Az orosz és ukrán minisztériumok közlései a veszteségeket illetően nagyon eltérők, csak megbecsülni lehet a valós számokat, írja a Magyar Nemzet.

Az orosz haderő veszteségeinek száma 450 fölött van az invázió első napját követően − számolt be Ben Wallace brit védelmi miniszter, aki hozzátette, Moszkva támadása eddig nem nevezhető sikeresnek, a fő célt nem tudták teljesíteni az orosz egységek.

Azt nem tudom, hogy végül (Putyin) elfog-e bukni, de mindent meg fogunk tenni ennek érdekében

− fogalmazott Wallace.

Az orosz és ukrán minisztériumok közlései a veszteségeket illetően nagyon eltérők, sokszor teljesen valótlan számokról adnak tájékoztatást, emiatt pedig csak megbecsülni lehet a veszteségek és károk valós értékét.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek éjjel népe felé intézett beszédében 137 katonai és civil áldozatról, valamint több mint háromszáz sebesültről számolt be. Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása alapján emellett több mint 150 ukrán katona adta meg magát az orosz egységeknek.

Moszkva továbbá hetven katonai célpont, köztük tizenegy reptér, negyvenegy katonai jármű, tizennyolc tank és páncélozott harcjármű, valamint több légvédelmi rakétarendszer kiiktatásáról adott tájékoztatást.

Az ukrán védelmi minisztérium közlése szerint az invázió első napján az orosz haderő nagy veszteségeket szenvedett el. Csaknem 800 halottról, több mint 30 likvidált harckocsiról, hét repülőgép és hat helikopter kilövéséről számoltak be. A tegnapi nap folyamán olyan hírek is megjelentek, miszerint csak a Harkov városában és annak közelében folyó harcok során háromezer orosz katona vesztette életét.

A veszteségekről szóló hírek manipulálása egyébként régóta az egyik legalapvetőbb hadi pszichológiai eszköz.

Ukrán katonák vizsgálják egy lelőtt repülőgép roncsait Kijevben 2022. február 25-énForrás: MTI/AP/Oleksandr Ratushniak

A dezinformáció hatására az ellenfél harci morálja csökken, ez pedig végső soron arra késztetheti a harcoló katonákat, hogy megadják magukat.

Az információs hadviselés ezen formájának alkalmazása legutóbb például a 2020-as örmény–azeri konfliktus során volt megfigyelhető, s habár az azeri erők ténylegesen fölényben és hatékonyabban harcoltak, a hírek manipulálása is nagyban hozzájárult győzelmükhöz.