16 szovjet admirális halt meg, lezuhant a gépük

Tu-104 roncsa

1981 februárjában a Leningrádhoz közeli Puskin repülőtéren felszállás közben lezuhant az a katonai Tu-104 típusú utasszállító repülőgép, amelyen a szovjet Csendes-óceáni Flotta szinte teljes vezérkara utazott. A szovjet hadügyminisztérium nyugati szabotázsra gyanakodott, és attól tartott, hogy az akció egy tengeri NATO-támadás előkészítését is jelentheti, ezért riadókészültségbe helyezték a haditengerészetet. A külföldi titkosszolgálati merénylet elmélete hamar fantazmagóriának bizonyult. A katasztrófát sokkal prózaibb események láncolata okozta, amelyben a magas rangú tisztek önteltsége és a hiánygazdaság játszotta a főszerepet.

Nagybevásárlás a parancsnoki értekezlet után

A szovjet haditengerészet vezetői minden év elején Leningrádba rendelték a négy regionális flottaparancsnokság, az Északi, a Balti, a Fekete-tengeri és a Csendes-óceái parancsnokait, hogy számot adjanak az egységeik hadrafoghatóságáról és eredményeiről. Az egyhetes értekezlet a távol-keleti parancsnokság számára a lehető legjobban alakult. Míg mások bírálatot kaptak Gorskov tengernagytól, a haditengerészet első számú urától, a Csendes-óceáni flottát hivatalos dicséretben részesítette.

A szovjet flotta Kijev hordozója 1985-ben Forrás: Wikipedia

Így a tisztek kitűnő hangulatban töltötték az utolsó napokat Leningrádban, és a munka mellett jutott idejük a bevásárlásra is. Leningrádban sokkal nagyobb volt és jobb volt az áruválaszték, mint Vlagyivosztokban, így a feleségek hosszú listát írtak a férjeiknek a beszerzendő árukról.

Vásárlás egy nyugati árukat kínáló üzletben a Szovjetunióban, az 1960-as években Forrás: Soviet Visuals

Amikor február 7-én kora délután a beszálláshoz készülődtek a Puskin légibázison, a Tu-104 mellett halomba gyűlt a rakomány:

a narancs, sajt, kolbász, csokoládé, italok, ruhák és játékok mellett csillárok, állólámpák, tévékészülékek, konyhabútor és hűtőgép is várt a berakodásra. Valamint három henger nyomdai papír.

A terminálban nyüzsögtek az egyszerre hazautazó tisztek és pártfunkcionáriusok. Amíg az egyes gépek személyzete a felszállások előkészületeivel foglalatoskodott és sürgette a rakodókat, a kiváltságos utasok – mind a szovjet elit tagjai – egy számukra külön hómentesített teraszról, nagy csoportban figyelték azokat a gépeket, amelyek már a felszállópálya felé tartottak.

Szovjet repülőtér Forrás: Russia Business Today

A katasztrófa

A sorban nemsokára következett Szpiridonov admirális és tisztjei járata.

A szemtanúk szerint a Tu-104-es a szokottnál lassabban gyorsult,

de mindenki megnyugodott, amikor végül a levegőbe emelkedett. A nézők már-már elfordultak az emelkedő géptől, amikor a Tupoljev orra hirtelen felcsapódott.

Úgy nézett ki, mintha egy nagy kereszt lógna a levegőben,

mondta az egyik szemtanú.

Tu-104 roncsa Forrás: BAAA

Aztán gép oldalra fordult, még a repülőtér területén a földbe csapódott és kigyulladt. A bámészkodók és a tűzoltók hiába rohantak oda, nem tudtak hozzáférni a lángoló roncsban rekedt utasokhoz. Valentyina Zubarjeva hadnagy a becsapódáskor kizuhant a széttört gépből, de olyan súlyosan megsérült, hogy a kórházba szállítás közben meghalt.

Nyugati merénylet vagy belső szabotázs?

A szovjet vezetést sokkolta a baleset, hiszen a Szovjetunió még a második világháborúban is összesen csak négy admirálist vesztett, itt pedig 16 tengernagy, 12 első osztályú kapitány és más magas rangú tisztek, összesen 43-an, haltak meg. A 44-ik utas Szpiridonov admirális felesége volt, a személyzet pedig hat főből állt. Mivel a Csendes-óceáni Flotta szinte teljes vezérkara meghalt a katasztrófában, az Usztyinov marsall által vezetett hadügyminisztériumban kitört a hidegháborús paranoia.

Tu-104 repülőgép roncsa Forrás: BAAA

Az első elmélet szerint egy amerikai kommandóakció okozta a katasztrófát, hogy lefejezze a Csendes-óceáni Flottát, a néhány nap múlva bekövetkező amerikai tengeri támadás előtt.

