Egyre inkább kiéleződni látszik az orosz-ukrán konfliktus, és a nyugati szakértők szerint reális esély van arra, hogy Moszkva katonai műveletekbe kezd Ukrajna területén, legalábbis erre utalnak a folyamatos csapatmozgások. Mostanra 100 ezer katona gyűlt össze az ukrán határ mentén, de az összevonásuk (amely egy közelgő offenzívára utalna) még nem történt meg. A nyugat és Oroszország közötti tárgyalások rendre nem hoznak áttörést. Moszkva legfőbb célja, hogy megakadályozza Ukrajna és más posztszovjet országok NATO-csatlakozását, míg a nyugati hatalmak Ukrajna esetleges lerohanását akarják elkerülni, viszont sem az Európai Unió, sem pedig az Egyesült Államok nem tervez katonailag beavatkozni egy esetleges konfliktusba, gazdasági és politikai szankciókat viszont már belengettek.

A két ország közötti kapcsolatok 2014 márciusában kerültek mélypontra, miután az Euromaidant követően oroszbarát és kormányellenes csoportok tüntetésekbe kezdtek a Donecki és a Luhanszki régióban, majd hamarosan fegyveres konfliktus alakult ki a térségben, amelynek eredményeként kikiáltották a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságot.

Az eltelt közel nyolc évben számtalan alkalommal volt már fegyverszünet a szeparatisták és az ukrán fegyveres erők között, azonban ezt rendszeresen megsérti valamelyik fél. Az ENSZ szerint a fegyveres konfliktusban - amelyet sokan tévesen háborúnak neveznek - eddig közel 14 ezren haltak meg.

Az elmúlt években viszont semmi jel nem utalt arra, hogy Oroszország katonai beavatkozást tervez nyugati szomszédjánál, hiszen az Ukrajna keleti részén zajló befagyott konfliktus miatt Moszkva elérte (akárcsak Grúziában), hogy az ország ne tudjon csatlakozni a NATO-hoz. Kijev ennek ellenére ismét közeledni kezdett nyugathoz, ráadásul egyre több olyan intézkedést hoznak, amelyek egyértelműen oroszellenesek, ezek között lehetne említeni például az új nyelvtörvényt is.

Az ukrán hadsereg tartalékosai gyakorlatoznakForrás: AFP/Genya Savilov

Tavaly decemberben arról lehetett olvasni, hogy egyre több orosz katonai egységet vezényelnek az ukrán határhoz, a hónap végén viszont már arról érkeztek jelentések, hogy Moszkva megkezdte a csapatok visszahívását. Ez az időszak nem tartott sokáig, hiszen év eleje óta ismét felpörgött a mozgósítás. Ráadásul nemcsak az orosz csapatok gyülekeznek, hanem a fehéroroszok is.

Fehéroroszország a napokban jelentette be, hogy közös hadgyakorlatot tartanak Oroszországgal, Lukashenko szerint minderről már decemberben megállapodtak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel azért, hogy ne keltsék egy megszállásra készülő művelet részének a gyakorlatokat. Később azonban már arról beszélt, hogy a hadgyakorlat célja a balti országok és Lengyelország esetleges támadásainak megállítása. Egy ilyen forgatókönyv meglehetősen valószínűtlen, de Lengyelország és a balti államok is mozgósítottak csapatokat, az előbbi 20 ezer, míg az utóbbiak 12 ezer katonát.

Eközben a német külügyminiszter Annalena Baerbock és orosz kollegája Sergei Lavrov Moszkvában tárgyaltak, megállapodni viszont nem sikerült az ukrán helyzettel kapcsolatban. Baerbock később úgy nyilatkozott, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy garantálják Ukrajna biztonságát.

Január 12-én feszült hangulatú egyeztetések kezdődtek a NATO és Oroszország között. A NATO szempontjából a legfőbb cél megakadályozni egy esetleges orosz inváziót, Moszkva pedig azt akarja elérni, hogy a posztszovjet országok sose csatlakozhassanak a NATO-hoz. Jens Stoltenberg NATO főtitkár a találkozó után arról beszélt, hogy mostanra reális esély látszik egy európai háborúra. 

Brüsszel ráadásul egy Ukrajnán túlmutató orosz offenzíva lehetőségét sem zárja ki, írja a Der Spiegel cikkét szemlézve a Meduza. A NATO emellett attól tart, hogy egy ilyen forgatókönyv megvalósulása esetén nem lennének képesek elég hamar reagálni. A cikkben azt is kiemelik, hogy Moszkva céljai sem teljesen tisztázottak, mivel az ukrán és a grúz NATO-csatlakozást már sikerült megakadályozniuk, mivel mindkét országban területi viták vannak. Ukrajnában a Donyecki és a Luhanszki terület, Grúziában pedig Abházia és Dél-Oszétia kérdése.

IllusztrációForrás: AFP/Genya Savilov

Moszkva szintén el akarta érni, hogy az Egyesült Államok demokrata elnöke, Joe Biden egyenesen Moszkvával tárgyaljon, ami meg is történt, ezzel pedig Oroszország ismét visszakerült a szuperhatalmi státuszba a világporondon. A mostani helyzet viszont számos fontos kérdést felvet, például azt, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió meddig képes elmenni az olyan országok megvédésében, mint Litvánia és Észtország, vagy az olyan nem NATO-tagok esetében, mint amilyen Ukrajna is.

