Aki valaha is tanult franciául, egészen biztosan tudja, hogy mi az a „Le Robert". Van belőle kicsi, nagy, fiataloknak szóló, képekkel illusztrált gyerekeknek készülő és egy jó ideje már online is hozzáférhető változat. A „Le Robert" az egyik legnépszerűbb, francia nyelvű szótár, amelyet először 1967-ben jelentettek meg, mára, másik nagy „társa", a szintén közismert Larousse szótárak mellett a francia iskolák egyik legnépszerűbb elektronikus kisegítőeszköze lett. Előfizetéses, mobiltelefonos applikációval is elérhető változatai mellett egy ingyenes, kissé lebutított változata is használható. A Le Figaro információi szerint most a woke ideológia kereszttüzébe került ez a lassan 60 éves „kulturális hagyomány", ahogy sokan nevezik a francia nyelv népszerű értelmező kéziszótárát.

A politikailag ultrakorrektnek tekinthető baloldali, alapvetően a genderideológia erőszakos hirdetésén és képviseletén alapuló woke (ébresztőnek lehetne fordítani) folyamatos háborút visel minden hagyományos nemi megkülönböztetés és a normalitás ellen, és harcol a hagyományos és természetes női és férfi társadalmi „felosztás" ellen is. Nem véletlen, hogy most már a szótárak is célkeresztbe kerültek, és nagyon úgy tűnik, hogy elindult egy olyan folyamat, amelynek során a férfi többé nem nevezhető férfinak, a nő nem nevezhető nőnek. 

Le Petit RobertForrás: Origo

Ez az őrület érte most el a Le Robert szerkesztőségét is, amelyben a hagyományos, a francia nyelvben alapvető főnévi alapszabálynak tekinthető „nőnem" („la"), hímnem („le") mellett a jövőben egy harmadik névmási nem is lesz majd („iel" végződéssel). A „Le Robert" digitális oldalain októberben megjelenő harmadik névmás, az „iel", definíciója alapján egyes és többes szám harmadik személyű alanyra vonatkozó személyes névmás, amely nemétől függetlenül utal egy személyre. Az iel az úgynevezett inkluzív kommunikációban használatos".

Mégis hogyan magyarázható ez a kiegészítés? Mi indokolta ezt a radikális változást?

Ahogy minden szótár szerkesztői, a Le Robert lexikográfusai is rendszeresen kutatnak új szavak után. Például így került be a szótárba a COVID-járvány miatt a „passe sanitaire", azaz „egészségügyi igazolvány" (magyarul: védettségi igazolvány). Vagy az „antivax", (vakcinaellenes) és a fent említett „iel" névmás is. Arra jöttünk rá, hogy ez az új névmás („iel") egyre inkább jelentőséget kap, így aztán felvettük a szótárba" - magyarázza Marie-Hélène Drivaud, a Le Robert szótár lexikográfusa a Le Figarónak. Jelenleg csak „próbaidős" a névmás, de jó eséllyel kerül be az online szótár mellett a Le Robert 2022-es nyomtatott kiadásába is.

Ahogy a „Le Robert" ebben az ügyben fogalmazott, a francia nyelv „nem szabad, hogy bárkit is megbélyegezzen". 

A névmás szótárba történő integrálása része az ún. "woke" megközelítésnek, amely az „elnyomottak" és az „alávetettek" (azaz nők, feketék, homoszexuálisok, transzneműek, biszexuálisok, aszexuálisok, interszexuálisok, queerek stb.) védelmét tűzi zászlajára. Az "iel" névmás használata lehetővé teszi a nem bináris emberek bevonását is, tehát azokét, akik magukat nem tekintik sem férfinak, sem nőnek".

Ez egy paramilitáris eljárás

Minden szótárunk immáron több éve inkluzív" - mondja Marie-Hélène Drivaud. Erre bizonyítékul hozza fel a szótár egy másik újdonságát. Mindenütt, ahol eddig a „homme" szó szerepelt, kicseréltük „humain"-re. (A „homme" szó hosszú évszázadok óta „férfit" és „embert" egyaránt jelentett, a „humain" jelentése pedig „emberi lény".) Így például a „haj" definíciójánál már nem azt írtuk, hogy „a haj az ember fején van", hanem azt, hogy a „haj az emberi lény koponyáján van". 

A woke ideológia ilyetén módon történő nevetséges átvétele ellen emelte fel a hangját Bernard Cerquiglini, a rivális „Larousse" szótár egyik szerkesztője. A woke ideológia ilyen szolgai átvétele valójában egy szélsőséges, militáns megközelítés. Az „iel" névmás nem azért került be a rendszerbe, mert ez eddig hiányzott. Itt a névmásokról van szó, amelyek egy olyan nyelvi rendszert alkotnak, amelyek a negyedik század óta nem változtak. Ráadásul a francia nyelv két nemen alapul - mondja a nyelvész, majd hozzáteszi, hogy a  hímnemű névmás tekinthető az általánosnak, és ez a régi latin nyelvi szabályok óta így van". 

Jean Pruvost nyelvész, a „La story de la langue française" című közismert mű szerzője még ennél is tovább megy.

Jean PruvostForrás: Pascal Hausherr/P. Hausherr/Pascal Hausherr

Szerinte ugyanis az „iel'' névmás teljes mértékben haszontalan, sőt, udvariatlan. Valójában egy aberráció. Egyenlőségnek álcázzák ezt az egészet, közben az „iel" névmás alakjában a hímnem mindig a nőnem elé kerül... (ami abban nyilvánul meg, hogy a névmás az „i"-vel kezdődő hímnemre és nem az „e"-vel kezdődő nőnemre utal.) De ilyen problémák más, úgynevezett „inkluzív írásmódban" is előfordulnak.

De ennél van még egy nagyobb probléma is Cerquiglini szerint. Az „iel" ugyanis nem a francia nyelvből jön, hanem az angolból, ezért valójában anglicizmusról van szó. Erről ezt mondja a Larousse nyelvésze, Bernard CerquigliniA hiba, amit a (francia) feministák is elkövetnek az az, hogy szolgaian másolják az angol nyelvet, amelyben létezik a semlegesség is. De a franciában nincs ilyen."

Bernard Cerquiglini francia nyelvészForrás: Wikipedia

A nyelvészek egyetértenek abban egyébként, hogy azt, amire a feministák valójában gondolnak, egy egyszerű duplikációval orvosolni lehetne, és a megszólításoknál vagy felsorolásoknál az adott névmásnak mind a nő, mind a hímnemű alakját fel lehetne sorolni, úgymint "celles et ceux", azaz (ők-őket) vagy "Françaises et Français" (francia nők és férfiak)

A használat és nem az ideológia alapján kellene dönteni

Egyelőre nincsenek új szavak a célkeresztben - mondja Marie-Hélène Drivaud, a Le Robert nyelvésze a Le Figarónak, de sokan attól tartanak, hogy a woke ideológiai nyomására más szavakat is átírnak és ezáltal gyakorlatilag újra kell majd tanulni (az egyébként sem könnyű) francia nyelvet. Drivaud szerint inkább óvatosak ebben a kérdésben emiatt is, másfelől pedig azért, mert, ahogy ő maga is elismeri, az „iel" beillesztésének meg lehet kérdőjelezni a szükségességét, és azt is, hogy valójában használatban van-e". Ebből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy az „iel" a woke szélsőbaloldali lobbi nyomására került be a szótárba. 

Amikor egy szó bekerül egy nyomtatott vagy online szótárba, ellenőrizzük, hogy valóban beépült-e a nyelvbe"  – teszi hozzá Bernard Cerquiglini nyelvész. Jelenlétét modellezzük a beszédben, az írásban, figyeljük generációkon átívelő jelenlétét. Ettől azonban a mostani esetben még messze vagyunk. Egyedül a nyelvben történő tényleges használat döntheti el, hogy egy szó mennyire lesz hosszú életű. Elég csak figyelmesen hallgatni, hogy rájöjjünk, az "iel" névmás szóban szinte soha nem hangzik el, írásban pedig még annál is ritkábban lehet találkozni vele.