Macron saját emberei is szégyellik, hogy az újévre a francia trikolórt kicserélték uniós zászlóra

politics Horizontal
Pedestrians walk past the European Union flag under the Arc de Triomphe, on the Place de l'Etoile in Paris on January 1, 2022. (Photo by Alain JOCARD / AFP)
Vágólapra másolva!
1944 óta először, a Diadalív alatt mától nem a francia trikolór lobog, hanem az uniós zászló. Ugyanis mától Franciaország az unió soros elnöke. Volt már ilyen korábban is, de akkor vagy nem tették ki a francia történelem jelképes helyére az uniós zászlót, vagy meghagyták mellette a nemzeti lobogót. Miért dönthetett így Macron vagy legalábbis a kormányzata, hogy ilyen szélsőséges gesztust tesznek a francia baloldalnak?
Vágólapra másolva!

A francia jobboldal elnökjelöltjei - a meglehetősen óvatos, jobbközép Valérie Pécresse, és a két, radikálisabb jobboldali jelölt, Éric Zemmour és Marine Le Pen - egyaránt felháborodottan tiltakozott. Ami persze érthető.

Ami sajátosabb: egyértelműen úgy tűnik, hogy Macron saját emberei is szégyellik ezt a döntést. Más alkalmakkor, ha Macron (vagy a hozzá közel állók) döntését az ellenzék bírálja, egymást túlszárnyalva védik meg az elnököt. Most egyetlen ismertebb Macron-párti politikus sem szólalt meg késő délutánig, csak egy egyszerű képviselő, Francois Jolivet, aki szerint jó döntés az uniós zászló. És hivatalból nyilatkozott Clément Beaune, Macron uniós államtitkára, aki a tiltakozó jobboldali politikusokat kezdte szidni.

Az Európai Unió zászlaja a Diadalív alatt Forrás: AFP/Alain Jocard

De mi lehet a zászlócsere valódi oka?

A legutóbbi felmérések szerint Macron egyre kevésbé népszerű a baloldalon is, így nem nehéz kitalálni, hogy a bevándorláspárti baloldalnak kívántak gesztust tenni a nemzeti jelkép levételével. Az utolsó felmérések egyébként még karácsony előtt készültek. Eszerint az első fordulót ugyan Macron nyerné 20%-kal, a második Valérie Pécresse lenne, 16%-kal, de a második fordulóban megverné Macront. (Pécresse korábban Nicolas Sarkozy minisztere volt, de jóval kevésbé kemény politikus, mint a sikeres, egykori elnök.) A harmadik helyen Éric Zemmour áll, 14%-kal, ami nagyszerű teljesítmény, hiszen a világhírű esszéíró, filozófus alig egy hónapja tekinthető politikusnak. A migráció és a francia hanyatlás kíméletlen bírálója egy százalékkal előzi meg a radikális jobboldali Marine Le Pent. A felmérések szerint ebből a négy politikusból kerülhet ki az a kettő, aki a második, döntő fordulóba jut.

Az öt nagy francia közvélemény-kutató átlagából az derül ki, hogy a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélanchon meglepően jól áll, 12%-on, de az elmúlt hetekben elnökjelöltnek jelentkező, egykori Francois Hollande-miniszternő, a radikális baloldali Christiane Taubira máris 7%-ra ugrott. (Taubirát egyébként még nem mindenki mérte.) A szintén szélsőbaloldali zöldpárt vezetője, Yannick Jadot 5%-ot kapna, ha most lennének a választások, a hagyományos baloldalt, a szocialistákat képviselő Anne Hidalgo párizsi főpolgármesternő pedig csak 2%-ot. A hagyományos kommunisták jelöltje is 2%-ot kapna.

Forrás: AFP/Alain Jocard

De visszatérve a Diadalívre: az emlékmű építéséről még Napóleon döntött, 1806-ban, a francia hadsereg dicsőségét akarta így halhatatlanná tenni. Harminc évvel később avatták fel, 1836-ban, és akkor jelentették be, hogy a Franciaországért meghalt hősök emlékére szolgál a Diadalív. 1944-től, Franciaország felszabadulását követően a francia trikolór mindig ott volt a Diadalív alatt. Egészen máig.