A ruandai férfi, aki 2010-ben megszerezte a francia állampolgárságot, az 1994-es népirtás során sofőrként dolgozott és a hutu milíciák tagjait szállította olyan, kivégzésekre kijelölt helyekre, ahol a tuszi népcsoport több ezer tagját mészárolták le.
Az ügyészség Muhayimanát olyan opportunistának nevezte, aki hozzájárult a népirtáshoz azzal, hogy három hónapig "kocsikáztatta a gyilkosokat".
Muhayimana, akinek a népirtás idején egy tuszi felesége volt, tagadta az ellene felhozott vádakat. Néhány szemtanú a per során tett tanúvallomásában mentségére felhozta, hogy megmentett többeket a kisebbségi népcsoporthoz tartozók közül. A négyhetes perben mintegy ötven tanút hallgattak meg, egyesek közülük Ruandából érkeztek.
Huszonhét éve, 1994. április 6-án a ruandai főváros, Kigali repülőterén máig tisztázatlan körülmények között lelőtték a Juvénal Habyarimana elnököt szállító repülőgépet. Néhány órával később a kis afrikai országban elszabadult az erőszak, a következő nyolcvan napban mintegy 800 ezer embert gyilkoltak meg, túlnyomó többségük a kisebbségi tuszi népcsoporthoz tartozott. A második világháború utáni egyik legsúlyosabb népirtás megszervezőit és végrehajtóit nemzetközi törvényszék vonta felelősségre.