Új dimenzióba léptünk a háborús kockázatok tekintetében, ezért mostantól még keményebben, még egyértelműbben kell fellépnünk nemzeti érdekeink, vagyis a béke és a biztonság magyarországi szavatolása érdekében - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben, az uniós tagországok külügyminiszterei ülésének szünetében hétfőn.

Szijjártó Péter magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta: a NATO múlt héten elfogadott pozíciója egybeesik Magyarország nemzeti biztonsági érdekeivel, amelyek szerint mindent meg kell tenni azért, hogy a katonai szövetség ne keveredjen bele a háborúba és hogy a konfliktus ne terjedjen Ukrajna határain túlra.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Níkosz Déndiasz görög külügyminiszter (j) az EU-tagországok külügyminisztereinek tanácskozásán Brüsszelben 2022. március 21-énForrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Figyelmeztetett, hogy a néhányak által javasolt repüléstilalmi övezet létesítése és fenntartása háborús kockázatot jelent, ugyanis légi háborúhoz vezet. A szintén javasolt békefenntartó misszió felállítása Ukrajnában pedig magában hordozza a szárazföldi háború kockázatát - szögezte le.

Világosan kell beszélni ezekről a kérdésekről. Ez egy új háborús kockázat" - fogalmazott a miniszer, és hozzátette: a magyar kormány álláspontja egyértelmű, Magyarország ki akar maradni a háborúból. Ragaszkodik a NATO álláspontjához és ellenezni fogja azokat a javaslatokat, amelyek például repüléstilalmi övezet létesítése és fenntartása révén légi, békefenntartó misszió felállításával Ukrajnában pedig szárazföldi háború kockázatát hordozzák magukban - húzta alá.

A miniszter kijelentette: Magyarország nem blokkolja, hogy az uniós tagállamok még több fegyvert szállítsanak Ukrajnába, rögzítette ugyanakkor: Magyarország nem szállít fegyvert, és nem engedélyezi halált okozó fegyverek átszállítását az ország területén. Hozzátette: mivel az ilyen szállítmányok megsemmisítendő katonai célpontoknak minősülnek, a magyar kormány sem Magyarországot, sem az Ukrajnában, köztük a Kárpátalján élő embereket nem akarja kitenni ilyen kockázatnak.

A menekültek befogadásával és megsegítésével kapcsolatban a külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, noha mások mellett Magyarország és Lengyelország érdemeit elismerik, ettől a két országtól mégis visszafogják az uniós forrásokat.

Amíg az Európai Unió nevében és részben helyett viseljük ezeket a terheket, mi vagyunk az a két ország, melynek nem adják oda az uniós forrásokat" - fogalmazott Szijjártó Péter, majd hozzátette: Magyarország jelezte a helyzet hitelességének hiányosságait.

Az oroszországi energiaszállítás korlátozását, vagy leállítását eredményező, esetleges uniós szankciók tekintetében a miniszter elmondta, erről európai egység egész biztosan nem tud majd kialakulni". Magyarország egyértelműen vörös vonalként kezeli az energiaszállításokkal szembeni szankciókat - hangsúlyozta.
Nem fogunk támogatni olyan szankciós intézkedéseket, melyek Magyarország energia-ellátásának biztonságát kockáztatják" - fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.

Hozzátette: a legutóbb tárgyalt, újabb szankciós csomag, noha nem vet ki megszorító intézkedéseket az Oroszországól érkező gázszállításokra, megnehezíti az uniós tagjelölt Szerbia energiaellátása biztonságának szavatolását. Ha az Unió gyorsabb lett volna a bővítési politika terén, ha a nyugat-balkáni országok, köztük Szerbia már az Európai Unió tagja lenne, mindez már nem lenne probléma - emelte ki.

Szijjártó Péter végezetül leszögezte, hogy Kárpátalja megyei kormányzója kérésének eleget téve Magyarország készen áll a háború elől Ukrajna belső területéről a régióba érkezők megsegítésére, és minden, Magyarországra érkező menekültnek biztosítja az ellátást.