Ylva Johansson, az Európai Bizottsági belügyi biztosa nemrég az Európai Migrációs Fórumon mondott beszédet, amely során ismét hosszasan sorolta Brüsszel migrációval kapcsolatos terveit. A biztos beszédéből egyértelművé vált, hogy az Európai Unió nem tett le azon szándékáról, hogy migránsokat telepítsen be, ha pedig kell, ezt a tagországokra is rá fogják kényszeríteni.
Johansson a felszólalása során kifejtette, hogy szerinte a koronavírus-járvány utáni gazdasági nehézségekből a kontinens csak úgy tud kilábalni, ha a folyamatba bevonják a migránsokat, valamint a migrációs háttérrel rendelkező személyeket. A biztos szerint migránsok nélkül az EU nem lett volna képes megbirkózni a járvánnyal, hiszen ők kulcsfontosságú szereplői az európai gazdaságnak és a társadalomnak.
"A járvány sokak szemét felnyitotta: a migránsok a mi részeink" - jelentette ki. Majd azzal folytatta, hogy ezt a felfedezést az elkövetkező időszakban sem szabad elfelejteni, és sokkal erősebben kell aláhúzni azokat a pozitív üzeneteket, amelyek a migrációval kapcsolatosak, burkoltan utalva arra, hogy az EU-nak mindent meg kell tennie a migráció népszerűsítésének érdekében.
Nem kell félnünk a migrációtól, nem kell félnünk a migránsoktól. A társadalmunknak szüksége van a migránsokra és az általuk hozott energiára és ambíciókra" - hangsúlyozta a belügyi biztos.
Johansson hatalmas előrelépésnek tartja az Európai Kék Kártyát, amelyről májusban született politikai megállapodás. Mindez megkönnyítené a migránsok számára az Európába való bejutást, több jogot biztosítana számukra, és egyszerűbbé tenné a migránsok felvételét is, valamint a tagországok közötti mozgásukat. Hozzátette, hogy az Európai Kék Kártya ügyében az Európai Bizottság már megkezdte a jogi munkálatokat is.
A biztos ezt követően arról is beszélt, hogy a kék kártyát csak az uniós állampolgárok tehetik sikeressé azzal, hogy támogatják a migránsokat, vonzó munkakörülményeket teremtenek nekik és minden szükséges segítséget megadnak számukra, mivel szerinte csak ezzel lehet felvirágoztatni Európát.
Johansson úgy gondolja, hogy ha az illegális migrációt jobban kezelik a tagállamok, az megnyithatja az utat a még több legális úton érkező migráns előtt is. Kitért Afganisztánra is, ahol Joe Biden kaotikus kivonulása tragédiába torkollott. Kifejtette, hogy már beterjesztett egy olyan javaslatcsomagot, amely a magas kockázatnak kitett afgánokon segítene többek között evakuációval és családegyesítéssel. Azaz, tömeges migránsbetelepítés tervéről beszélt.Ez a terv összességében azt jelentené, hogy az Európai Unió tömegével fogadna be migránsokat egy olyan országból, amely újra és újra a nemzetközi terrorizmus központjává válik, és számos terrorszervezet központjaként szolgált az évek alatt.
A helyzetet tovább rontja, hogy sok migrációpárti tagállam ezen felvetésre pozitívan válaszolt. Többen konkrét áttelepítési és humanitárius befogadási ígéreteket fontolgatnak az afgánok számára. Mások kiegészítő utakon dolgoznak az afgánok számára. Mint a „humanitárius folyosók" Olaszországban és a kiterjedt családegyesítés Írországban.
Johansson előrevetítette azt is, hogy a migránsok nagyobb rétű elfogadásához a "pozitív narratíva megerősítése" mellett egyfajta iskolai érzékenyítésre is szükség van. Az iskolákat a gyermekek és a szülők integrációjának központjává kell tenni" - magyarázta.
A biztos arról is beszámolt, hogy jelenleg is számos uniós projekt zajlik a migránsok felzárkóztatására, amelyek egy része a digitális munkaerőpiacon segíti az elhelyezkedést az olyan országokból érkezőknek, akiknek eddig nem volt lehetőségük számítástechnikai eszközöket használniuk, vagy hiányosak az ismereteik.