Az alacsony színvonalú és meglepően eldurvult kampány szakít a német politika általában magát kifinomultnak mutató jellegével, így értékeli a Le Figaro egy héttel a német választások előtt a kampány utolsó napjait. 

Miután súlyos pénzügyi botrányok derültek ki a baloldali, pillanatnyilag legesélyesebb kancellárjelöltről, Olof Scholzról (SPD), pártja sajátosan kezdett védekezni. 

"Amikor a CDU egyik jelöltje azzal vádolja szociáldemokrata ellenfelét, hogy az rosszul vezeti a nemrégiben a rendőrség által átkutatott minisztériumát, akkor elérkeztünk oda, hogy a választási kampány bemocskolódott, és kizárólag a szavazatszerzésre koncentrál, mindegy hogyan." Ezt a választ adta Lars Klingbeil, a Német Szociáldemokrata Párt, az SPD főtitkára Armin Laschet-nek, a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetőjének az Olaf Scholz ellen felhozott vádjaira.

Nem hiszem, hogy fel kellene használni a kampányban egy igazságügyi vizsgálatot - magyarázta az SPD főtitkára, akinek az ilyen, közvetlen személy elleni támadások a „mocskos" (schmutzig) politika kategóriájába tartoznak. Vagyis, hogy kiderült, enyhén szólva pénzügyminiszterként nem megfelelően kezelte a közvagyont Scholz. (Németországban nagykoalíciós kormányt vezet Merkel, így lehet szociáldemokrata pénzügyminisztere.)

Olaf Scholz német alkancellár, pénzügyminiszter, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje egy müncheni kampánygyűlésen szeptember 18-ánForrás: MTI/EPA/ACTION PRESS POOL/Theo Klein / Pool

Kevesebb mint tíz nap van hátra a szeptember 26-i parlamenti választásokig, és az elemzők, szakértők máris „mocskos" jelzővel illetik a kampányt, amely tartalmi szempontból szegényes, és szakított a német politika finomra „csiszolt" normáival.

A fordulópont szeptember 12-én következett be, amikor egy háromoldalú televíziós vita első perceiben a konzervatív Armin Laschet megtámadta ellenfelét, Olaf Scholz-ot. Egyébként teljes joggal.

A támadás az Olaf Scholz által felügyelt vámszervezetnek a pénzmosás elleni küzdelemben elkövetett hibáiról szólt, az Origo erről itt írt részletesen. „A CDU, a hatalom elvesztése miatti pánikrohamában az elmúlt évtizedek legszemérmetlenebb kampányát folytatja" - válaszolta Lars Klingbeil, utalva a Laschet által elmondottakra, amely egyébként Franciaországban még simán „tisztességesnek" tűnne a Le Figaro berlini tudósítója szerint.

Annalena Baerbocknak, a német Zöldek társelnökének és kancellárjelöltjének, Olaf Scholznak, a Német Szociáldemokrata Párt kancellárjelöltjének és Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai tartományi miniszterelnöknek, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökének, a CDU-CSU pártszövetség kancellárjelöltjének választási plakátja Berlinben szeptember 16-án. A parlamenti választásokat szeptember 26-án tartjákForrás: MTI/AP/Michael Sohn

Bár ez a feszült epizód csak tizenöt percig tartott, a sajtó félig elégedetten, félig izgatottan konstatálta az eseményeket és a jelöltek "agresszivitását". A vita többi része hagyományosra sikeredett, de a vita agresszív felütése ellentétben áll a német politikusoknál hagyományosan megfigyelhető visszafogottsággal, ugyanis ha nem tudnak egyedül kormányozni egy régióban, akkor rövidtávon minden nagyobb párt koalícióra kényszerül, ez pedig automatikusan korlátozza választási kampányukat, így az ellenfeleikkel szembeni vehemenciájukat is
- mondta egy német politológus.

Chemnitz, 2021. szeptember 17. Annalena Baerbock, a német Zöldek társelnöke és kancellárjelöltje kampánygyűlést tart Chemnitzben 2021. szeptember 17-én. A parlamenti választásokat szeptember 26-án tartják Németországban. MTI/EPA/Clemens BilanForrás: MTI/EPA/Clemens Bilan

Így sietett Armin Laschet, a CDU vezetője Annalena Baerbock (Zöldek) segítségére, amikor a zöld párti jelöltet „szexistának" nevezték. Ugyanez az Annalena Baerbock pedig a morális politika nevében (álarcában) nem foglalkozott az ország nyugati részét júliusban sújtó árvizek tragédiájából. Hiszen arról álmodozik Baerbock, hogyha már kancellár nem lehet, legalább beveszik majd a koalícióba.

A Zöldpárt vezetőjének akadt persze elég gondja. A 41 éves politikusnő szeptember 14-én Stuttgartban került szembe a maszkellenes aktivistákkal, akiknek az erőszakossága, a világjárvány kellős közepén már amúgy is bajt okozott a németeknek. Az egykori NDK-beli Zwickauban a „Harmadik út" nevű szélsőséges mozgalom plakátokat ragasztott ki, amelyek a "Zöldek felakasztására" szólítottak fel, de a régió közigazgatási bírósága elutasította a plakátok eltávolítására irányuló követeléseket.

Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai tartományi miniszterelnök, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, a CDU-CSU pártszövetség kancellárjelöltje egy választási kampányeseményen az észak-németországi Cellében szeptember 16-ánForrás: MTI/EPA/Focke Strangmann

A CDU-t és jelöltjét a radikális jobboldal és a klímaaktivisták egyaránt támadják – bár az ő módszereik mégis bizonyos keretek között mozognak. „Egy nagyon konfrontatív országban élünk mostantól, ahol senki sem hallgat a másikra" – mondta Mike Mohring, a CDU korábbi türingiai elnöke, amikor Armin Laschet-el találkozott egy gyűlésen. Laschet-t hangos füttyszó fogadta, amikor megérkezett Apolda városába, és a szélsőbaloldali „Die Linke" párt egyik szimpatizánsa „leidiótázta".

A legtöbb európai országban keményebb és határozottabb kampány folyik természetesen, de Németországban még ezek a hangok is erőteljesnek tűnnek.

Mindenesetre, jövő vasárnap lesznek a választások, és akár olyan, egész Európában kellemetlen végeredmény is lehet, hogy a SPD nyer és koalícióra lép a NATO-ellenes szélsőballal.