Mára egyértelműen Ukrajna vált a szabadságharv szimbólumává, mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Emlékeztetett: ahhoz, hogy béke legyen, minden ukránnak tovább kell harcolnia. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a nyugati fegyverek Ukrajnába szállítása azt jelenti, hogy a NATO lényegében háborút folytat Oroszországgal. Ez történt az éjszaka.

Ukrajna a szabadságharc valódi szimbóluma

Harmadik hónapjába lépett az orosz-ukrán háború, pedig kezdetben a legtöbben csak egy hétre, de volt olyan is, aki csak három napra tette az ukrán ellenállás erejét. Mostanra kiderült, hogy Ukrajna a szabadságharc igazi szimbóluma. A világon mindenki - és még azok is, akik nem támogatnak minket nyíltan - egyetértenek abban, hogy Ukrajnában dől el Európa sorsa, a globális biztonság sorsa, a demokratikus rendszer sorsa. És mindenekelőtt az dől el, milyen lesz az élet kontinensünk közepén és keletre, és lesz-e egyáltalán élet - fogalmazott éjszakai videóüzenetében Volodimir Zelenszkij.

Az ukrán elnök azt is mondta, hogy ahová az orosz megszállók ideiglenesen behatoltak, az ukránok nem engedelmeskedtek nekik. Az emberek tiltakozásukkal megmutatták a megszállókhoz való viszonyukat, megmutatták, hogy Ukrajna biztosan nyer. Az ukránok tudják, hogyan kell tisztelni másokat, mert tisztelik magukat. Akik nem akarják elfoglalni valaki más földjét, de nem adnak semmit a sajátjukból. Akik megvédenek minden várost, minden utcát, minden mezőt.

Zelenszkij elnök hangsúlyozta: ahhoz, hogy mielőbb béke legyen Ukrajnában, nap mint nap azon kell gondolkodniuk az embereknek, hogy hogyan tehetik még elviselhetetlenebbé a megszállók tartózkodását az ukrán földön. Ahhoz, hogy Oroszország békére törekedjen, minden ukránnak továbbra is harcolnia kell. Meg kell védeniük a szabadságot! Mert a harc minden napja békés életévekkel jár a háború után!" - fogalmazott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Lavrov: A NATO lényegében háborút folytat Oroszországgal

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a nyugati fegyverek Ukrajnába szállítása azt jelenti, hogy a NATO-szövetség "lényegében háborúban áll Oroszországgal". Egy hétfőn sugárzott interjúban azt mondta: Ezek a fegyverek törvényes célpontjai lesznek a különleges művelet keretében fellépő orosz hadsereg számára."

Lavrov az állami televíziónak is elmondta: a NATO lényegében egy meghatalmazott útján háborúzik Oroszországgal, és felfegyverzi ezt a meghatalmazottat. A háború háborút jelent."

Vizsgálat indult az eltiltott orosz úszó ellen

Az úszóvilágot irányító testület, a Nemzetközi Úszószövetség (Fina) vizsgálatot indított, miután egy orosz úszót eltiltottak, mert megjelent egy háborút támogató rendezvényen. Jevgenyij Rilov, kétszeres olimpiai aranyérmes hátúszó egy moszkvai tüntetésen vett részt a múlt hónapban, ahol a felszólalók - köztük Vlagyimir Putyin - dicsérték a katonai inváziót. Kilenc hónapos eltiltást kapott a lépés miatt, és elvesztette a Speedo szponzorálását. Vasárnap azonban az orosz nemzeti úszóbajnokságon ismét rajtkőre állt, ezért a Fina vizsgálatot indított, hogy megállapítsák: az indulással megsértette-e a rá kirótt szankciókat.

Az Összoroszországi Úszószövetség elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy a rendezvényre nem vonatkozhat a Fina eltiltása, mert azt idén nem a világszervezet égisze alatt rendezik meg.

Szergej RilovForrás: Sputnik via AFP/Alexander Vilf

Az Egyesült Államok weboldalt indít az ukrán menekültek számára

Az Egyesült Államok hétfőn elindított egy weboldalt, amely lehetővé teszi az amerikai állampolgároknak, hogy pénzügyi támogató szponzorként ukrán menekültek és közvetlen családtagjaik Egyesült Államokban tartózkodását támogassák - legfeljebb két évig. Az Egyesülés Ukrajnáért elnevezésű programot Joe Biden elnök jelentette be a múlt héten, és 100 000 ukrán érkezését tervezi.

A leendő szponzoroknak ki kell tölteniük egy űrlapot, majd az Egyesült Államok hatóságai megvizsgálják őket, hogy „védjék magukat a kizsákmányolással és visszaélésekkel szemben, és biztosítsák, hogy képesek legyenek anyagilag támogatni azt az egyént vagy egyéneket, akiknek a támogatását vállalják". 

