Itt van Putyin kemény válasza

Moszkva, 2022. április 24. Vlagyimir Putyin orosz elnök az ortodox húsvéti liturgián a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyházban a 2022. április 24-éra virradó éjjel. MTI/EPA/Pool/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko

Oroszország egyik válaszlépése a finn NATO-csatlakozáshoz már ma érvénybe léphet, ugyanis egy finn lap arról ír vezető finn politikusokra hivatkozva, hogy már pénteken felfüggesztheti a Finnország felé irányuló gázszállításokat a Gazprom. Csütörtökön a Kreml közölte, a NATO bővítése nem járul hozzá az eurázsiai biztonsághoz, Finnország csatlakozása a szövetséghez pedig fenyegető Oroszország számára.

A finn Európa-ügyi miniszter egy héttel ezelőtt már számított erre a lépésre, erről a Reutersnek adott interjúban beszélt.

Illusztráció Forrás: shutterstock.com

A finnek egyébként elutasították a Gazprom kérését, miszerint rubelben fizessenek a gázért. A finnek várhatóan egy közös LNG-platformot bérelnek majd az észtekkel, hogy továbbra is képesek legyenek földgázt importálni.

Putyin kemény választ adott Finnország NATO-csatlakozására

A NATO bővítése nem járul hozzá az eurázsiai biztonsághoz, Finnország csatlakozása a szövetséghez pedig fenyegető Oroszország számára - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön.

Egy újabb NATO-bővítés nem teszi stabilabbá és biztonságosabbá kontinensünket"

- mondta a szóvivő.

Peszkov szerint az Oroszországi Föderáció a helyzetre reagálva az egyensúly ismételt megteremtése és saját biztonságának garantálása érdekében intézkedéseket fog kidolgozni. Hozzátette: Oroszországnak a finn NATO-csatlakozásra adandó válaszlépései attól függnek majd, hogy a szövetség katonai infrastruktúrája mennyire közel kerül a határhoz.
Emlékeztetett arra, hogy

Vlagyimir Putyin elnök elrendelte azoknak az intézkedéseknek az előkészítését, amelyeket a NATO keleti szárnyának megerősítése esetén a nyugati orosz határ megerősítésére vezetnének be.

"Finnország csatlakozott az EU-nak a hazánkkal szembeni barátságtalan lépéseihez. Ezt csak sajnálni tudjuk, és ez az oka arányos válaszainknak" - tette hozzá Peszkov.

Magának a NATO-nak és katonai infrastruktúrájának terjeszkedése egészen a határainkig nem teszi stabilabbá és biztonságosabbá a világot, és ami még fontosabb, eurázsiai kontinensünket. Ez egyértelmű"

- mondta az elnöki szóvivő.

Az orosz külügyminisztérium csütörtökön közleményt adott ki, amelyben Sauli Niinistö finn államfő és Sanna Marin miniszterelnök nyilatkozatát, miszerint országuknak a lehető leghamarabb kérelmeznie kell a NATO-felvételt, a finn külpolitika "radikális megváltoztatásaként" értékelte. A dokumentum szerint a katonai el nem kötelezettség politikája évtizedekig volt az északi régió stabilitásának alapja, ez kellő biztonságot adott Finnországnak, egyúttal szilárd alapja volt a kölcsönösen előnyös és már mindenféle katonai tényezőt nélkülöző orosz-finn együttműködésnek és partnerségnek is.

Az orosz külügyi állásfoglalás szerzői nehezményezték, hogy Helsinkit sem azok a biztosítékok nem győzték meg a katonai el nem kötelezettség politikája fenntartásának előnyeiről, amelyeket Oroszország adott neki arról, hogy nincsenek vele szemben ellenséges szándékai, sem pedig a két ország között régóta fennálló jószomszédi és kölcsönösen előnyös együttműködés.

A dokumentum szerint a NATO, amelynek sikerült meggyőznie Finnországot arról, hogy számára a szövetségi tagságnak nincs alternatívája, folytatni akarja terjeszkedését Oroszország felé, és ezáltal katonailag még inkább fenyegeti őt.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Forrás: MTI/EPA/Pool/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko

"Az, hogy Finnország miért akar a saját területén katonailag konfrontálódni az Oroszországi Föderációval, és közben elveszíteni autonómiáját a döntéshozatalban, idővel kiderül" - olvasható az orosz diplomáciai tárca által kibocsátott szövegben, amely egyúttal rámutat, hogy a finn kormány és a finn nép maga dönti el, mi módon gondoskodik nemzetbiztonságáról, Helsinkinek azonban tisztában kell lennie egy ilyen lépés felelősségével és következményeivel.

Finnország NATO-csatlakozása súlyosan károsítaná a finn-orosz kétoldalú kapcsolatokat, valamint a stabilitás és biztonság fenntartását az északi régióban. Oroszország kénytelen lesz viszonos katonai, technikai és egyéb lépéseket tenni a nemzetbiztonságát fenyegető veszélyek elhárítására

- figyelmeztetett Moszkva.

Az orosz külügyminisztérium arra is felhívta a figyelmet, hogy álláspontja szerint a NATO-csatlakozás Helsinki nemzetközi jogi kötelezettségeinek közvetlen megsértését is jelentené, mindenekelőtt az 1947-es párizsi szerződését, amelynek értelmében egyik fél sem köt szövetséget vagy vesz részt koalícióban a másik ellen. Valamint az Oroszország és Finnország közötti kapcsolatok alapjairól szóló 1992-es szerződés megsértését is jelenti, mert ez kimondja, hogy a felek tartózkodnak a másik fél területi integritása vagy politikai függetlensége elleni fenyegetéstől vagy erő alkalmazásától, és nem alkalmaznak vagy engedélyezik erő alkalmazását a másik fél ellen.

"A helyzet alakulásának megfelelően fogunk reagálni"

- írta az orosz külügyi tárca.

Finnország döntő mértékben az Ukrajna ellen Oroszország által elindított háború miatt döntött a NATO-csatlakozás mellett.

Percről percre közvetítésünket az orosz-ukrán háborúról itt olvashatja.