Harry McFarquhar tipikus hároméves kisfiú volt az életkora minden sajátosságával: szeretett szaladgálni, nagyokat nevetni, játszani, feszegetni a határait - írja a Bors a Liverpool Echo cikke alapján. A kisfiú gyakran beütötte ezt vagy azt a testrészét, és sokáig Harry anyukája, a 31 éves Kimberley McFarquhara sem tulajdonított nagyobb jelentőséget a kék-zöld-lila foltoknak.
Az anya szentül hitte, hogy a kisfiú játék közben ütötte meg magát, attól vannak a zúzódások,
amik idén májusban már intenzíbbeknek látszódtak, mint általában. Harry fáradékony is lett, ám anyukája erről is úgy vélte, épp azért van, mert sokat játszott az óvodában.
A pár akkor ijedt meg igazán, amikor május közepén már légzési nehézségek jelentkeztek Harrynél. Azt hitték, hogy a kisfiú koronavírusos, ám ezt hamar kizárták az orvosok. A diagnózis azonban talán ennél is sokkal sokkolóbb volt:
Harry ugyanis előrehaladott leukémiában szenvedett.
A kisfiú állapota ekkor már annyira súlyos volt, hogy 12 órával a diagnózis után már meg is kezdték a kezelését.
A cikk szerint Harryt „csodababának" tartották a szülei, ugyanis az apuka, James 2015-ben esett át non-Hodgin-limfómán, amire sugár- és kemoterápiát kapott kezelésként. Ezután az orvosok azt mondták neki, hogy már nem lesz képes gyermeket nemzeni.
A szülők azért mesélték el történetüket lapnak, hogy
felhívják a figyelmet arra, bárki, bármilyen szokatlan tünetet észlel a gyermekén, vizsgáltassa ki.
Rájuk az előrejelzések szerint igen hosszadalmas kezelés vár, amit Harry hol jobban, hol rosszabbul visel, de édesanyja szerint igazi kis hősként viselkedik és már most menne vissza játszani.