Napról napra változik a helyzet az ukrán fronton, az orosz és az ukrán sajtó egymásra licitálva szolgáltatja a propagandahíreket, amelyeknek gyakran nem sok közük van a valósághoz. Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértőt, a Nézőpont Intézet elemzőjét kérdeztük a tényekkel kapcsolatban, valamint – többek között – arról, hogy miért lett olyan fontos mindkét háborús fél számára a Kígyó-sziget és arról, hogy miért támadtak az oroszok kárpátaljai célpontot.

Gyakran előkerül a háborús hírekben egy jelentéktelennek tűnő, alig 170 ezer négyzetméteres fekete-tengeri sziget: a Kígyó-sziget. Az oroszok már a háború elején elfoglalták, emlékezetes, hogy a nyugati média által elsiratott kígyó-szigeteki ukrán katonák mindegyike túlélte az orosz támadást, és ha igaz, azóta haza is térhettek. Most az ukránok jelentették be, hogy „lemészároltak" minden ott tartózkodó orosz fegyverest. Mitől olyan fontos ez az apró sziget, hogy ilyen haderőt mozgatnak meg érte?

A Kígyó-sziget valóban kicsi, de annál fontosabb, hogy mi van körülötte, a tengerben. Jelentős szénhidrogénkincsek rejtőznek a mélyben, nem véletlen, hogy még a románok is „bejelentkeztek" a szigetért jó néhány évvel ezelőtt. Annak kontinentális talapzata ugyanis Romániához tartozik. Katonai-stratégiai fontossága ennek a területnek egyébként elenyésző, volt rajta egy radarállomás, egy szeizmológiai állomás, néhány tudós meg ukrán katona... A körülötte levő kőolaj- és földgázkincs miatt lett olyan rettentő fontos most mindenkinek.

Sűrű fekete füst tör a magasba a fekete-tengeri Kígyó-szigetről az orosz állásokra mért feltételeztt ukrán dróntámadás után, 2022. május 6-ánForrás: MTI/AP/Planet Labs Pbc

A sziget ukrán vagy orosz fennhatóság alatt áll most? Mást mondanak – ahogy megszokhattuk – az ukrán, és mást az orosz hírek.

Nem lehet tudni. Az ukránok beszámolói szerint orosz katonákat öltek meg a szigeten, illetve úgy hírlik, hogy megsemmisült egy orosz hadihajó is a térségben, ami – ha igaz – a Moszkva csatahajó elvesztése után komoly érvágás lehet az oroszoknak. Fontos azonban leszögezni, hogy az ukrán kommunikáció jelenleg azt igyekszik közvetíteni, hogy csapataik településeket foglalnak vissza, és az orosz erők jelentősen lelassultak az előrenyomulásban. Zajlik a számháború is, az ukránok szerint már sok ezer orosz páncélost kilőttek – összességében úgy tűnik, az ukránok időnként kissé eltúlozzák a sikereiket.

Ukrán katona a kelet-ukrajnai Harkiv közeli erdőben, 2022. május 10-énForrás: MTI/EPA/-

Nemrég adtunk hírt az Origón egy nyugati stratéga állásfoglalásáról. Szerinte az oroszok nem lelassultak, hanem most így haladnak előre, és Putyin megnyerheti a háborút...

Nem szabad elfelejteni, hogy amikor az oroszok bevesznek egy települést, ott egyéb „teendőik” is vannak. Azonnal rákapcsolódnak az orosz mobiltelefon- és internethálózatra, és lekapcsolják az ukrán szolgáltatásokat. Ezenkívül bevezetik a rubelt, mint fizetőeszközt, az orosz nyelvű oktatást, visznek „saját" polgármestert és kiépítik a helyi, oroszbarát önkormányzati struktúrát. Lehetséges, hogy ezek a tényezők „lassítják" a haladást, ugyanakkor az oroszok úgy tűnik, hogy elégedettek.

Elégedettek, még azzal együtt is, hogy nagy tempóban zajlik az ukránok Nyugat általi felfegyverzése?