Az Európai Unió már bejelentette, hogy az orosz agresszióra újabb gazdasági és politikai megszorításokkal fognak reagálni, a blokkban viszont már a mostani gazdasági szankciókkal sem ért egyet mindenki, így fennáll a lehetősége annak, hogy a tagországok egy részét nem lesz képes meggyőzni Brüsszel az újabb intézkedésekről. Nem segít a helyzeten az sem, hogy Európában  elszabadultak az energiaárak, ha pedig az unió nyíltan fellép az orosz beavatkozás ellen, akkor búcsút mondhatnak az Északi Áramlat 2-nek, mindez pedig további drámai energiaár-emelkedést vonzana maga után, hiszen Oroszország akár le is állíthatja az Európa irányába történő gázszállítást.

A körülmények tehát jelenleg Moszkva kezére játszanak, nem is csoda, hogy a Fehér Ház szerint bármelyik pillanatban támadásba lendülhetnek az orosz (és fehérorosz) egységek. Az Európai Unió és az Egyesült államok között egyetértés van abban, hogy nem kívánnak fegyveresen beavatkozni egy esetleges ukrán-orosz háborúba, fegyvereket és egyéb támogatást (hírszerzés, logisztika, kiképzés) viszont továbbra is megadnak Kijev számára.

A 2014-es helyzet nagyban különbözött a mostanitól, akkor még egy orosz totális támadás a független Ukrajna a végét jelentette volna, mostanra viszont több területen is fejlődött az ukrán hadsereg, az elmúlt 8 évben többet költöttek a hadiparra, mint bármelyik posztszovjet ország (Oroszországot leszámítva) és mostanra a régió második legnagyobb hadseregével rendelkeznek.

Emellett a kiképzés és a működés terén is nagy változások mentek végbe. Többek között az ukrán hadsereg NATO-struktúrát (úgynevezett J-struktúrát) kapott, ami röviden a hadsereg különböző egységei közötti együttműködésre vonatkozó protokoll. Erre részben azért is volt szükség, mert az átstrukturálás a szovjet rendszerről és az új protokollok átvétele követelmény ahhoz, hogy NATO-gyakorlatokban és -műveletekben vehessen részt egy ország.

Az ukrán hadsereg folyamatos, aktív kiképzést is kap éles helyzetben, az elavult, főleg MI-24-es helikopterekből és SU-25-ös repülőgépekből álló légierőt pedig török Bayraktar TB2-es harcidrónokkal fejlesztették. Ezek az UAV-k (pilóta nélküli repülőgép) a hegyi karabakh-i konfliktusban már bizonyítottak, a szakértők szerint nagyban nekik köszönhető, hogy Azerbajdzsán győzni tudott.

Az orosz légierő sokkal fejlettebb, mint az ukránForrás: AFP/Sputnik/Sergey Mamontov

Ukrajna eddig 48 UAV-t vásárolt Törökországtól, ami már most több, mint amennyivel Azerbajdzsán rendelkezett (nagyjából 20-at vetettek be Karabakh-ban), és további 24-re adtak le megrendelést. Szintén jól állnak az ukránok tankok ellen bevethető fegyverek terén, ezeket főleg az Egyesült Államok és Észtország szállította az ország számára. Ezek együttese elégnek bizonyulhat az orosz szárazföldi előretörés lelassítására.

Az ukrán hadsereg azonban a légierő és a haditengerészet területén is jócskán elmarad Oroszországtól és kevés tartalékos katonával rendelkeznek, akiknek a kiképzése és a formában tartása is hagy kívánnivalót maga után, illetve a mobilizálásukkal is problémák akadhatnak. Az ukrán flotta gyakorlatilag megsemmisült 2014-ben, jelenleg leginkább a nyugatról és az Egyesült Államoktól beszerzett partiőrség feladatokat ellátó hajóik vannak, úgynevezett "szúnyog flottájuk", ami nem alkalmas egy valódi flotta feltartóztatására.  Ugyan rendeltek négy darab rakéták hordozására alkalmas korvettet Törökországtól, de azokat csak 2023-ban szállítják le. 

Kijev emellett új légvédelmi rendszert is be akart szerezni, pontosabban a Patriot Pac-3 rendszert az Egyesült Államoktól, azonban ezen a területen nem történt előrelépés, hiszen az amerikai légvédelmi rendszer telepítése csak tovább rontaná az egyébként is feszült helyzetet.

Azzal kapcsolatban is születtek már elképzelések, hogy miként nézne ki egy orosz offenzíva. Mikhail Barabanov, a Russian Center for Analysis of Strategies and Technologies (CAST) szakértője szerint három fronton indulna meg az előrenyomulás: dél-keleten a donyecki régión keresztül, észak-keleten Belgorodból, valamint északról, Fehéroroszországból.

Egy esetleges orosz támadás forgatókönyveForrás: Meduza

Persze egy ilyen forgatókönyv még mindig elkerülhető, ha valamelyik fél enged követelésein. Az viszont tisztán látszik, hogy Moszkva nem fogja engedni, hogy a NATO-hoz a jövőben olyan országok csatlakozzanak, amelyek korábban a Szovjetunió tagjai voltak, és amelyek NATO-csatlakozása orosz érdekekbe ütközne. Ugyan Oroszországnak fájnának az újabb gazdasági megszorítások, azonban a jelenlegi Európában érzékelhető energiahiány miatt nyugat számára sem lenne kedvező a Moszkvával történő konfrontáció, mivel ez tovább rontana a helyzeten.

Vészjóslóak azok a hírek is, miszerint tömegével hagyják el Ukrajnát az orosz diplomaták és családjaik. Sajtóinformációk szerint a kijevi nagykövetsége és a lvovi konzulátus orosz dolgozóit is buszokra rakták és Moszkvába menekítették január első napjaiban. Ezeket az értesüléseket viszont az orosz külügyminisztérium cáfolta, szerintük a külképviseleteik Ukrajnában továbbra is zavartalanul működnek.