Mi lesz, ha a svédek és a finnek belépnek a NATO-ba?

Military NATO Bundeswehr armed forces Germany Horizontal
Tanks with mounted howitzers („Panzerhaubitze 2000“) of the German armed forces Bundeswehr are driven to the loading area in the Hindenburg barracks in Munster on February 14, 2022. - Six of the German armoured and self-propelled howitzers will be relocated to Lithuania to reinforce the NATO-allied "Enhanced Forward Presence Battle Group" (EFP). (Photo by Gregor Fischer / AFP)
Vágólapra másolva!
Finnország és Svédország is benyújtja csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. A kérelmek nyilvánvaló összefüggésben állnak Oroszország háborús tevékenységével, ennek megfelelően meg is érkeztek a – nyílt vagy burkolt – figyelmeztetések és fenyegetések Moszkva részéről. Utóbbiak – például a nukleáris csapással való riogatás – akár egy tárgyalásos fegyverszünet előkészítését is szolgálhatják, ahogy arra már volt példa a történelemben – fejtette ki az Origónak Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég Politikai Elemzések Központ igazgatója.
Vágólapra másolva!

Az előzetes szándéknyilatkozatokat követően mostanra biztossá vált, hogy a svéd és a finn kormány a közeli napokban benyújtja csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. A csatlakozást az észak-atlanti szövetség összes jelenlegi tagállamának jóvá kell még hagynia, mellyel kapcsolatban az elmúlt napokban Törökország több ízben is kifejezte aggályait, a terrorizmus melegágyaként emlegetve Svédországot. Erdogan elnök még legfrissebb nyilatkozatában is hangsúlyozza a törökök elzárkózását a NATO északi bővítésével kapcsolatban – ennek ellenére valószínűsíthető, hogy mégsem emelnek majd vétót.

A törökök megkérik a szavazatuk árát

– szögezte le Kiszelly Zoltán politológus az Origo megkeresésére.

Először is: Svédországban – ahol nagy számban élnek kurdok –, a kormány nem tekinti terrorszervezetnek a PKK-t, a kurdok politikai képviseletét. A PKK azonban Törökországban terrorszervezetnek minősül és

a törökök azt kérik a skandinávoktól – különösen a svédektől –, hogy korlátozzák a PKK tevékenységét és minősítsék azt terrorszervezetnek.

Egy másik feltétel Kiszelly Zoltán szerint a törökök ellen a nyugati országok által, az Észak-Szíriában végrehajtott katonai akció miatt elrendelt

fegyvervásárlási tilalom feloldása.

Recep Tayyip Erdogan török elnök Forrás: AFP/2021 Anadolu Agency/Emin Sansar

A harmadik török feltétel – folytatta a sort – az USÁ-hoz kapcsolódik: miután Törökország S-400-as légvédelmi rendszert vásárolt az oroszoktól, az amerikaiak kizárták a török cégeket az F35-ös vadászgép-programból.

A törökök azt szeretnék, hogy ha nem is F35-öst, de legalább F16-os vadászgépeket vásárolhatnának Amerikától.

Negyedik feltételként pedig előállhatnak a török EU-csatlakozás kérdésével, ami 2016 óta nyitott kérdés:

ha például az ukránok valamiféle kedvezményt kapnának ez ügyben, úgy a törökök is igényt tartanának hasonlóra.

Nagyon konkrét kérésekről, vagy ha úgy tetszik, feltételekről van szó, amelyek nyilvánvalóan „áthidalhatóak”, csak végig kell gondolniuk a skandinávoknak, a nyugat-európaiaknak – főként a németeknek –, illetve amerikaiaknak és az EU-nak.

Magyarul: a törökök megkérik a szavazatuk árát, ahogy azt más országok is megteszik vagy megtették korábban

– fogalmazott a szakértő, hozzátéve: nyilván azzal is számolnak a törökök, hogy minden követelésük nem teljesülhet – de ha egy-kettő mégis, akkor már elégedettek lehetnek.

1300 kilométer finn–orosz határ

Az orosz–ukrán háború átértékelte az Európa saját biztonsági helyzetével kapcsolatos vélekedését, így a korábban semleges országok közül Svédországét és Finnországét is.

Finnország közvetlenül határos Oroszországgal, Svédország pedig már régóta tart egy esetleges orosz támadástól, ezért mindkét állam úgy döntött: úgy szeretné biztonságát növelni, hogy csatlakozik a NATO-hoz

– világított rá a két ország döntésének hátterére Kiszelly Zoltán. Ez bizonyos szempontból a NATO érdekeitől sem áll távol, hiszen mindkét országban stabil a demokrácia. Ezen túlmenően – tette hozzá a szakértő – nem gyengítenék a szövetséget, hanem erősítenék, hiszen a svéd és a finn hadsereg egyaránt erős és ütőképes. Rizikót jelenthet a mintegy 1300 kilométer „hosszú" finn–orosz határ, ahol viszont a csatlakozással a NATO-nak nagyobb szerepet kellene vállalnia.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Roberta Metsola, az Európai Parlament (EP) elnöke sajtótájékoztatót tart Finnország és Svédország NATO-tagságra vonatkozó kérelméről Brüsszelben, 2022. április 28-án Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Kiszelly Zoltán szerint

ez ugyanakkor a háborúra is hatással lesz, az oroszoknak több katonát kell a határ térségében állomásoztatniuk – amely katonák értelemszerűen nem tudnának részt venni háborús cselekményekben Ukrajna területén.