Az orosz harci potenciálnak továbbra is csak a töredéke van hadrendbe állítva. Ha megnézzük az utóbbi időszak híreit, azt látjuk, hogy eddig inkább konvencionális hadviselés folyt az oroszok részéről, újabban azonban elkezdték bevetni az igazán modern fegyvereket. Például az Onix cirkálórakétákat, a hiperszonikus fegyvereket. Ezek a cirkálórakéták a hangsebesség többszörösével képesek repülni, nagyon alacsonyan, a radarokat megkerülve semmisítik meg a célpontokat. Nagyon valószínű egyébként, hogy egy ilyen fegyver általi támadásra került sor néhány napja a kárpátaljai Volócnál, a magyar határtól alig több mint 100 kilométerre.

A volóci vasútállomás melletti trafóállomást érte csapásForrás: Kárpáti Igaz Szó

Egyáltalán miért támadtak az oroszok kárpátaljai célpontot?

A volóci támadás célpontja egy vasúti trafóállomás volt. Ne felejtsük el, hogy Ukrajna vasúti hálózata egész Európát tekintve az egyik legjobb. Korábban mezőgazdasági terményt, Ukrajnában gyártott autóalkatrészeket és egyéb exportárut szállítottak rajta a tengeri kikötőkbe és onnan Nyugat-Európába – mostanában viszont fegyvereket, katonákat szállítanak rajta a frontra. Oroszország szisztematikusan megrongálja a vasútvonalakat, kilövi a trafóállomásokat, vasútállomásokat, sínpályákat tesz járhatatlanná azért, hogy megszüntesse vagy megakadályozza ezt a transzportot. Vagyis nagy valószínűséggel az ukrán utánpótlás szisztematikus megsemmisítésének „áldozata" lett a volóci vasúti trafóállomás. Az sem kizárt egyébként – vannak erre utaló információk is –, hogy egy Szlovákiából érkező fegyver- vagy lőszerszállítmány áthaladását akadályozták meg az oroszok. Ezzel úgy két napra megállították a vasúti forgalmat azon a területen.

Ez újabb megerősítése annak, hogy a magyar kormány álláspontja az országunkon áthaladó fegyverszállítmányok tiltásával kapcsolatban helyes?

És annak megerősítése is, hogy nem szabad fegyvereket keresztülszállítani Kárpátalján, mert azzal magyarlakta települések, magyarok is célponttá válnak.

Az újabb és újabb, ukránokat erősítő fegyverszállítmányok elodázzák a háború végét, vagy siettetik? Lehet hallani érveket pro és kontra is.

A dolgok állása továbbra is azt mutatja, hogy az ukránok felfegyverzése sajnos elnyújtja a háborút. Napirenden van ugyanis néhány olyan fegyvertámogatás, amely kiélezi, sokkal véresebbé teszi a harcokat. Ilyen például a németek terve, melynek lényege, hogy Panzerhaubitze 2000-es önjáró tarackágyúkat szállítanának az ukránoknak. Ha ez bekövetkezik, azzal az ukránoké lesz a legjobb ütegerő az egész Donbász-régióban. A helyzet súlyosbodása jól tetten érhető Odessza környékén, ahol az oroszok már naponta támadják levegő-föld rakétákkal a raktárakat, a vasútvonalakat, járműveket, igyekezve meggátolni a nagyon jó minőségű német és amerikai fegyverek frontra jutását. Félő egyébként, hogy Németország mindezek miatt esetleg a hadviselő fél státuszába kerül az oroszoknál. Ha ez bekövetkezik, nyilvánvalóan nem fogják Berlint bombázni, de előfordulhat – például –, hogy elzárják a gáz- és kőolajcsapokat Németország „felé", ami azt jelenti, hogy a német ipar körülbelül két hónap alatt bedől és több millió ember veszíti el a munkáját. De Hollandiának is van miért aggódnia, ugyanezen okok miatt...