Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, az IPCC legfrissebb jelentése sokkoló üzeneteket fogalmaz meg a döntéshozók és végeredményképpen az egész emberiség számára. Egyértelműen rámutat, hogyha nem történik azonnali, gyors és nagymértékű csökkentés az üvegházhatású gázok kibocsátásában, akkor a globális felmelegedés közel 1,5°C-ra vagy akár 2°C-ra történő korlátozása elérhetetlen lesz. A tanulmány azt is egyértelműen kijelenti, hogy a klímaváltozás hatásai már világszerte megfigyelhetőek. De van hely a reménynek és a félelemnek is.

A közel 4000 oldalas jelentést – Climate Change 2021: the Physical Science Basis – címmel 66 ország 234 szerzője írta.

A terjedelmes tanulmány foglalkozik az éghajlati rendszer és az éghajlatváltozás fizikai megértésével, összegyűjti a legújabb eredményeket és bizonyítékokat is.

Egyértelműen bemutatja: a mai napig hogyan és miért változott az éghajlat, és érthetőbbé teszi hogyan gyakorol (negatív) hatást az ember az éghajlati jellemzők szélesebb körére, beleértve a szélsőséges eseményeket is.

A jelentés szerint az emberi tevékenységekből származó üvegházhatású gázok kibocsátása 1,1 °C-os felmelegedésért felelős.

A klímaváltozás a gleccsereket is súlyosan veszélyezteti. A képen az ausztriai „visszavonuló" Pasterze-gleccser látható 2021. augusztus 2-ánForrás: Hárfás Zsolt

A következő 20 év átlagában a globális hőmérséklet várhatóan eléri vagy meghaladja a 1,5 °C-os felmelegedést.

Mindezek pedig azt vetítik előre, hogy az elkövetkező évtizedekben az éghajlatváltozás minden régióban fokozódni fog.

A jelentés szerint 1,5°C-os globális felmelegedés esetén fokozódó hőhullámok, hosszabb meleg évszakok és rövidebb hideg évszakok lesznek. 2 °C-os globális felmelegedés esetén a szélsőséges hőmérsékletek gyakrabban érik el a mezőgazdaság és az egészségügy kritikus tűrési küszöbét.

A klímaváltozás hatásai már most is sokkolóak. A globális hőmérséklet például közel 1,1 °C-kal volt magasabb 2011-2020 között, mint 1850-1900 között.

Az elmúlt 5 év hőmérséklete rekordokat döntött 1850 óta, a tengerszint-emelkedés közel megháromszorozódott a korábbi időszakhoz képest. A sarkvidéki jég és a gleccserek gyorsuló olvadásában az emberiség 90 százalékban felelős, miközben 1950 óta a szélsőséges kánikulák gyakoribbá és intenzívebbé váltak, míg a hidegebb időjárás ritkábbá és kevésbé súlyossá vált. Az Északi-sarkvidék még a 1,5 fokos klímavédelmi cél elérése esetén is 2050 előtt legalább egyszer jégmentessé válik. A tűzvészek száma egyre gyakoribb lesz. A felmelegedés pedig tovább folytatódik...

 Az IPCC sajtótájékoztatója

 Az IPCC jelentése szerint azonban a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátásának erőteljes és tartós csökkentése korlátozná a klímaváltozást, hozzátéve azt is, hogy ennek előnyei gyorsan jelentkeznének. De akár 20-30 évbe is telhet, amíg a globális hőmérséklet stabilizálódik.

Panmao Zhai, az IPCC első munkacsoportjának társelnöke kiemelte:

„Az éghajlat stabilizálásához erős, gyors és tartós csökkentésre lesz szükség az üvegházhatású gázok kibocsátásában, és el kell érni a nettó nulla CO2-kibocsátást. Miközben az egyéb üvegházhatású gázok és légszennyezők (különösen a metán) korlátozása előnyös lehet az egészségre és az éghajlatra nézve."

A mostani jelentés első alkalommal mutat be részletesebb regionális értékelést az éghajlatváltozásról, beleértve a hasznos információkat, amelyek a kockázatértékelést, az alkalmazkodást és más döntéshozatalt szolgálhatnak. Mindezek mellett egy új keretrendszer segít megérteni a klímaváltozás általi fizikai változásokat: hogy a szélsőséges hőség, hideg, eső, aszály, hó, szél, part menti árvizek és egyebek mit jelentenek/okoznak a társadalom és az ökoszisztémák szempontjából.

