A globalizációnak vége, Magyarország fontos szereplővé vált a világban

Vágólapra másolva!
"Magyarország fontos szereplővé vált a világban, a nemzetközi piacon" -állítja Abishur Prakash, a világ első számú jövőkutatója, aki többek között rendszeresen ad interjúkat a BBC-nek, CNBS-nek, The Telegraphnak. Eddig öt könyve jelent meg világszerte, legújabb The World is Vertical című kötete (A világ vertikális) nemsokára magyarul is kapható lesz a könyvesboltokban. Legújabb kutatásai alapján egy újfajta világrend látszik kirajzolódni, amely jelenséget a koronavírus felgyorsított: a nemzetek bezárkóztak, a bevándorlással kapcsolatos illúziókkal leszámoltak, és az országok a digitalizáció révén próbálják visszaszerezni vagy megtartani szuverenitásukat. Azok az országok nyerhetnek, akik a tehetségbe, a mesterséges intelligenciába, és önmagukba fektetik az energiát- állítja a szakértő. Most interjút adott az Origónak.
Vágólapra másolva!

Könyvében arról ír, hogy a kormányok az új digitális technológiák által akarják megőrizni a függetlenségüket. Kínának ott a TikTok, az oroszoknak is van saját közösségi oldaluk (Telegram), de mi a helyzet Európával? Mintha Brüsszel lemaradt volna ebben a versenyben.

A második világháború óta Amerika dominált a nemzetközi piacon. Az utóbbi öt-tíz évben azonban Kína is megjelent a digitális piacon: okoseszközökkel, saját iparral. Az Unió kénytelen volt szembenézni azzal a ténnyel, hogyha nem akar egyik nagyhatalomtól sem függeni, akkor ki kell építenie a saját biztonsági, informatikai rendszerét: ez már el is kezdődött,

Gaia-X néven egy saját a tagállamokon átívelő, felhő alapú, adattárolásra alkalmas szolgáltatást hoztak létre.

Szóval az európaiak sem akarnak függeni az Amazontól, az Apple-től.

Ugyanakkor ez a fajta függetlenedési kísérlet Kínától és az Egyesült Államoktól, nagyon veszélyes lehet a tagállamok önállóságára.

Forrás: MCC

Be kell látni, hogy a globalizációnak abban az értelemben vége, ahogy mi megismertük.

Évtizedekig nem volt más választása az országoknak, csak a globalizáció, és a nemzetközi együttműködések virágoztak. Ahogy haladt előre a globalizáció, úgy vesztették el az országok saját függetlenségüket. Mostanáig. A világ vezető hatalmai, de a kis országok is, mint például Magyarország, hogyha meg akarják őrizni a kultúrájukat, a szuverenitásukat, ki kell építeniük a saját digitális "vasfüggönyüket". A koronavírus a lezárásokkal ezt a jelenséget felgyorsította.

Az országok bezárkóztak, már elutasítják a migrációt, és a digitális világ vertikális irányba kezdett fejlődni.

Mik voltak ennek az új világrendnek az első, sokak számára is érzékelhető jelei?

2017-re tenném az időpontot, aminek középpontjában az Amerika és Kína között, egyre jobban kiéleződő harc állt. Trump elnökké választásával, Peking érzékelte, hogy változások jönnek. Kína már nem hajlandó átadni a saját technológiai tudását Amerikának.

Ami azonban ennek a vertikális világnak a mozgatórugója lett, maga a pandémia volt, amikor az egész világ rájött, hogy Kínától függ minden ország.

Akkor a magyar kormány villámgyors oltóanyag-beszerzési módszere, az hogy nem csak egy helyről várta a megoldást, helyes volt?

Abszolút. A vírussal jött rá a világ, hogy nem csak Amerikának van Pfizerje: a kínaiak előálltak a Sinopharmmal, az oroszok a Szputnyikkal. Nem a globalizációnak lesz ezzel vége, hanem maga a globalizáció fog megváltozni.