A bővítéssel tehát igazából a NATO nyerne, Oroszországnak azonban jelentős pluszterhet jelentene – szögezte le a politológus. Putyin elnök ennek elkerülésére nyúlhatott a korábbi orosz stratégiához: ha már nem tudja az északi bővítést megakadályozni, akkor elvárja, hogy a NATO ne telepítsen csapatokat és infrastruktúrát a térségbe, hogy a mostani erőegyensúly fennmaradjon.

Meghatározóvá vált a „Jeges Selyemút”

A NATO szempontjából kiemelt jelentőségű lett az Arktisz, azaz az Északi-sarkvidék és azon belül a felmelegedés miatt hajózhatóvá vált Jeges-tenger – vagy egy igen találó kínai elnevezéssel élve a „Jeges Selyemút" – hívta fel a figyelmet Kiszelly Zoltán. Ezen keresztül, hajóval mintegy nyolcezer kilométeres úton elérhető Sanghajból Rotterdam, míg a másik útvonalon, Indiát megkerülve és a Szuezi-csatornán keresztül a távolság 13 ezer kilométer.

Az Északi-sarkvidék Forrás: Wikipedia

Vagyis a „Jeges Selyemút" révén Oroszországot északról megkerülve sokkal gyorsabban el lehet jutni Nyugat-Európa, illetve az USA keleti partjára, a térség tehát jelentősen felértékelődött, és ebben Norvégia mellett Svédország és Finnország is érintett – magyarázta a szakértő.

Az Arktisz jelentősége – a hajózási útvonal és a természeti kincsek révén – a következő évtizedben még tovább nő.

Az oroszok, a hosszú Jeges-tengeri partvidékük révén már „erősek” ebben a térségben, de most Amerika is szeretné valamilyen formában megvetni ott a lábát – illetve Finnország és Svédország csatlakozásával a NATO is jelentős tényezővé válna – részletezte a politológus.

Orosz atomjégtörő a Jeges-tengeren Forrás: AFP/Sputnik/Vera Kostamo

Atomfegyverrel való riogatásból fegyverszünet?

Moszkva számos nyilatkozatban figyelmeztetett arra, hogy amennyiben a NATO „kiterjeszti katonai infrastruktúráját Finnországra és Svédországra”, Oroszország megteszi a szükséges válaszlépéseket.

Vlagyimir Putyin hétfői, visszafogott megjegyzése – „Moszkvának nincs problémája ezekkel az országokkal” – előtt

Dmitrij Medvegyev nem túl burkolt megjegyzést hallatott arra vonatkozóan, hogy nem zárható ki a nukleáris háború sem.

Kiszelly Zoltán szerint nagyon hasonló helyzet állt elő annak idején a koreai háborúban, amikor – leegyszerűsítve – az amerikaiak voltak hasonló helyzetben, mint most az oroszok: nem bírtak a kínaiak által támogatott észak-koreaiakkal, ezért következett az atombomba bevetésének lebegtetése.

Végül azonban ez patthelyzethez, illetve fegyverszünethez vezetett – amely fegyverszünet már lassan 70 éve tart

– világított rá a szakértő. Kiszelly Zoltán szerint orosz részről elképzelhető valami hasonló szándék: az atomfegyverrel való riogatás egy tárgyalásos fegyverszünet előkészítését szolgálhatja a koreai mintára.

A NATO-tagországok állam-, illetve kormányfői rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozójukon, 2022. március 24-én Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Oroszország külpolitikai tevékenységében évtizedek óta kiemelt szerepe van a NATO bővítésének. Kérdésünkre, mely szerint a Szovjetunió szétesését követően – kérése ellenére – miért nem lehetett tagja Oroszország az észak-atlanti szövetségnek, a szakértő rávilágított:

nem volt reális esélye Oroszország NATO-csatlakozásának.

Egyfelől – magyarázta – nem olyan típusú demokrácia vagy piacgazdaság, mint a NATO-tagországok. Vlagyimír Putyin közvetlenül hatalomra kerülése után felvetette egy „Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedő szabadkereskedelmi övezet” ötletét, de a nyugat nem volt vevő rá. A nyugat Oroszországot nem tekintette világhatalomnak, inkább „demokratizálni” akarta, mivel az angolszász hatalmak a mai napig hívei John MacKinder elméletének, melynek lényege, hogy el kell kerülni Oroszország más hatalmakkal való tartós szövetségét. Angolszász részről most a terv az, hogy először az oroszokat „demokratizálják”, majd a kínaiakat.

Soros György meg is üzente a Project Syndicate oldalon, hogy előbb Putyin, majd a kínai elnök, Hszi Csin-Ping hatalmát kell megdönteni

– mondta az Origónak adott interjúban Kiszelly Zoltán politológus.