Valérie Masson-Delmotte, az IPCC első munkacsoportjának társelnöke a jelentéssel összefüggésben kiemelte, hogy

„Most már sokkal tisztább képünk van a múltról, a jelenről és a jövő klímájáról, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük, merre tartunk, mit lehet tenni és hogyan tudunk felkészülni. Évtizedek óta egyértelmű, hogy a Föld éghajlata változik, és az emberi befolyás szerepe az éghajlati rendszerben vitathatatlan."

António Guterres ENSZ-főtitkár szerint a munkacsoport jelentése nem más, mint

vörös kód az emberiség számára. A vészharangok fülsiketítők, a bizonyítékok cáfolhatatlanok.

Az atomipar készen áll

Ez a jelentés ismételten és egyértelműen rámutat arra, hogy ha a jövőnk érdekében valóban meg kívánjuk nyerni a klímavédelmi háborút, akkor a gazdaság valamennyi ágazatában minden rendelkezésre álló eszközt hadrendbe kell állítani. Természetesen ezzel párhuzamosan új klímabarát technológiák fejlesztését is támogatni szükséges.

Atomerőművek nélkül a klímavédelmi háborút elbukjuk. A videóban a világ első 3+ generációs, VVER-1200 típusú blokkjának felejthetetlen pillanatait láthatjuk.

Ma már az is teljesen egyértelmű, hogy a világ egyre több országa kiáll az atomerőművek üzemidő-hosszabbítása és új blokkok építése mellett. Számos olyan ország is, ahol jelenleg még nem alkalmaznak atomenergiát. Ez pedig annak köszönhető, hogy az atomenergiával a nap 24 órájában garantálni lehet az ellátásbiztonságot, az olcsó áram rendelkezésre állását és a klímavédelmi célok elérését is. Természetesen a globális célok elérése érdekben szükség van a megújuló energiaforrások növekvő részarányára is, miközben a fosszilis részarányt radikálisan csökkenteni szükséges.

Mindezekre tekintettel, az Európai Uniónak – és a világ minden országának – még határozottabban ki kell állnia és a legszélesebb körű jogi, pénzügyi és egyéb eszközökkel támogatnia és gyorsítania kell az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák fejlesztését és az ilyen irányú beruházásokat, beleérte az atomerőműveket és a jövőbemutató nukleáris technológiákat is.

Nem lehet elégszer kiemelni, hogy az atomenergia szerepe az Európai Unióban is megkerülhetetlen. Éves szinten az európai villamosenergia-termelés több mint 25 százalékát atomerőművek termelik meg.

A szakemberek és a nemzetközi szervezetek is egyetértenek abban, hogy az atomerőművek és a megújuló energiaforrások alacsony szén-dioxid-kibocsátásúak. Ez azért nagyon fontos, mert e technológiák alkalmazásával radikálisan csökkenteni lehet a villamosenergia-termelés által kibocsátott szén-dioxid mennyiségét, elősegítve ezzel a klímavédelmi célkitűzések teljesítését. Üdvözlendő, hogy jelentésében, szakmai, tudományos alapon, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja is arra a következtetésre jutott, hogy az atomenergia zöld, hiszen az atomerőművek és szélerőművek teljes életciklusra vonatkoztatott szén-dioxid-egyenérték-kibocsátása szinte megegyező, csak 28, illetve 26 g/kWh. Miközben a naperőműveké ennek a háromszorosa 85 g/kWh! A gázerőműveké 500, a lignittüzelésű erőműveké pedig 1069 g/kWh. Ezek az értékek is azt támasztják alá, hogy a globális klímavédelmi célok elérése érdekében az atomenergiára és a megújuló energiaforrásokra egyaránt szükség van!

Az egyes villamosenergia-termelési módok szén-dioxid-egyenérték-kibocsátása (g/kWh)Forrás: JRC jelentés


Teljesen egyértelmű, hogy gyerekeink, unokáink és dédunokáink élhető jövője és a globális klímavédelmi célok elérése érdekében olyan széles körű nemzetközi összefogásra és döntésekre van szükség, amelyek révén az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák még gyorsabban fejleszthetőek/építhetőek, miközben a fosszilis, különösen a szénerőművi alapú áramtermelést radikális mértékben szükséges csökkenteni.

Hárfás Zsolt
atomenergetikai szakértő,
az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője