Európa északi, jómódúbb országai is a soha nem látott mértékű energiadrágulással küzdenek. A kormányzatok erre válaszul különböző módszerekkel próbálják valahogy levenni az elviselhetetlennek ható terheket a lakosság válláról, több-kevesebb sikerrel - írja a Magyar Nemzet.

A 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés miatt hazánkat éveken keresztül több európai ország is támadta, kifogásolva azt, hogy a háztartások kedvezőbb díjszabás mellett vehetik igénybe az energiaszolgáltatásokat, mint azt a szolgáltatók egyébként megszabnák. 

Európa-szerte egyre nagyobb gondot jelent a megélhetés a drasztikusan megemelkedett rezsiárak miatt.Forrás: Shutterstock

Emiatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított hazánk ellen, az eljárásban sikerült megvédeni a magyar álláspontot. Most pedig a módosabb országokban is a háztartások terheit csökkentő intézkedéseket hoznak a kormányok, enyhítendő valamelyest az egekbe szökött energiaárak hatását.

A németek kedvezményes bérletet adnának

A német gazdasági tárca számítása szerint országukban egy nem korszerűsített családi ház fűtési költsége éves szinten mintegy kétezer euróval (750 ezer forinttal) emelkedett az ukrajnai háború következtében, emellett Európa legmagasabb üzemanyagárával küzdenek, a gázolaj literenként 2,30 euróba (870 forint), a benzin pedig 2,20 euróba (832 forint) kerül. A kormány válaszul kidolgozott egy 17 milliárd eurós intézkedéscsomagot. Ennek részeként a németországi foglalkoztatottak egyszeri bruttó háromszáz eurós (113 ezer forint) – tehát adóköteles – bérkiegészítésre lesznek jogosultak, amely adózási sávtól függően nettó 159–176 eurót (60–66 ezer forint) jelent.

Emellett három hónapra csökkentenék az üzemanyagok adóját az európai minimumra, amely literenként harminccentes mérséklést jelent. A magas benzinárak miatt arra akarják ösztönözni a lakosságot, hogy használják a tömegközlekedést, ezért a havi bérletek árát három hónapra kilenc euróban (3400 forint) maximálnák. Az intézkedéscsomag bevezetésének időpontjáról egyelőre nincsenek információk, de az ellenzéki pártok szerint nem fogja érdemben csökkenteni a háztartások megnövekedett terheit.

Triplázódott a belga gáz ára

Belgiumban egy év alatt háromszorosára nőtt a földgáz kilowattóránkénti (kWh) ára, ennek ellenére az 1,1 milliárd eurós (415 milliárd forint) kormányzati intézkedéscsomag csupán a villamosenergia-felhasználásra nyújt támogatást. Az áram ára Belgiumban az európai országokat tekintve a harmadik legmagasabb, egy kilowattóráért februárban 43,25 eurócentet (163 forintot) kértek, amely százszázalékos emelkedés az előző év azonos időszakához képest.

A hétpárti koalíció által megszavazott csomag 21 százalékról hat százalékra mérsékli a villamos energia forgalmi adóját, valamint egyszeri százeurós (38 ezer forintos) rezsitámogatást nyújt a háztartásoknak.

Egyszeri támogatások Hollandiában

Hollandiában egy átlagos háztartás idén 2800 eurós (egymillió forintos) rezsiköltséggel számolhat, amely 86 százalékos emelkedést jelent a tavalyi évhez képest. Ez annak a következménye, hogy a földgáz ára 92 százalékkal, az áram ára 52 százalékkal nőtt egy év alatt. A holland kormány még tavaly év végén döntött egy egyszeri kétszáz eurós energia-hozzájárulási támogatásról az alacsony jövedelműek számára, melyet most nyolcszáz euróra (háromszázezer forintra) emeltek.

A belgákhoz hasonlóan mérsékelték az energiahordozók áfakulcsát (21-ről kilenc százalékra), valamint az üzemanyag jövedéki adóját 21 százalékkal, így 17,3 centtel (65 forinttal) csökkenhet a benzin literenkénti átlagára.

Képünk illusztrációForrás: shutterstock

Négymillió forintos volt a svéd fűtési szezon

A svédeknél egy átlagos családi ház fűtése az idei szezonban 10 400 svéd korona (mintegy négymillió forint) volt, ami háromszoros áremelkedést jelent a tavalyi télhez képest. Mivel Svédországban jellemző, hogy a házakat villamos energiával fűtik, a kormányzat egy olyan rezsitámogatási csomagot dolgozott ki, ami a legalább évi kétezer kilowattóra áramot fogyasztó háztartásokat segíti.

Ezek a családok havi kétezer koronás (750 ezer forintos) támogatást kaptak a téli hónapokra, amely hatmilliárd koronájába (220 milliárd forint) került a svéd kormánynak, és 1,8 millió háztartáson segített. A csomagra azért is volt szükség, mert az elmúlt évben az árammal fűtő háztartások 361 százalékos villamosenergiaár-növekedést tapasztaltak.

Tízszeres lett a norvég áram ára

A norvég áram átlagára a 2010 és 2020 közötti időszakhoz képest 2021-re több mint a tízszeresére emelkedett, jelenleg 4,19 koronát (165 forint) fizetnek egy kilowattóra áramért, azonban idén márciusban az ország déli területein ez elérte a tíz koronát (395 forintot) is. A norvég kormány már tavaly megszavazott egy támogatási csomagot, amely szerint havi ötezer kWh fogyasztásig az áramköltségek ötvenöt százalékát vállalja át a háztartásoktól, amíg magasan vannak az energiaárak. A 2023 márciusáig meghosszabbított intézkedés ötmilliárd koronájába (198 milliárd forint) kerül a norvég államnak.

Budapest továbbra is a legjobb helyen

Márciusban is Európa legalacsonyabb energiaáraival kalkulálhattak a magyar lakossági fogyasztók – derül ki a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal friss nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálatából. A földgáz átlagára márciusban Budapesten 2,81 eurócent/kWh volt, ami a felmérésben szereplő fővárosok között a legalacsonyabb. A 24 uniós tagállam fővárosában a lakossági földgázárak átlaga márciusban 11,64 eurócent/kWh volt, ami több mint négyszerese a magyar tarifának.

A januári árakhoz viszonyítva Amszterdamban 41,22 százalékkal nőtt, Berlinben és Stockholmban stagnált a lakossági földgáz ára. A villamos energia terén is hasonlók a fejlemények: a budapesti lakossági ár 10,41 eurócent/kWh volt, amely a vizsgált fővárosok listájában a második legkedvezőbb. Márciusban több európai fővárosban is kiugróan nőttek a lakosság által fizetendő villamosenergia-árak. Amszterdamban a januári 30,06 eurócent/kWh-ról 53,27 eurócent/kWh-ra nőtt az ár, ami csaknem 77,2 százalékos növekedés.