Obama szabadon engedett öt tálib terroristát, most ők az afgán kormány vezetői

volt tálib foglyok, Norullah Noori,  Mohammad Nabi Omari, Khairullah Khairkhwa
(L to R) Ziaurrahman Madani, a former Taliban leader, the former minister of planning and higher education Qari Din Mohammad Hanif, former prisoners held by the US at Guantanamo Bay Noorullah Noori, Mohammad Nabi Omari, and Khairullah Khairkhwa, and the Taliban's former intelligence deputy Mawlawi Abdul Haq Wasiq attend the Intra Afghan Dialogue talks in the Qatari capital Doha on July 8, 2019. - Dozens of powerful Afghans met with a Taliban delegation on July 8, amid separate talks between the US and the insurgents seeking to end 18 years of war. The separate intra-Afghan talks are attended by around 60 delegates, including political figures, women and other Afghan stakeholders. (Photo by KARIM JAAFAR / AFP)
Vágólapra másolva!
Barack Obama egykori demokrata elnök 2014-ben öt guantánamói foglyot engedett el azért, hogy a tálibok szabadon engedjék Bowe Bergdahl amerikai törzsőrmestert. Az Obama által elcserélt tálibok közül Khairullah Khairkhwa tájékoztatási és kulturális miniszter lett, Norullah Noori a határokért és a törzsi ügyekért felelős miniszter, Abdul Haq Wasiq az új afgán hírszerzés igazgatója, Mohammad Fazl pedig a védelmi miniszterhelyettes lett. Az ötödik guantánamói volt foglyot, Mohammad Nabi Omari-t még augusztus végén kinevezték Khost tartomány vezetőjévé. Közülük legalább ketten kapcsolatot tartottak fenn az al-Kaida terrorszervezettel. Az új tálib kormány belügyminiszterét, Sirajuddin Haqqanit pedig körözi az FBI, 10 millió dolláros vérdíjat tűztek ki a fejére. Sirajuddin Haqqanit az amerikaiak a tálib mozgalom egyik alapítójaként tartják számon, továbbá ő a vezetője a hírhedt Hakkáni-csoportnak, amely az amerikai katonák ellen Afganisztánban a legtöbb támadást végrehajtotta.
Vágólapra másolva!

Barack Obama akkori demokrata elnök 2014. május 31-én öt magas rangú, a guantánamói fogolytáborban őrzött tálibot cserélt el egy Afganisztánban még 2009-ben fogságba esett amerikai törzsőrmesterre, Bowe Bergdahlra.

Bowe Bergdahl Forrás: AFP/Handout

Az öt, Obama által elcserélt egykori fogoly közül négyen most csúcsvezetők lettek a szeptember 7-én megalakult ideiglenes tálib kormányban – írja a Fox News a TOLOnews afgán hírportál alapján.

Ahogy az köztudott, Obama alelnöke Joe Biden jelenlegi elnök volt.

Az Obama által elengedett tálibok közül

Khairullah Khairkhwa tájékoztatásért és kulturális tárcáért felelős miniszter lett, Norullah Noori a határokért és a törzsi ügyekért felelős miniszter, Abdul Haq Wasiq az új afgán hírszerzés igazgatója, Mohammad Fazl pedig védelmi miniszterhelyettes lett.

Norullah Noori, Mohammad Nabi Omari és Khairullah Khairkhwa a katari Dohában, 2019. július 9-én Forrás: AFP/Karim Jaafar

Magától értetődően

az ötödik guantánamói fogoly is vezető beosztást kapott, őt még augusztus végén kinevezték Khost tartomány vezetőjévé.

Mit kell tudni az új tálib elit terrorista előéletéről?

Khairullah Khairkhwa – 2002 májusa és 2014 májusa között őrizték. A tálibok első „kormányzása" idején tájékoztatásért és belügyekért felelős miniszter volt, illetve egy ideig vezette Herat tartományt. A tálib mozgalom egyik alapítójaként tartják számon.

Norullah Noori – 2002 januárja és 2014 májusa között őrizték. 1996 és 2001 között Balkh tartomány vezetője volt. Balkhban síita és üzbég polgárok legyilkolására adott parancsot.

