Bizonytalan időre elhalasztották Haitin a parlamenti és elnökválasztást, valamint az alkotmányról szóló népszavazás megtartását azzal, hogy hétfőn elbocsátották a választásokat szervező testület tagjait, újabb bizonytalanságba taszítva ezzel a karib-tengeri országot.
Az ellenzék által hevesen bírált ideiglenes választási tanács, amelynek tagjait még 2020-ban nevezte ki a júliusban meggyilkolt Jovenel Moise elnök, több korábbi kísérlet után legutóbb november 7-re tűzte ki az elnökválasztás és a parlamenti választások első fordulóját, valamint az alkotmányról tartandó referendumot, a szavazás második fordulóját pedig jövő év január 23-ra, a helyhatósági és önkormányzati választásokkal egy napra.
Ariel Henry miniszterelnök hétfőn rendeletileg mentette fel a testület tagjait, anélkül, hogy a következő, új választási tanács felállítását valamilyen határidőhöz kötötte volna.
A parlamentnek 2020 januárja óta nincsenek képviselői
Az államfő ellen a rezidenciáján elkövetett júliusi merénylet drámaian felerősítette a haitit évek óta sújtó intézményi válságot. Halála előtt Moise hatalmának legitimitása is erősen vitatott volt, miután 2017 februári hatalomra kerülése óta nem szervezett választásokat. Emiatt a haiti parlamentnek 2020 januárja óta nincsenek képviselői, s a 30 szenátorból is csak 10 van még hivatalban, az ő mandátumuk 2023 januárjában jár le. Ariel Henryt július 5-én nevezte ki kormányfőnek a két nappal később saját rezidenciáján meggyilkolt államfő.
Szétesőben az ország
Az AFP francia hírügynökség jelentése szerint a választások hiánya tovább gyengíti a politikai osztályt, amely széttöredezett és rendkívül megosztott, miközben az ország súlyos humanitárius és biztonsági válsággal néz szembe. Az elnökgyilkosság ügyében folytatott, Henryt is érintő vizsgálatokat akadályozza, hogy a nyomozók életveszélyes fenyegetéseket kaptak, az ügyben illetékes bíró pedig még augusztusban lemondott, személyes okokra hivatkozva.
Migrációs válság
Az elmúlt tíz napban az Egyesült Államok migrációs szolgálata közel 3500 haiti migránst toloncolt vissza a hazájába. A két ország között példátlan tömeges kitoloncolások azután történtek, hogy több mint tízezer, többnyire haiti migráns gyűlt össze egy híd alatt a mexikói-texasi határon.
A menekültek több évi távollét után, elszegényedve tértek vissza egy olyan országba, amelyet bandaháborúk tartanak bizonytalanságban. A fegyveres bandák, amelyek évek óta ellenőrzik a haiti főváros legszegényebb negyedeit, mostanra kiterjesztették hatalmukat Port-au-Prince jelentős részére, ahol az elmúlt napokban közel húsz emberrablást hajtottak végre - írja az AFP.