Drámai fordulat: újabb ország keveredhet az orosz-ukrán háborúba

Elnökválasztást tartanak vasárnap Dél-Oszétiában, a nemzetközi jog alapján Grúziához tartozó, 1991-es elszakadása óta de facto független kaukázusi köztársaságban. A voksolás legfőbb esélyese a jelenlegi államfő, Anatolij Bibilov, már csak azért is, mert a legerősebb ellenzéki kihívóit kizárták. Bibilov népszavazást akar tartani arról, hogy a Grúziához tartozó köztársaság ezentúl Oroszország része legyen - ezt Grúzia nem fogadja el. Az LCI francia hírtelevízió egy újabb háborús feszültségnek tartja ezt a most kialakult helyzetet.

A szavazás tétje tehát nem csak az elnöki pozíció; Bibilov nemrégiben felvetette annak a lehetőségét, hogy a közeljövőben referendumot tartsanak Dél-Oszétia Oroszországhoz csatlakozásáról - ezt a Magyar Nemzet írja.

Elemzők véleménye megoszlik arról, hogy a kijelentés csak a megtépázott népszerűségű államfő kampányfogása vagy komolyan vehető ígéret volt, mindenesetre a népszavazás ötletétől Oroszország sem zárkózott el. – Egyelőre nem tettünk semmilyen jogi lépést – mondta a bejelentést követően Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Ugyanakkor sietett hozzátenni, hogy Dél-Oszétia lakosságának ettől függetlenül joga van kifejezni véleményét, amit ők tiszteletben fognak tartani.

Bibilov elképzelései szerint a referendumot az elnökválasztást követően már májusban vagy júniusban megrendeznék.

Ez után a „nemzetközi jog" alapján előbb csatlakoznának Oroszországhoz, majd egyesülnének Észak-Oszétiával, amelyet a szomszédos orosz köztársaság is támogat.

Forrás: Magyar Nemzet

Az elnök már az új alakulat nevét is kitalálta: Oszétia-Alániának hívnák a területet. Kérdés persze, hogy képzeli mindennek a végrehajtását a nemzetközi jog szerint, mikor az alapján Dél-Oszétia Grúzia része. Grúzia 2008-ban tett kísérletet arra, hogy fegyverrel visszaszerezze szakadár területeit, amit Oroszország katonai erővel megakadályozott. Ezek függetlenségét Oroszországon kívül azóta csak néhány állam, például Nicaragua, Venezuela, Szíria, Vanuatu és Nauru ismerte el, valamint olyan területek, mint Nyugat-Szahara, a donyecki és a luhanszki „népköztársaság", továbbá a moldovai szakadár Transznisztria. Grúzia szerint

elfogadhatatlan bármiféle referendum a „megszállt területeken", és a népszavazás eredményének semmiféle kötelező ereje nem lenne.

Az MTI arról ír, hogy Oroszország és Dél-Oszétia 2015. március 18-án szövetségi és integrációs egyezményt kötött, majd két évvel később megállapodott a déloszét fegyveres erők egy részének az orosz hadseregbe történő betagozódásáról. Viszont az időzítéssel kapcsolatban Bibilov nem csinált titkot abból, hogy az ukrajnai események is hatottak rá. Oroszország a saját területeiért teljes körű biztonsági garanciát vállal, így a csatlakozás az országhoz lényegében egyszerre zárja le a katonai és diplomáciai vitákat. A háború kitörése óta a kelet-ukrajnai szakadár népköztársaságokban is felmerült a népszavazás kiírásának ötlete, bár ezt Oroszország már óvatosabban fogadta.

A déloszét népszavazás kétségtelenül háborús konfliktust eredményezhet Grúzia és Oroszország között.

Percről percre közvetítésünket az orosz-ukrán háborúról itt olvashatja.