Abdul Haq Wasiq – 2002 januárja és 2014 májusa között őrizték Guantánamóban. 2001 előtt ő volt a tálib kormány hírszerzésért felelős miniszterhelyettese, és kapcsolatban állt az al-Kaida terrorszervezettel. Komoly szerepet játszott az amerikaiak elleni hadműveletekben.

Mohammad Fazl – szintén 2002 januárja és 2014 májusa között őrizték a fogolytáborban, korábban a tálib kormány védelmi miniszterhelyettese volt. A tálibok első regnálása idején, 1996 és 2001 között több ezer síita lemészárlására adott parancsot.

Mohammad Nabi Omari – 2002 októbere és 2014 májusa között volt Guantánamo foglya. Az al-Kaidával és a tálibokkal is tartott fenn kapcsolatot.

Mohammad Nabi Omari, Khairullah Khairkhwa, Mohammad Fazl, Norullah Noori és Abdul Haq Wasiq Forrás: Pentagon

A témával kapcsolatosan nyilatkozott a Foxnak Thomas Joscelyn, a Demokráciák Védelméért Alapítvány (FDD) vezető munkatársa.

Thomas Joscelyn a mostani és az 1996-2001 között regnáló tálib kormányzat közötti folytonosságról beszélt. Ennek alátámasztásául kiemelte, hogy

Az FDD vezető munkatársa hangsúlyozta:

Joscelyn hozzáfűzte:

Khairullah Khairkhwa pedig be is vallotta, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után magas rangú iráni tisztségviselőkkel egyeztetett titokban egy Amerika elleni együttműködés reményében. Az egyezetésnek az is a tárgya volt, hogy Irán fegyverekkel lássa el a tálibokat.

Körözi az FBI az új afgán belügyminisztert

Érdemes megemlíteni, hogy

az új tálib kormány belügyminiszterét, Sirajuddin Haqqanit körözi az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI), 10 millió dolláros vérdíjat tűztek ki a fejére.

Sirajuddin Haqqanit az amerikaiak a tálib mozgalom egyik alapítójaként tartják számon, továbbá ő az egyik feje a tálibokkal szoros kapcsolatot fenntartó, hírhedt Hakkáni-csoportnak, amely

az amerikai katonák ellen Afganisztánban a legtöbb támadást végrehajtotta.

Sirajuddin Haqqani FBI-körözés plakátja Forrás: FBI

Az Associated Press hírügynökség szerint

Sirajuddin Haqqani fogva tarthat legalább egy amerikai állampolgárt.

Erről a sajtóértesülésről a Fox kérdezte a Fehér Házat és a Külügyminisztériumot, de választ még nem kaptak.

A Fox idézi Ben Sasse, Nebraska állam republikánus szenátorának a tálib kormányalakítással kapcsolatosan kiadott közleményét. Ben Sasse véleménye szerint

Szerinte

A republikánus szenátor úgy értelmezi a történteket, hogy azok az ő álláspontját igazolják, példaként pedig az FBI által körözött Sirajuddin Haqqani afgán belügyminisztert hozza fel.

Ben Sasse sérelmezte továbbá, hogy

a Biden-kormányzat még mindig nem hajlandó elárulni, hogy pontosan hány amerikai állampolgárt hagytak Afganisztánban.

Megjegyzés: Ahogy arról az Origo beszámolt, a Biden-kormányzat hivatalosan 100-200 Afganisztánban hátrahagyott amerikairól beszél, de más információk alapján még 4500 amerikai lehet a közép-ázsiai országban, a washingtoni külügyminisztérium pedig valamiért nem engedélyezi az evakuálásukat.

A Fox kérdésére reagálva a külügyminisztérium szóvivője, Ned Price azt mondta, hogy vizsgálják az új tálib kormány és az al-Kaida közötti személyi kapcsolatokat. A szóvivő hozzátette: „a tálibokat megpróbálják rábírni, hogy tartsák magukat a vállalásaikhoz az evakuáció kapcsán", bármit is jelentsen ez.