Bizonytalan időre elhalasztották Haitin a parlamenti és elnökválasztást, valamint az alkotmányról szóló népszavazás megtartását azzal, hogy hétfőn elbocsátották a választásokat szervező testület tagjait, újabb bizonytalanságba taszítva ezzel a karib-tengeri országot.

Az ellenzék által hevesen bírált ideiglenes választási tanács, amelynek tagjait még 2020-ban nevezte ki a júliusban meggyilkolt Jovenel Moise elnök, több korábbi kísérlet után legutóbb november 7-re tűzte ki az elnökválasztás és a parlamenti választások első fordulóját, valamint az alkotmányról tartandó referendumot, a szavazás második fordulóját pedig jövő év január 23-ra, a helyhatósági és önkormányzati választásokkal egy napra.

Ariel Henry miniszterelnök hétfőn rendeletileg mentette fel a testület tagjait, anélkül, hogy a következő, új választási tanács felállítását valamilyen határidőhöz kötötte volna.

A parlamentnek 2020 januárja óta nincsenek képviselői

Az államfő ellen a rezidenciáján elkövetett júliusi merénylet drámaian felerősítette a haitit évek óta sújtó intézményi válságot. Halála előtt Moise hatalmának legitimitása is erősen vitatott volt, miután 2017 februári hatalomra kerülése óta nem szervezett választásokat. Emiatt a haiti parlamentnek 2020 januárja óta nincsenek képviselői, s a 30 szenátorból is csak 10 van még hivatalban, az ő mandátumuk 2023 januárjában jár le. Ariel Henryt július 5-én nevezte ki kormányfőnek a két nappal később saját rezidenciáján meggyilkolt államfő.

Szétesőben az ország

Az AFP francia hírügynökség jelentése szerint a választások hiánya tovább gyengíti a politikai osztályt, amely széttöredezett és rendkívül megosztott, miközben az ország súlyos humanitárius és biztonsági válsággal néz szembe. Az elnökgyilkosság ügyében folytatott, Henryt is érintő vizsgálatokat akadályozza, hogy a nyomozók életveszélyes fenyegetéseket kaptak, az ügyben illetékes bíró pedig még augusztusban lemondott, személyes okokra hivatkozva.

Elnökgyilkosság, hurrikán, földrengés, bandaháborúk - egyre többen akarják elhagyni HaititForrás: AFP/Stanley Louis

Migrációs válság

Az elmúlt tíz napban az Egyesült Államok migrációs szolgálata közel 3500 haiti migránst toloncolt vissza a hazájába. A két ország között példátlan tömeges kitoloncolások azután történtek, hogy több mint tízezer, többnyire haiti migráns gyűlt össze egy híd alatt a mexikói-texasi határon.

A menekültek több évi távollét után, elszegényedve tértek vissza egy olyan országba, amelyet bandaháborúk tartanak bizonytalanságban. A fegyveres bandák, amelyek évek óta ellenőrzik a haiti főváros legszegényebb negyedeit, mostanra kiterjesztették hatalmukat Port-au-Prince jelentős részére, ahol az elmúlt napokban közel húsz emberrablást hajtottak végre - írja az AFP.