Brüsszel háborús helyzetben is jelentésalapú ideológiai hadviselést folytat

Az Európai Bizottság épülete, Brüsszelben.

Brüsszel nem hajlandó feladni a konzervatív vezetésű országokkal szemben folytatott ideológiai hadviselést. A független objektivitással elvétve sem vádolható Gwendoline Delbos-Corfield jegyzi a legfrissebb, de ugyanakkor régi, tényszerűen cáfolható állításokat tartalmazó jelentést, ami hazánk elmúlt négy évét próbálja liberális szemüvegen keresztül bemutatni. A baloldali többségű EP ezen véleményekre hivatkozva próbál nyomást helyezni az uniós döntéshozókra, hogy vonjanak meg – egyébként jogszerűen járó – forrásokat Magyarországtól.

A riport arra próbál rámutatni, hogy számos területen romlott a magyar jogállamiság helyzete a Sargentini-jelentés óta. A megfogalmazott vádak azonban nincsenek korrelációban a valósággal. A „veszélyhelyzet határozatlan ideig történő meghosszabbítása" állítás, ami a koronavírus-járvány magyarországi első hulláma alatt hatályos 2020. évi XII. törvény alapján cáfolható: az Országgyűlés a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően a felhatalmazását visszavonhatja, illetve e törvény hatályvesztéséről a veszélyhelyzet megszűnésével az Országgyűlés dönt. A kormány korántsem kapott korlátlan és határozatlan idejű felhatalmazást, a „felhatalmazási törvény" felemlegetése is csak a balliberális lejárató propaganda része volt. Delbos-Corfield szerint a KESMA szűkítette a független sajtó mozgásterét és a polgárok objektív információkhoz való hozzáférését. Még a liberális világnézeten belül is a radikális szárnyat képviseli az, aki szerint többszáz sajtóorgánum egyidejű jelenléte szűkíti a független média mozgásterét és gátolja az emberek információhoz fűződő jogát. Csak azt nem hajlandó elfogadni a nemzetközi baloldal, hogy van még Európában olyan ország, ahol valóban létezik sajtószabadság, és ahol az emberekhez nem csak egy ideológiailag irányba állított vélemény ér el. A nyílt társadalmak fogalomrendszerében a média és civil szervezetek viszonyában a „baloldali" és a „független" jelzők ekvivalens kifejezésekként szerepelnek, és mivel Magyarországon a sajtó helyzetét az egészséges pluralizmus jellemzi, így a szélsőséges ideológiák követői a magyar médiaviszonyokat képtelenek a valóságnak megfelelően interpretálni.

Az Európai Bizottság épülete, Brüsszelben (Illusztráció) Forrás: Anadolu Agency via AFP/Dursun Aydemir

A friss jelentés kifogásolja, hogy törvényeket és Alaptörvény-módosításokat előzetes nyilvános konzultáció nélkül fogadnak el, valamint hogy az áprilisi parlamenti választásokat nem egyenlő versenyfeltételek mellett rendezték meg. A kormány a fontosabb normaalkotásokat megelőzően nemzeti konzultációt folytat, amit csak azok támadnak, akik az „előzetes nyilvános konzultációt" hiányolják. 2022. április 3-ig csak azt lehetett hallani a baloldaltól, hogy leváltják a kormányt. A választások után éles fordulatot vett az ellenzéki kommunikáció, és a biztos győzelem visszatérő motívumát az „előre elcsalt választás" váltotta fel. A zöldpárti EP-képviselő szerint hazánkban sérülnek az emberi jogok, magas szintű a korrupció, nem érvényesül a véleménynyilvánítás, a tudományos élet és a vallás szabadsága. Az Alaptörvény VII. cikke rendelkezik a vallásszabadságról, melynek (1) bekezdése értelmében mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. A (3) bekezdés deklarálja a szekularizációt, illetve a vallási közösségek önállóságát. Magyarországon azáltal, hogy a kormány nemet mondott az illegális migrációra, mindenki szabadon gyakorolhatja a vallását, míg Nyugaton, ahol bevándorlók elárasztanak egyes városnegyedeket, a keresztény, de főként a zsidó közösségek folyamatos vegzálásnak, lelki és fizikai megaláztatásnak vannak kitéve. Gwendoline Delbos-Corfield kritizálja a Kúria elnökének megválasztását. A baloldalnak az a problémája Varga Zs. Andrással, hogy a döntéseit szakmai alapon hozza meg, az ítéletei nem tükröznek semmilyen balliberális elhajlást, emiatt szélsőjobboldalinak, kormánypártinak bélyegzik.

A magasszintű korrupció vádja a 2010 előtti években megállta volna a helyét. Az első Fidesz–kormány csatlakozott a GRECO-hoz, a második Fidesz–kormány vezette be a korrupciós bűncselekményeket, illetve a polgári-nemzeti kormány 2015-től Nemzeti Korrupcióellenes Programot hirdetett. Hazánk európai szinten is jól teljesít és együttműködik a nemzetközi szervezetekkel a korrupció leküzdésében. 2020-ban az OLAF ajánlására a magyar hatóságok által kivizsgált ügyek kétharmadában történt vádemelés, míg az európai uniós átlag 37 százalék volt.