A megbénított flotta így alig tud majd védekezni, a Szovjetunió elveszíti a tengeri ütközetet, az amerikai csapatok pedig partra szállnak a Távol-Keleten.

Miután a külső támadás nem jött, a hadügyminisztériumban belső ellenségre kezdtek gyanakodni. Lehet, hogy valaki a saját személyes előmenetele miatt követett el egy szabotázsakciót? Ehhez az elmélethez hamar gyanúsított is lett. Rudolf Goloszov ellentengernagy ugyanis nem szállt fel a gépre, holott a Csendes-óceáni Flotta törzsfőnökeként egy héttel a katasztrófa előtt Szpiridonov admirálissal együtt érkezett Vlagyivosztokból Leningrádba.

Rudolf Goloszov, akit eleinte azzal gyanúsítottak, hogy terrorakciót követett el a Csendes-óceáni Flotta vezérkara ellen Forrás: Armed Conflicts

Goloszovot hiába kereste a KGB és a haditengerészet, így egyre inkább úgy tűnt, hogy ő a bűnös. Végül a lányánál találták meg.

Mint kiderült, a tengernagy jóval korábban engedélyt kért a főnökétől, Szpiridonov admirálistól, hogy a leningrádi értekezlet után meglátogathassa az unokáját, ott tölthesse a hétvégét, és majd a következő héten, külön utazhasson vissza. Szpiridonov az egyhetes értekezlet eredményétől tette függővé a döntést. Mivel a Csendes-óceáni Flotta dicséretet kapott, Goloszov megkapta az engedélyt – és életben maradt. Így viszont el kellett vetni a belső ellenség ötletét.

Az alattomos Tu-104

A vizsgálat a katasztrófa politikai vonatkozásai miatt a szokottnál is alaposabb volt . A Tu-104 hibáival a szovjet repülés minden vezetője tisztában volt, a gép alattomosan viselkedett, a legváratlanabb helyzetekben képes volt felvágni az orrát a levegőben és átesni.

A Tu-104, a szovjet repülőipar jelképe, az első szovjet sugárhajtóműves utasszállító Forrás: Reddit

Csak a nagyon tapasztalt pilóták birkóztak meg vele, és ők sem szerették. A típus gyakori baleseteiről mindenki tudott, de a Szovjetunióban nem volt tanácsos nyilvánosan bírálni a kommunista ipar termékeit. A gép gyártását 1960-ban befejezték, a legyártott példányok azonban még sokáig repültek – és sokáig szenvedtek baleseteket. Az utolsó, 1979-es katasztrófa után a típust kivonták a civil forgalomból és már csak a haderő használta.

Szovjet baleseti vizsgálók egy Tu-104 katasztrófája után Forrás: BAA

Túl lassú és korai emelkedés

A Puskinban lezuhant gépet Anatolij Inyusin alezredes vezette. Az alezredes 8 ezer órát repült, rendkívül tapasztalt és higgadt pilóta volt, évek óta a Csendes-óceáni Flotta parancsnokságán szolgált. Furcsának tűnt, hogy egy ilyen rutinos pilóta az előírtnál kisebb sebességnél emelje el a gépet a földtől – márpedig a vizsgálók ezt egyértelműen meg tudták állapítani a fekete doboz adataiból. Bár a vizsgálat részleteit és a végleges jelentést is titkosították, a vizsgálat vezetője, Minyonenkó tábornok ezeket a titkos adatokat megmutatta Rudolf Goloszov ellentengernagynak, a Csendes-óceáni Flotta vezérkara egyetlen életben maradt tagjának.

Tu-104 felszállása Forrás: Russian Aviation

Az adatok azt mutatták, hogy

a gép orra 185 kilométer per óra sebességnél kezdett emelkedni,

holott az előírások szerint ez csak 220 kilométer per óra sebességnél történhetett volna meg. Ami legalább ennyire elgondolkodtató volt, hogy a pilóta a típusüzemeltetési szabályzat szerint maximum 6 fokos szögben emelheti meg a gép orrát, de ez a szög itt ennél nagyobb volt. Ráadásul a fedélzeti adatrögzítő azt mutatta, hogy

a magassági kormányt nem húzta meg senki.

Vagyis a pilóták nem kezdték emelni a gépet. Ezért Minyonenkó tábornok azt mondta Goloszovnak:

Egyértelmű, hogy ezt a repülőgépet nem a pilóta emelte el idő előtt. A gép magától emelte fel az orrát.

Cikkönk folytatódik, kérjük, lapozzon.