Komoly botrányba keveredett a szeptember 21-ei német választások előtt a pillanatnyilag legesélyesebb kancellárjelölt, a szociáldemokrata Olaf Scholz. Mivel Angela Merkel nagykoalíciót vezet, ezért a szociáldemokraták (SPD) most is kormányon vannak, és Scholz a pénzügyminiszter. És kiderült: enyhén szólva sem őrködött megfelelően a német emberek pénzén.

A scholzi, tudatosan épített „jó vezetői" imázs árnyoldalára az után derült fény, hogy házkutatást tartottak az általa vezetett pénzügyminisztériumban, továbbá az igazságügyi minisztériumban is. A vizsgálat célja a pénzügyi tranzakciókat vizsgáló központi hivatal (FIU) volt. 

A Német Szövetségi Pénzügyminisztérium épülete BerlinbenForrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Verwendung weltweit, usage worldwide/Torben Andahl

A pénzmosás elleni küzdelemért felelős és a vámhatósághoz tartozó, de Olaf Scholz közvetlen felügyelete alatt álló hivatal működésében komoly zavarokat találtak a nyomozók, és emiatt Scholz-ot „rossz irányítással" vádolták meg. A FIU-n pedig azt kérték számon, hogy nem továbbított több millió eurós összegű, Afrikába irányuló csalárd kifizetésekről szóló információkat a rendőrségnek és a bíróságoknak. A kérdéses ügylet hátterében kábítószer- és fegyverkereskedelem, valamint terrorizmus kitervelése álltak.

Financial intelligence unit (FIU)

A nemzetközi standardok alapján minden állam köteles kijelölni egy központi egységet, amely az ún. „pénzmosásgyanús" bejelentéseket fogadja, azokat elemző-értékelő tevékenysége során megvizsgálja, és az elemző-értékelő tevékenysége eredményét bűnüldözési célból – azon belül is elsősorban a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés érdekében – továbbítja. E központi egységet hívjuk pénzügyi információs egységnek, angolul „financial intellgence unit"-nak, rövidített nevén FIU-nak.

Magyarországon a NAV Központi Irányítás szervezetében működő Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda látja el a pénzügyi információs egység feladatait.

A FIU-t 2019-ben már megvádolták azzal, hogy információkat tartott vissza, amikor a Daxon is (német tőzsdeindex) jegyzett Wirecard pénzügyi tranzakciós vállalatnál komoly gyanú merült fel, hogy a vállalat visszaéléseket követett el. A csalás egy óriási port felverő csődhöz vezetett, amelyben sok mindent megtalálunk: mérleghamisítást 1,9 milliárd értékben, tönkrement kisrészvényeseket, és Olaf Scholz vezetői tevékenységét érintő, könnyelműségre utaló vádakat. A miniszter közreműködésével ugyanakkor az egyébként szintén a felügyelete alatt álló pénzügyi felügyeletet ellátó hatóságnak (Bafin) akkor sikerült eltussolnia a Wirecard-botrány néven ismertté vált esetet.

A közvélemény-kutatásokban pillanatnyilag vesztésre álló CDU (Német Kereszténydemokrata Unió) szerint Scholz és a szintén szociáldemokrata (SPD) igazságügyi miniszter "politikai felelősséget viselnek" ezekért a botrányokért. Armin Laschet CDU-kancellárjelölt a vasárnapi televíziós vitán arról beszélt, hogy súlyos következményei lennének, ha nála egy miniszter így végzi a munkáját.

Olaf Scholz német pénzügyminiszter, az SPD kancellárjelöltjeForrás: MTI/EPA pool/Clemens Bilan

Német elemzők a Le Figaro szerint arról írtak, hogy Németországban megjelentek maffiaszerű jelenségek.Önök akarják az országot vezetni, de nem képesek rendet tenni a vámhatóságnál. Ez egyáltalán nem jó jel" – jelentette ki Fabio De Masi a szélsőbalos „Die Linke" párt nevében. A Wirecard-ügyhöz hasonlóan a Scholz először tisztázni akarta magát; azzal érvel, hogy a házkutatás "nem az ügynökei ellen irányult kifejezetten", majd vádaskodni próbált, hogy „az akciót ellenfelei irányították", mondván, hogy a nyomozóknak "írásban kellett volna feltenniük neki a kérdéseiket".

Vajon a német választókat, akik elsősorban a kancellárjuk vezetői képességeit értékelik, befolyásolja-e ez az eset?Az emberek nem értenek ebből semmit. Számukra ez bürokrácia" - mondja Manfred Güllner, a Forsa közvélemény-kutató intézet igazgatója. Azaz, szerinte Scholz megúszhatja a példátlan botrányt.

A vasárnapi kancellárjelölti tévévitán egyébként Scholz egyáltalán nem zárta ki, hogy a kommunistákhoz meglehetősen közel álló, szélsőbaloldali "Die Linke" párttal alakítana kormányt, ha megnyernék két hét múlva a választást. Az agresszíven NATO-ellenes szélsőbaloldali párt a német kormányban feltehetően zavaros politikai helyzetet eredményezhetne. Mind saját hazájában, mind Európában.