jogosult ilyen jellegű kimenekítésre.
Sokan félnek attól, hogyha a tálibok elfoglalják Kabult és a tartományi székhelyeket, akkor nekik megtorlástól kell tartaniuk, következésképpen ezek az emberek elhagynák az országot. A legtöbben persze gazdasági okokból hagynák el Afganisztánt, hiszen az egyelőre nem tűnik valószínűnek, hogy a nagyobb városokat a tálibok megfelelően fogják majd működtetni.
A nyugati katonai erők közel 20 éves jelenléte alatt az országot eddig mintegy 3 millióan hagyták el.
Június 25-én a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) Az afganisztáni kivonulás hatása a migrációra című rendezvényén arról beszélt, hogy ha a nemzetközi csapatok Afganisztánból való kivonulása után nem sikerül megőrizni a békét, a biztonságot és a stabilitást, akkor az
ország már a következő hónapokban az illegális migrációs hullámok legnagyobb globális kibocsátójává válhat.
Nótisz Mitarákisz görög bevándorlásügyi miniszter augusztus 5-én a belga, a dán, a német, a holland és az osztrák kollégájával levélben fordult az Európai Bizottsághoz, amelyben
azt kérték, hogy Brüsszel ne állítsa le az illegális migránsok kitoloncolását Afganisztánba.
A görög bevándorlásügyi miniszter kiemelte:
nem szabad leállítani ezt a folyamatot, mert az rossz jelzést küldhet Afganisztánba, és még több afgánt ösztönözhet arra, hogy az EU-ba jöjjön.
A Reuters hírügynökségnek augusztus 11-én nyilatkozva Mitarákisz hangsúlyozta:
Brüsszelnek több támogatást kellene nyújtania Törökországnak, hogy Ankara kezelni tudja az Afganisztán felől érkező migrációs nyomást.
A görög miniszter értékelése szerint:
az EU abszolút módon nem áll készen, és nincs kapacitása arra, hogy egy újabb nagyszabású migrációs válsággal meg tudjon birkózni.
Még aznap a német és a holland hatóságok viszont bejelentették, hogy nem toloncolják ki a menekültstátusra nem jogosult, tehát gazdasági migránsnak tekinthető afgán állampolgárokat. Döntésüket a tálibok előrenyomulásával indokolták. A németek és a hollandok tehát öt nap leforgása alatt megváltoztatták a korábbi álláspontjukat.
Amerika sem boldogult a birodalmak temetőjének nevezett Afganisztánnal
Afganisztánt a hosszú történelem során senki sem tudta tartósan és teljes mértékben az ellenőrzése alá vonni. Ezelőtt 2500 évvel a perzsák sem igazán boldogultak vele, illetve az Óperzsa Birodalmat megdöntő Nagy Sándor makedón király itt kapott majdnem halálos sebet, ami hozzájárult a hódításai befejezéséhez.
A diplomáciatörténetben a XIX. században és a XX. század elején a „nagy játszmának" nevezett, Közép-Ázsia uralásáért az Orosz Birodalom és a Brit Birodalom közötti konfliktus homlokterében is ott volt Afganisztán.
A Brit Birodalomnak csak részben sikerült meghódítani Afganisztánt, a pacifikáció területén pedig egyértelműen kudarcot vallott.
A hidegháború alatt is fontos geopolitikai szerepe volt Afganisztánnak, a szovjetek 1979-ben foglalták el, kommunistabarát kormányt juttatva hatalomra Kabulban. Ezt követően az Egyesült Államok felfegyverezte és a pakisztáni titkosszolgálat segítésével kiképezte a megszállók ellen harcoló mudzsahedeknek nevezett iszlamista erőket. Részben emiatt
a Szovjetunió sem boldogult a közép-ázsiai országgal, így 1989-ben kénytelenek voltak kivonulni.
A szovjet kommunista rezsim összeomlásában jelentős szerepe volt az afganisztáni kudarcnak.
Ezt követően vették át a hatalmat a Pakisztán által támogatott tálibok. Miután 20 évvel az amerikai haderő bevonulása után a nyugatiak kénytelenek távozni, ismét a tálibok ölébe hullik az ország. Afganisztánnal tehát az Egyesült Államok sem tudott megbirkózni.
origo.hu
Tizenöt méteres óriáskígyó tartotta rettegésben Indiát
borsonline.hu
Alig takarta valami Tolvai Reni formás testét
borsonline.hu
Csobot Adél és Istenes Bence a poklok poklát járja meg - külföldön érte őket utol a szerencsétlenség
magyarnemzet.hu
Gyűlöletcunami és lincshangulat Magyar Péter vidékjárásán + videó
ripost.hu
"Ki fog látszani a s*nám" - Kiakadtak a túl szexi ruha miatt az olimpikonok
hirtv.hu
Hídpénzbotrány: Kiderült, hol landolhatott a Lánchíd-felújításból „kiszedett” másfélmilliárd forint
borsonline.hu
Vilmos herceg elhagyta a rákbeteg Katalin hercegnét
origo.hu
Távozik az Újpest edzője
origo.hu
Óriási sportélmény és show lesz a kanadai hokiválogatott budapesti meccse - videó
videa.hu
Káposztás kofta, sült szeretetgolyók fűszeres paradicsommártásban -receptvideó (hirdetés)
origo.hu
