Korábban is egyértelmű jelei voltak annak, hogy Brüsszel be kíván avatkozni a magyarországi választásokba, azonban az Európai Bizottság most nyilvánosságra hozott javaslatcsomagja még a korábbi intervenciós kísérletekhez képest is szintlépésként értékelhető. Ezzel a lépésével a szerződések őreként definiált testület nemcsak a tagállami szuverenitás elvével megy szembe, hanem azon alapszerződésekkel is, melyek az európai integráció lényegét adják. A Bizottság egy olyan normacsomagot fogadott el, mely kizárólag egy célt szolgál: a nemzeti választásokba történő direkt beavatkozás lehetőségét. Kiindulva a múlt tapasztalataiból, az új eszköz alkalmazását is a jogállamisági jelentések kapcsán már megismert, a nemzetközi baloldali hálózat által következetesen alkalmazott kettős mérce fogja jellemezni - írja elemzésében a Századvég.

2019. október 10-én állásfoglalást fogadott el az Európai Parlament, melyben rögzítette, hogy a választásokba való külföldi beavatkozás sérti az emberek azon jogát, hogy közvetlenül vagy szabadon választott képviselőiken keresztül szóljanak bele országuk kormányzásába. 

Az Európai Parlament plenáris ülésterme StrasbourgbanForrás: MTI/EPA/Patrick Seeger

Ennek ellenére az Európai Bizottság a 2022-es magyar választásokhoz közeledve visszatérően ezzel ellentétes magatartást tanúsít. 

2021. szeptember 29-én Magyarországra látogatott a LIBE-bizottság balliberális összetételű delegációja annak érdekében, hogy tájékozódjanak a magyarországi jogállami viszonyokról. A delegációt az a Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti képviselő vezette, aki Judith Sargentini helyét vette át a bizottságban. A küldöttség hét képviselőből állt, akik közül öten éles bírálói Magyarországnak. A látogatás keretében a delegáció az összes ellenzéki párt vezető politikusaival egyeztetéseket folytatott. A látogatás végeztével Gwendoline Delbos-Corfield előre megkérdőjelezte a magyar választások tisztaságát, mondván az ellenzék nem kap teret a közmédiában, így pedig jelentősen torzul az esélye annak, hogy a baloldal közvetlenül eljuthasson az állampolgárokhoz.

Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti képviselőForrás: © European Union 2019 - Source : EP/Michel Christen

A valóság ezzel szemben az, hogy Magyarországon jogszabály garantálja a sajtószabadságot és a plurális tömegtájékoztatás megvalósulását. 

Mint ahogy egy korábbi elemzésünkben is rámutattunk, éppen az Európai Bizottság kíván beavatkozni a sajtó munkájába, és sérti meg az információhoz való hozzáférés és a sajtószabadság alapvető jogát azáltal, hogy jelentős összeggel támogatja olyan tényellenőrző bizottságok felállítását a világban, melyben kizárólag baloldali nézeteket valló személyek kaphatnak helyet. Jól mutatja mindezt, hogy Magyarországon az a Magyar Jeti Zrt. nyerte el a támogatást, amely a nyíltan kormányellenes 444 és Qubit kiadója. 

Így jutottunk el az Európai Bizottság ma nyilvánosságra került javaslatcsomagjához. Az Európai Bizottság 2021. november 25-én javaslatot terjesztett elő a politikai reklámtevékenységek átláthatóságáról és targetálásáról. Az intézkedés hivatalos célja a választási integritás és a nyílt demokratikus vita védelme. Az Európai Bizottság rendszerint a kettős mérce égisze alatt áll ki a nyílt társadalom eszmerendszere mellett demokráciavédelem címszó alatt. Gwendoline Delbos-Corfield, a szeptember végén hazánkba érkező LIBE-delegáció vezetője a látogatást követően Strasbourgban elmondta, hogy a jövő évi választások nem lehetnek valóban tisztességesek. Ugyan Jourová kijelentette, hogy nem avatkoznak be a magyar választásokba, efelől alappal lehetnek kétségeink: Egyrészt megerősítette Delbos-Corfield állítását, miszerint „vannak kérdőjelek a magyar választások tisztaságával kapcsolatban", másrészt korábban az Európai Parlament még állásfoglalást is elfogadott az intervenció elutasításával kapcsolatban, mégis kizárólag a politikai baloldalhoz köthető entitásokat bíztak meg a magyarországi digitális média cenzúrázásával.

Az Európai Bizottság nyíltan beavatkozna a tagállami választásokbaForrás: AFP/Hemis.fr/Bibikow Walter

A LIBE-látogatás egyik következményeként, valamint a HDMO létrehozásának folytatásaként értelmezendő az EB legújabb javaslata, mely a következő lépésben az EP és a Tanács elé kerül. Az EB célja az, hogy 2023 tavaszára, azaz egy évvel a választások előtt az új szabályok hatályba lépjenek, és azokat a tagállamok maradéktalanul végrehajtsák, tehát a 2024-es EP-választások már az új javaslatcsomagban foglaltaknak megfelelően kerüljenek megtartásra. Cél továbbá az is, hogy az európai pártok tagállami szinten is látható tényezőkké váljanak. A probléma ezzel az, hogy az európai pártok tevékenységi körének az Európai Unióra kell korlátozódnia, nem pedig a nemzetállamokra, ugyanis az európai pártok nemzeti szervezetekként történő kezelése a szubszidiaritás alapelvével, ezzel együtt pedig az EUSz-szel (Az Európai Unió működéséről szóló szerződés) megy szembe.

NGO-radar

Az elmúlt időszakban egyre több jel utal arra, hogy a tevékenységüket jelentős részben külföldi forrásokból fedező NGO-k (non-governmental organizations; nemkormányzati szervezetek) például korábbi tisztán jogvédő funkciójukat háttérbe szorítva egyre nagyobb befolyást kívánnak szerezni a hazai politikai térben. Az Egyesült Államokban a hasonló entitásokat külföldi ügynökszervezetként kezelik, aktivitásukat kiemelten figyelik, tevékenységüket regisztrációhoz kötik. A Századvég Alapítvány elkötelezett a nemzeti szuverenitás, a jogbiztonság és az átláthatóság mellett, amelynek nyomán NGO-radar néven monitoring rendszerben, folyamatosan elemzi a vonatkozó szervezetek magyarországi működését.