Az Európai Unió tagállamai között egyre nagyobb vita kezd kibontakozni a nukleáris energia fenntarthatósági státuszáról és támogathatóságáról. A Századvég az Európa Projekt című kutatás eredményeinek alapján elemezte az európai polgárok véleményét a technológiáról.

Az elmúlt években az atomenergia ellen szóló szakmai érvek lényegében elfogytak. A technológia teljes életciklusra vetített fajlagos szén-dioxid-kibocsátása egy kategóriába esik a nap- és szélenergia-hasznosításával, területhasználata pedig jóval kedvezőbb azokénál. A statisztikai adatok alapján az atomerőművek az elmúlt évtizedekben szinte valamennyi más energiatermelési módnál kevesebb halálesetet eredményeztek, és a szigorúbb előírások miatt a technológia egyre biztonságosabbá válik.

A Paksi AtomerőműForrás: Paksi Atomerőmű

Napjainkra a mértékadó nemzetközi szervezetek nagyrésze nyilvánvaló tényként kezeli, hogy új nukleáris beruházások nélkül nem érhetők el a globális (és különösen az ambiciózus európai) klímavédelmi célok. Alighanem ezeknek az érveknek köszönhető, hogy az Európai Bizottság háttérintézete is „környezetvédelmileg fenntartható", azaz finanszírozható kategóriába sorolná az atomenergiát, és hogy a közelmúltban a Bizottság elnökasszonya, Ursula von der Leyen is támogatóan nyilatkozott a technológiáról. 

A szakmai érvek ellenére az Európai Unió energetikai taxonómia rendeletének előkészítése során a legnagyobb konfliktust az atomenergia minősítése okozza. Ha a technológiát a közösség fenntarthatónak minősítené, azzal lehetővé válna az új nukleáris beruházások támogatása.  Bár az új kapacitások javítanák Európa ellátásbiztonságát és klímavédelmi teljesítményét, a kedvező minősítéssel hitelüket veszítenék azok a pártok, amelyek az elmúlt években radikális atomellenes politikát folytattak, és a nukleáris kapacitások leszerelése mellett kampányoltak a klímavédelemre hivatkozva.

A politikai vita Európát két részre osztotta, és az elmúlt hónapokban megalakult egy öt országot (Ausztriát, Dániát, Németországot, Luxemburgot és Portugáliát) magában foglaló atomellenes, valamint egy tíz országból (Bulgária, Csehország, Horvátország, Finnország, Franciaország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia) álló atompárti szövetség.

A Századvég 2021-es Európa Projekt kutatásának, valamint a European Social Survey (továbbiakban: ESS) 2016-os adatfelvételének eredményei alapján  az atomenergia elutasítottsága az európai polgárok körében jelentősen csökkent. A két szövetség országai jól reprezentálják a közvéleményben tapasztalható különbségeket is: az atomellenes tagállamokban a legnagyobb a technológia elutasítottsága, az atompártiakban élők pedig nagy arányban elfogadhatónak tartják a nukleáris energia hasznosítását. Az elmúlt öt évben tapasztalható tendencia az utóbbiaknak kedvez, mert a technológia társadalmi támogatottsága a leginkább elutasító országokban is folyamatosan növekszik. Ráadásul a kutatás adatfelvételére 2021. augusztus 1. és szeptember 15. között került sor, így a válaszok az emberek energiaválságot megelőző véleményét tükrözik.

Csökkent az atomenergia elutasítottsága Európában

Az atomerőművekkel kapcsolatos lakossági attitűd méréséhez ugyanazt a kérdést tettük föl, ami a 2016-os ESS lekérdezésben is szerepelt, azaz: Ön szerint az országa energiafogyasztásához mennyi villamos energiát kellene az országában atomerőműben előállítani? A könnyebb áttekinthetőség érdekében a „nem tudja", „nem válaszol" és „ilyen energiaforrásról még nem hallottam" válaszlehetőségeket az ábra összevontan közli.

Forrás: Századvég

A kutatás eredményei alapján az elmúlt öt évben a technológia elutasítottsága valamennyi vizsgált európai országban jelentősen csökkent; az uniós átlag 41 százalékról 26 százalékra mérséklődött.  Abban, hogy mennyi villamos energiát érdemes az adott országban atomerőművekben előállítani, a legtöbb ország válaszadói megosztottak, azonban az egyes válaszlehetőségek arányában egy pozitív irányú elmozdulás figyelhető meg: a „keveset" választ megjelölők száma csökkent, míg a „nagyon sokat" választ adók aránya kétszeresére növekedett. Érdekesség, hogy a korábbi kutatáshoz képest a bizonytalanok aránya is növekedett: a „nem tudom" kategória válaszainak aránya 6 százalékról 9 százalékra emelkedett.

A kutatás eredményei egyértelműen rámutatnak, hogy az Európai Unió vezetőinek már nemcsak a szakmai, de a társadalmi felhatalmazása is megvan arra, hogy az atomenergiát fenntarthatónak minősítsék, és ezzel lehetővé tegyék a beruházások hatékonyabb finanszírozását.

A tagállamok megosztottságát jól magyarázzák a közvéleményben tapasztalható különbségek

Azt, hogy a nukleáris energia körüli vita elsősorban politikai természetű, jól mutatja, hogy a tagállamok megosztottsága a társadalmi támogatottságnak megfelelően polarizált. Az atompárti országokban az atomenergia elutasítottsága a legalacsonyabb: átlagosan 12 százalék.  Ezzel szemben az atomellenes tagállamokban az emberek 41 százalékának véleménye szerint semennyi áramot nem szabadna nukleáris energia felhasználásával előállítani.

Forrás: Századvég

Az atompárti országok közül a nukleáris energiát leginkább a csehek támogatják, ahol az elutasítottság mindössze 5 százalék, és a válaszadók csaknem fele (49 százaléka) szerint nagyon sok vagy sok villamos energiát kellene a technológiával előállítani. A kutatási eredmények alapján a szövetségben Bulgáriában és Magyarországon is igen magas az atomenergia támogatottsága: ezekben a tagállamokban a két kedvező kategória összesített aránya 46 és 44 százalék.

Bár az atomellenes országokban a technológia elutasítottsága továbbra is magas, a politikai vezetők számára fontos figyelmeztetést jelent, hogy az elmúlt öt évben éppen ezekben az országokban csökkent a legnagyobb mértékben az emberek ellenérzése. Míg Németországban 2016-ban a válaszadók kétharmada utasította el a nukleáris energiát, az arány mostanra 40 százalék alá csökkent, azaz a lakosság több mint negyede megváltoztatta korábbi negatív véleményét.  Ennek legkézenfekvőbb magyarázata, hogy a német polgárok egyre erősebben tapasztalják az atomerőművek leszerelésének negatív következményeit. A tendencia Ausztriában is hasonló, amely atomenergia vonatkozásában továbbra is Európa legelutasítóbb országa, azonban  az öt évvel korábbi 78 százalékos arány 2021-re 57 százalékra mérséklődött, azaz az osztrákok több mint ötödének változott meg korábbi negatív véleménye. 

Forrás: Századvég

Ha az elmúlt évek tendenciái tovább folytatódnak, a szakmai érvek után a politikai legitimitás is fokozatosan el fog fogyni az európai atomellenes pártok mögül, akik így már a következő években szembekerülhetnek saját választóikkal. Ráadásul az európai polgárok egyre közvetlenebbül megtapasztalhatják a nukleáris erőművek bezárásának negatív következményeit, így a technológia támogatottságának növekedése a jövőben tovább gyorsulhat – áll a Századvég elemzésében.