Az Egyesült Államok közölte, hogy az érkező ukránok nem esnek át a szokásos menekültügyi eljáráson, hanem humanitárius belépési engedélyt kapnak, amely lehetővé tesz számukra legfeljebb két évnyi tartózkodást. Ugyanakkor az érvényes vízum vagy előzetes engedély nélkül az országba érkező ukránok beléptetését megtagadhatják, és felszólíthatják, hogy a programon keresztül jelentkezzenek.

Eddig körülbelül 15 000 ukrán érkezett az elmúlt három hónapban az Egyesült Államok határátkelőire, akiknek nem volt megfelelő személyazonosító okmányuk – mondta egy meg nem nevezett magas rangú amerikai tisztviselő a CBS Newsnak.

Német légitámaszponton tárgyalnak Kijev felfegyverzéséről

Több mint 40 ország tisztviselői gyűlnek össze kedden a németországi ramsteini légitámaszponton, hogy az Egyesült Államok által szervezett megbeszéléseken arról tárgyaljanak, hogyan lehet felfegyverezni Kijevet a kelet-ukrajnai orosz támadással szemben. Az összejövetelt az a Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter vezeti, aki vasárnap találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Mark Milley amerikai hadseregtábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke azt mondta a vele utazó újságíróknak, hogy a megbeszélések kulcsfontosságú célja a Kijevnek nyújtott segítség szinkronizálása és koordinálása, amely magában foglalja a nehézfegyvereket, például a tarack-tüzérséget, valamint a fegyveres drónokat és lőszert a Reuters szerint.

Egymást vádolják a felek, amiért nem működik az azovstali humanitárius folyosó

Oroszország azzal vádolta Kijevet, hogy a tűzszüneti bejelentés ellenére megakadályozta, hogy a mariupoli Azovstal acélműben ukrán katonákkal rekedt civilek elhagyják az ostromlott ipari központot – írja az AFP. A védelmi minisztérium közölte, hogy hétfőn engedélyezi a civilek evakuálását Mariupol acélgyárából, amely a délkeleti kikötővárosban a fennmaradó ukrán ellenállást védi. Az orosz hadsereg azonban hétfőn este azt közölte, hogy senki sem használta a javasolt humanitárius folyosót.

„A kijevi hatóságok ismét cinikusan aláásták ezt a humanitárius műveletet" – áll a közleményben, amelyben az ukrán kormányt polgárai iránti „közömbösséggel" vádolják.

Oroszország a múlt héten közölte, hogy teljes ellenőrzést szerzett a stratégiailag fontos kelet-ukrajnai város felett, kivéve a hatalmas Azovstal ipari területet. Vlagyimir Putyin elnök blokádot rendelt el az acélműben, ahol a hírek szerint civilek százai húzódnak meg az ukrán csapatoknál.

A mariupoli Azovstal Acélmű látképe 2022. 04.23-ánForrás: AFP/Sputnik/Ilya Pitalev

Irina Verescsuk, Ukrajna miniszterelnök-helyettese korábban kijelentette , hogy az ENSZ-nek kell „kezdeményezőjének és kezesének" lennie minden Oroszországgal kötött megállapodásnak, amely a civilek acélgyárból való evakuálásáról szól. Verescsuk szerint az egyoldalúan bejelentett folyosó nem nyújt biztonságot, az oroszok sokszor szegték már meg az ilyen megállapodásokat.

Az ENSZ és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága képviselőinek jelen kell lenniük, amikor bármilyen humanitárius folyosót létesítenek – mondta az ukrán miniszterelnök-helyettes.

Téma az ENSZ-ben

Az ENSZ Közgyűlésének 193 tagja szavaz kedden arról a határozatról, amely előírja a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának, hogy igazolják a vétó használatát a jövőben - írja az AFP.

A vétóreform közvetlenül az Egyesült Államokat, Kínát, Oroszországot, Franciaországot és az Egyesült Királyságot célozza meg. Az intézkedés „magasabb politikai árat róna rájuk", amikor úgy döntenek, hogy vétójukat használják a Biztonsági Tanács határozatának megsemmisítésére, mondta egy vétójoggal nem rendelkező ország név nélkül nyilatkozó nagykövete.

Még nem világos, hogy a reform arra késztetné-e az öt állandó tagot, hogy kevesebbet éljenek a vétójoggal, vagy még több vétójogot teremtene, mivel az állandó tagok ellentmondásos szövegeket javasolnak, amelyekről tudják, hogy riválisaik megvétózzák, csak azért, hogy álláspontjuk igazolására kényszerítsék őket nyilvánosan.

Mintegy hatvan ország csatlakozott a kezdeményező Liechtensteinhez a reform társtámogatásában, köztük az Egyesült Államok is. Nagy-Britannia és Franciaország megszavazza a reformot, annak ellenére, hogy tartózkodtak annak társtámogatásától. Sem Oroszország, sem Kína nem volt a szöveg támogatói között. A két ország egyikének neve elhallgatását kérő diplomatája bírálta a lépést, mondván, hogy az még jobban „megosztja" az ENSZ-t.