Halkó Petra, a Századvég Alapítvány vezető elemzője, külpolitikai szakértő az Origo kérésére elemezte az orosz-ukrán konfliktust. Kiemelte Magyarország, illetve a tágabb értelemben vett kelet-közép-európai régióra leselkedő veszélyeket egy hideg- vagy egy esetleges konvencionális háború esetén; külön kitért a kárpátaljai magyarok helyzetére, de szó volt a NATO és az ENSZ szerepéről is.
A Századvég Alapítvány vezető elemzője, Halkó Petra külpolitikai szakértő leszögezte, hogy a jelenlegi orosz-ukrán konfliktus problémakörét elsősorban geopolitikailag, az Egyesült Államok és Oroszország rivalizálásnak szempontjából érdemes megvilágítani.
A kelet-közép-európai térség geopolitikai szempontból mindig is kulcskérdés volt a történelem során. Amelyik nagyhatalomnak ebben a térségben dominánsabb kapcsolatrendszere, adott esetben hatalomgyakorlási lehetőségei vannak, az nagy mértékben hozzájárul a globális pozíciójuk megerősítéséhez is – fűzte hozzá magyarázatul.
Halkó Petra kiemelte: most tulajdonképpen egymást szorongatja a két fél, de sem a térségnek, sem Ukrajnának, sem – a mi szemszögünkből – Magyarországnak nem áll érdekében a helyzet további eszkalálódása és egy háborús felállás kialakulása Amerika és Oroszország között, ugyanis akkor könnyedén a nagy játékosok harapófogójába szorulhatunk.
Ugyanakkor valóban észlelhető, hogy Amerika, illetve több nyugat-európai állam is retorikai szinten a helyzet kiélezésén dolgozik. Ez esetben a „Miért?" egy összetett kérdés, több minden is húzódik a háttérben, köztük a már említett geopolitikai érdekérvényesítés, a jól ismert demokráciaexport vagy a fegyverkereskedelem.
Nem szabad megfeledkezni Carl von Clausewitz porosz katonai stratéga szavairól, miszerinta háború a politika folytatása más eszközökkel, ugyanakkor komoly üzlet is megbújik mögötte. Elképesztő összegeket fordítanak a fegyverkezésre, ennek egyszer valaki számára ki kell fizetődjön az ára – mondta a szakértő. Másfelől viszont 2012 óta a fegyveres konfliktusok évente akár 13-15 billió dollárt is elvittek – természetesen a leginkább szegény országoktól –, és ez az érték folyamatosan emelkedett, 2018-ra pedig már a világgazdaság 11 százalékát tette ki ez az összeg.
Halkó Petra kiemelte, hogy a retorikai hangulatkeltés, mint politikai eszköz sem ismeretlen a nemzetközi konfliktusok esetében, amellyel elterelhetik a közvélemény figyelmét a belpolitikai problémákról.
Ez a fajta megközelítés kifejezetten felértékelődhetett egy olyan sikertelen első év után, mint amelyet a Biden-adminisztráció tudhat magáénak. Oroszország a jelen konfliktust tekintve bizonyos értelemben nyíltabb lapokkal játszik.
Magyar szemszögből nézve a kérdést, érdemes többszörösen aláhúzni, hogy a magyaroknak nem áll érdekében egy új hidegháború kialakulása, és magától értetődően egy „melegháború" kitörése sem. Az Európai Uniónak és Magyarországnak is arra kell törekednie, hogy fenntartsa a kétoldalú párbeszédet mind Washingtonnal, mind Moszkvával, annak érdekében, hogy - kifejezetten a kelet-közép-európai régió - elkerülje, hogy még egyszer a nagyhatalmi törekvéseknek alárendelődjön, abból mi egyértelműen csak veszíthetünk.
Magyarország álláspontja, hogy tiszteletben kell tartani Ukrajna területi integritását, a magyar kormány ennek jegyében mindig is kiállt keleti szomszédja nemzeti szuverenitása mellett. Ennek ellenére sokat támadják Magyarországot amiatt, hogy blokkolja Ukrajna euroatlanti integrációját, s ezzel rontjuk az ukrán állam „túlélési" esélyeit, de reálisan tekintve a kérdésre, a szakértő kiemelte, hogy egyetlen NATO tagállamnak sem áll érdekében, hogy felvegyen a tagjai közé egy ilyen éles konfliktusban álló országot, hiszen, ha más nem, ezt az az észak-atlanti szervezet alapokmánya sem tenné lehetővé. Ráadásul nyílt konfliktusvállalást is jelentene a NATO részéről Oroszországgal szemben. Emlékezzünk vissza, hogy a 2008-as bukaresti NATO-csúcson az amerikaiak ugyan meghívták Ukrajnát a katonai szervezetbe, de végül az Angela Merkel vezette német–francia tengely megakadályozta Kijev NATO-tagságát.
Magyarországnak speciális szerepe van a jelen konfliktusban, s ilyen értelemben nem szabad elbagatellizálni a kialakult helyzetet. Egyfelől szomszédos országról beszélünk, így amennyiben fegyveres összetűzésre kerül sor, annak következménye önkéntelenül is érinteni fogja hazánkat. Másfelől a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetét is szem előtt kell tartani. Ebben a konfliktusban Magyarországnak mindenekelőtt a jogfosztott kárpátaljai magyarok érdekeit kell képviselnie, s elérnie, hogy ne keveredjenek olyan konfliktusba, amelyhez valójában semmi közük sincsen.
A mindenkori magyar kormánynak mindig ki kell állnia a kárpátaljai magyarok érdekei mellett – nyomatékosította a szakértő.
Halkó Petra felhívta rá a figyelmet, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) a héten ülésezik az ukrán konfliktus ügyében. Az ENSZ szerepéről úgy vélekedett, hogy bár elvileg a globális béke fenntartásáért felelne, érdemi munka helyett pótcselekvést végez, gender-kérdésekkel foglalatoskodik és a migrációt támogatja, holott ez épp a feszültségek kiéleződését eredményezi. Nem véletlen, hogy ma két olyan kontinens létezik csupán, amelyen nincs komolyabb fegyveres konfliktus vagy háború: Ausztrália és az Antarktisz. Mindez pedig magáért beszél – emelte ki.
Mindeközben Brüsszel gazdasági szankciókkal fenyegetőzik, pedig az elmúlt évek során bebizonyosodott, hogy azok nem vezetnek eredményre Moszkvával szemben, hiszen csupán azt érték el, hogy a világgazdaságban erősebb lábakon és diverzebb kapcsolatokkal rendelkezik, ergo az oroszok csökkentették a kiszolgáltatottságukat, ezzel egyidejűleg azonban az Unió erre nem volt képes, s a mai napig gázellátottságának 40 százalékát Oroszország biztosítja.