Úgy tűnik, ebben a versenyben, az Európai Unió megint nem jeleskedett. Ahogy a közösségi médiával folytatott harcban is későn ébredtek fel. Mára már az összes európai politikus előtt ismert, hogy a Facebook közösségi elvekre hivatkozva bárkit törölhet, tilthat. Miközben ezeket az úgynevezett közösségi elveket senki nem hagyta jóvá, nem is alkalmazkodik a tagországok jogrendszeréhez. Közben más nagyhatalmak, Oroszország, Kína vagy nem hagyta, hogy ezek a többnyire amerikai internetóriások betegyék a lábukat az országukba, vagy feltételekhez kötötték a megjelenésüket a lakosság körében. Mivel lehetne megállítani ezeket a cégeket?

Igen, sajnos ez igaz, ezek a technológiai cégek egyenlőek lettek a kormányokkal. Megvan az erejük ahhoz, hogy befolyásolják az egész világot. Ez valóban a kormányok hibája volt, hogy hagyták a fejükre nőni ezeket az óriásokat. Mintha elaludtak volna a volánnál, miközben villámgyorsan száguld az autó. De az új irányzat már nem ez:

a nagy techcégek nem ugorhatják át a határokat kényükre-kedvükre.

Az Európai Unió szemében miért szálka mindig a keleti nyitás gondolata?

A hivatalos irányelv Brüsszel részéről mindig az volt, hogy ők Amerika-barátok. Persze közben a németek ugyanúgy, csak régebben elkezdtek egyezkedni az ázsiai országokkal, Oroszországgal. De az igazi ok mélyebben húzódik meg: a klasszikus nagyhatalmak mellett, mint Németország, Franciaország, megjelentek új országok is a színtéren. Mint például az Önök hazája.

2010 előtt Magyarország egy hazai kisjátékos volt, ma már a nemzetközi színtéren is bajnoknak számít.

Magyarország a jobboldali értékek nemzetközi őrzőjévé lépett elő. Ha megnézzük az itteni gyermekvédelmi törvényt, láthatjuk: a gyermekek védelmének mindenhol erről kellene szólnia, és ennek semmi köze az LMBTQ-emberek jogaihoz. Ahogy a bevándorlással kapcsolatban is az Orbán-kormány előre gondolkozott. Ma már a legnyitottabb országok is, mint Új-Zéland, nemet mondanak a bevándorlásra, és kikötik, hogy csak a tehetséges, képzett munkaerőt látják szívesen. A magyarokban megvan a tehetség, a spiritusz. Magyar orvosnak (Karikó Katalin) köszönhetjük a Pfizer-BioNTech vakcináját is.

Magyarországnak azt az utat kell megtalálnia, hogy hogyan tudja a tehetségeit itthon tartani.

Ezért kezdődött el a magyar felsőoktatás modelljének teljes átalakítása. Minőségibb oktatás, több oktatóval, kevesebb, de felkészültebb diákkal, workshopokkal. Ez a cél. De mint a jövővel foglalkozó szakember, miben látja összefoglalva a nemzetek sikerességének kulcsát?

Az első: valóban a tehetséggondozás, ami a digitalizációhoz, a folyamatos fejlődéshez kelleni fog. A második: az olyan országoknak, mint Magyarország még szorosabban kell együttműködniük a hasonló gondolkodású országokkal. A harmadik: a jövő a mesterséges intelligencia-fejlesztők kezében lesz. Mindenki őket fogja keresni, ezért már kicsi korban el kell kezdeni a gyermekekek fejlesztését.

Ehhez teljesen új geopolitikára lesz szükség.

S mi ennek az új vertikális, egyre zárkózottabb világnak a veszélye?

A veszély egyértelműen abban rejlik, hogy ugyanolyan törésvonalak alakulnak ki, mint az első világháború idején: ha mindenhol digitális határok vannak, az országok közötti viszonyok is egyre feszültebbek lesznek. Blokkok, birodalmak jönnek létre, amik egymással fognak versenyezni. Gyarmatosító attitűddel rendelkező birodalmak jönnek létre: Amerika uralja Latin-Amerikát, Kína Kelet-Afrikát. Közben pedig Európában apró, vertikális világok feszülnek majd egymásnak

Amerika hatalmas hibát követett el, amikor Kínának átadta minden tudását. Kína már okosabban csinálja, ők maguknál tartják a tudást.

Abishur Prakash könyve A Világ Vertikális: Hogyan változtatta meg a technológia a globalizációt (The World Is Vertical: How Technology Is Remaking Globalization) nemsokára már elérhető online a nemzetközi piacon, és magyarul is kapható lesz.