A liberális demokráciák képviselői megpróbálják kisajátítani a demokráciafogalmat, márpedig ez a megközelítés rendkívül antidemokratikus - jelentette ki a tárca szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken az Athéni Demokrácia Fórumon. A közlemény szerint a külügyminiszter Szvjatlana Cihanouszkaja belarusz polgárjogi aktivistával közösen vett részt a közép- és kelet-európai országok demokratizálódásáról szóló panelbeszélgetésen.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a demokrácia fogalma nem igényel további minősítést. Szerinte egy ország addig demokráciának nevezhető, amíg a nép dönthet a saját és a hazája sorsáról. "Négy évtizeden keresztül harcolnunk kellett a szabadságunkért, ugyanis mi nem a kontinens szerencsés felén voltunk (...)

Ma sokszor kioktatnak, bírálnak minket Nyugatról, meg akarják mondani, hogyan kellene élnünk, hogyan kellene működtetnünk a politikai rendszerünket, azt állítják, hogy nem vagyunk demokratikus ország, pusztán azért, mert nem liberális a kormány" - mondta. Szijjártó Péter a magyar jogállamisági helyzetet érő bírálatokkal kapcsolatos kérdésre válaszolva kijelentette: a kioktatások, kritikák oka pusztán az, hogy konzervatív, hazafias, kereszténydemokrata kormány van hatalmon Magyarországon. "Orbán Viktor a legdemokratikusabb vezető Európában" - szögezte le. 

Aláhúzta, hogy a magyar külpolitika a nemzeti érdek követésén alapul, így a kormány a pragmatikus együttműködést tartja szem előtt, és próbál nem beavatkozni más országok belügyeibe. 

Ezzel összefüggésben a politikai stabilitás fontosságát hangsúlyozta, mondván, az teszi lehetővé a hatékony cselekvést, a nemzeti érdek képviseletét. A miniszter a fehéroroszországi helyzet kapcsán rámutatott, hogy a válság és az arra válaszul hozott európai uniós intézkedések megmutatták, hogy milyen korlátozott hatású a közösség külpolitikai eszköztára, ugyanis a szankciók, a nyilatkozatok nem eredményeztek változást.

Szijjártó PéterForrás: AFP/Jure Makovec

Úgy vélekedett, hogy az elmúlt években nem bizonyult túl sikeresnek az EU fellépése ezen a téren, ezért hosszabb vitára lenne szükség a szankciók hatékonyságáról. Figyelmeztetett, hogy amennyiben nem eredményesek a büntetőintézkedések, akkor a velük való fenyegetésnek sem lesz elrettentő hatása. Emellett felvetette azt a kérdést is, hogy nem számít-e álszentségnek a különböző szankciók elrendelése, miközben a nagyobb tagállamok hatalmas üzleteket kötnek egyes, általuk hangosan bírált országokkal. Példaként a kínai tisztségviselők elleni korlátozásokat említette, illetve azt, hogy eközben tavaly Kína volt az EU első számú kereskedelmi partnere. 

Szvjatlana Cihanouszkaja disszidens fehérorosz ellenzéki vezető a beszélgetésen védelmébe vette az EU-s szankciókat, mondván, ezek jelentik a közösség egyetlen eszközét a nyomásgyakorlásra. A moderátor kérdésére reagálva pedig leszögezte, hogy demokráciának tart minden európai uniós tagállamot, így Magyarországot is.