Nemrég Magyarországon is megjelent a majomhimlő, az első fertőzöttet Müller Cecília országos tisztifőorvos jelentette be. A közép-afrikai régiókon kívül alig ismert betegség mostanra világszerte megjelent, néhány országban már több száz fertőzöttet regisztráltak. Elmondjuk, hogy mik a tünetek, milyen teendők vannak a megbetegedés esetén, és bemutatjuk azt is, hogy kinek kell karanténba maradnia.

A majomhimlőt ötven évvel ezelőtt, 1972-ben fedezték fel a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A betegség legfőképpen a közép-afrikai trópusi esőerdőövben terjedt el, maga a vírus pedig valószínüleg az elnevezést is adó majmokról kerülhetett át emberekre. Az első három évtizedben leginkább alacsony fertőzőszámú, lokális kitörések voltak jellemzőek a himlővel rokonos fertőző betegséggel.

Az ezredforduló óta viszont fokozatosan növekszenek az esetszámok, emelett pedig a majomhimlő megjelent más kontinensen is. Az Egyesült Államokba a betegséget 2003-ban hurcolták be, de Észak-Amerikában és Európában gyakorlatilag ismeretlen marad a majomhimlő egészen az elmúlt hetekig.

A tünetek egyikét a testet elborító hólyagok alkotjákForrás: WHO/Nigeria Centre for Disease Control

A vírust egyébként 1980-ra sikerült visszaszorítani és majdnem teljesen felszámolni, azonban a szakemberek szerint a himlő elleni védőoltások megszűnése újabb utat nyitott a majomhimlő terjedésének, pedig éppen ez az oltás biztosít keresztvédettséget a majomhimlővel szemben.

Az első tünetek a fertőzést követően általában 5 és 21 nap között jelentkeznek. Ezek között szerepelhet a fejfájás, hidegrázás, nyirokcsomók megduzzadása, hátfájás és kimerültség. A kezdeti tünetek után megjelenik a láz is, majd két-három nap elteltével a majomhimlőre jellegzetes kiütések is az arcon, illetve a test többi részén. A vöröses színű kiütésekből papullák (hólyagok) lesznek, amelyek gennyel telt pustulákká alakulnak át. A pustulák később elvarasodnak, és kiszáradva végül leválnak a testről.

Az emberek megfertőződhetnek harapástól, marástól, fertőzött állat nyers húsának fogyasztásától, vagy fertőzött emberrel való testi érintkezéstől is. Sajnos már attól is el lehet kapni a majomhimlőt, ha valaki vírussal szennyezett ruhával, ágyneművel vagy törülközővel érintkezik, valamint szexuális úton is meg lehet fertőződni.

A betegség Közép-Afrikában jelent megForrás: Wikipedia/CDC.gov

A majomhimlő mostanra számos országban megjelent. Az Egyesült Arab Emírségekben hétfőn három új fertőzöttet jelentettek, de a vírus megjelent már az Egyesólt Államokban, Kanadában, Ausztráliában, Ausztriában, Portugáliában, Belgiumban, Németországban, Izraelben, Szlovéniában, Argentínában, Svédországban, illetve Franciaországban is.

Az esetszámok azonban egyenlőre alacsonyan vannak, de a briteknél már 179 esetet azonosítottak, Spanyolországban 120-at, míg Portugáliába 96-ot.

Magyarországon az első majomhimlős fertőzöttet május 31-én fedezték fel. Akkor jelentette be Müller Cecília, hogy egy 38 éves férfi került kontaktusba a fertőző betegséggel. Az országos tisztifőorvos akkor arról is beszélt, hogy a betegség leginkább az immunhiányos betegek és a várandósok körében terjedhet könnyebben.

Ma elérhetővé vált a Nemzeti Népegészségügyi Központ hivatalos eljárásrendje majomhimlő esetén. A dokumentum szerint a vírus terjedéséhez elnyúló, szoros kontakt kell, emiatt pedig az átlag lakosság között a terjedés mértéke alacsony. A betegség a legtöbb esetben nem súlyos, a legtöbb ember néhány héten belül önerőből felépül. Gyógyultnak akkor számít valaki, ha a kiütések leszáradnak.

A majomról terjedhetett át az emberre a betegségForrás: Jeroen Kransen,CC BY-SA 2.0

Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorovosa szerint a koronavírus és a majomhimlő között jelentős különbségek vannak, ezért hasonló világjárvány kitörésétől nem kell tartani.

Rosamund Lewis, aki a WHO Egészségügyi Vészhelyzeti Programjának technikai vezetője szerint egyelőre nincs ok az aggodalomra, jelenleg nem tartanak globális világjárványtól a szervezetnél. A WHO most azt vizsgálja, hogy a járvány minősíthető-e "nemzetközi aggodalomra okot adó lehetséges közegészségügyi veszélyhelyzetnek", pontosan ezt tették a koronavírus-járvány esetében is.

Szerencsére viszont egy világjárvány esetén nem kellene teljesen új vakcinát kifejleszteni, mivel a himlő elleni védőoltás nagyon hatékony megoldás lehet a majomhimlő-fertőzés esetén is. Éppen ezért azok, akik a feketehimlő elleni oltást megkapták gyerekkorukban, valószínűleg védettek a betegséggel szemben (vagy részben vagy teljesen, ezt még vizsgálják). Magyarországon 1979-ig minden gyerek megkapta a himlőoltást, vagyis az ezt megelőzően születettek védettek lehetenek. Ugyan ezek a vakcinák már nem állnak rendelkezésre, de az Európai Unió, Kanada és az Egyesült Államok már engedélyezték a Bavarian Nordic dán biotechnológiai cég által kifejlesztett oltóanyagot. A Moderna is már bejelentette, hogy dolgoznak egy mrns vakcinán, amely hatásos lehet a majomhimlő ellen.

Az nj.gov összeállítása alapján a majomhimlő halálozási rátája 1 és 15 százalék közé tehető, a leginkább veszélyeztetettek a gyermekek. Egy tanulmány 300 kongói majomhimlő fertőzöttet vizsgált. Kimutatták, hogy átlagosan 10 százalék volt a halálozási arány.