A szlovák statisztikai hivatal (SÚSR) által csütörtökön nyilvánosságra hozott adatokból kiderül, hogy a 2021-es népszámláláson magukat magyar nemzetiségűnek valló szlovák állampolgárok száma 2011-hez képest 36 ezerrel - mintegy háromnegyed százalékkal - az összlakosság 7,75 százalékára, 422 ezerre csökkent.
Ugyanakkor az aktuális statisztikai adatok azt mutatják, hogy lassult a Szlovákiában élő magyarok létszámfogyásának üteme az elmúlt tíz évben, az azt megelőző évtizedhez képest.
2001 és 2011 között ugyanis a Szlovákiában élő magyarok lélekszáma több mint 60 ezerrel csökkent, ami az összlakossághoz viszonyítva 1,2 százalékos visszaesést jelentett.
A 2021-es és 2011-es szlovákiai népszámlálásokon magukat magyarnak vallók hányadának összehasonlítása azonban nem feltétlenül ad pontos képet a nemzetiségi arányok alakulásáról, tekintve, hogy a két népszámláláson különböző módszertant használtak.
A 2021-es népszámláláson részt vevők először adhattak meg vegyes identitást, azaz úgynevezett "második nemzetiséget" is.
A második nemzetiségként a magyart megjelölők száma 2021-ben meghaladta a 34 ezret,
vagyis csaknem annyi volt, mint amennyivel számszerűen csökkent a magukat magyar nemzetiségűnek vallók száma.
Megyék szerinti elosztásban 2021-ben is a legtöbben a déli régiókban vallották magukat magyarnak:
Bár a megjelölt nemzetiségnél némileg magasabb volt azoknak a száma, akik magyar anyanyelvűnek vallották magukat, de az ő számuk és arányuk is csökkent némileg.
Míg 2011-ben 508 ezren (9,4 százalék) tekintették magukat magyar anyanyelvűnek, addig 2021-ben már csak 462 ezren (8,48 százalék) vallották magukat magyar anyanyelvűnek.
Szlovákia összlakossága a 2021-es népszámlálási adatok szerint 5 millió 449 ezer volt, mintegy 52 ezerrel több, mint amennyit a tíz évvel korábbi népszámlálás kimutatott. Az összlakosságon belül a nemek aránya gyakorlatilag változatlan maradt: a férfiak aránya mintegy 49 százalék, a nőké pedig 51 százalék volt.