Ahogy arról az Origo a világsajtóra, illetve számos német közvélemény-formáló aggodalmaira hivatkozva beszámolt, energia-veszélyhelyzet van kialakulóban Németországban. A kialakuló energia-veszélyhelyzet okai összetettek, mindenekelőtt az orosz-ukrán háború, valamint az erre adott brüsszeli-berlini szankciós politika a felelős. További problémát okoz, hogy a hatalom lévő, radikális baloldali Zöldek (Die Grünen) – ideológiai okokból vezéreltetve – hallani sem akarnak az atomenergia felhasználásáról, amely jelentős részben kiváltaná a szankcionált orosz energiahordozók hiányát. Ráadásképpen a Zöldek különböző, hosszú távú klímacélokat hirdettek meg, amelyeket egyre inkább felülírnak a realitások, külön kiemelve az orosz-ukrán háborút. A berlini Zöldek amerikai és közel-keleti cseppfolyósított gáz (LGN) beszerzését kínálják alternatívaként. Ezzel három alapvető gond van, egyrészt nem áll rendelkezésre elengedő tankerhajó az LNG szállításához, másrészt rendkívül környezetszennyező, illetve elég drága is. „Megoldásképpen" a dúsgazdag zöld politikusok azt „tanácsolják" az elszegényedő német nyugdíjasoknak, hogy „vegyenek fel még egy pulóvert", hideg vízben zuhanyozzanak és csak 17 Celsius-fokra fűtsék a szobát, mert az akkor olcsóbb lesz a számla... „Egész véletlenül" nemrég két másik dúsgazdag baloldali politikus is arra utalt, hogy mi átlagemberek fogyasszunk kevesebbet. Frans Timmermans holland EU-biztosról és Tüttő Katáról, Budapest egyik főpolgármester-helyetteséről van szó. Az Origo a téma kapcsán Kiszelly Zoltánt, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatóját kérdezte.

Lukas Köhler, a kormánypárti liberális szabaddemokraták (FDP) frakcióvezető-helyettese a Die Weltnek adott interjújában arról beszélt, hogy ideológiamentes vitát kellene folytatni az atomenergiáról, azonban – elsősorban a Zöldek miatt – legkésőbb a 2011-es fukushimai atomerőmű-baleset óta ez ideológiai kérdésnek számít Németországban. Hogyan lehetne ideológiamentessé tenni az atomenergia felhasználásáról szóló közbeszédet, miközben már az orosz olajból és gázból is ideológiai kérdést csinálnak, ideértve az FDP-t is?

Kiszelly Zoltán: Mindhárom téma ideológiai kérdés Németországban, pont ez a probléma. Nem szakmai, hanem ideológiai szempontok alapján közelítenek ezekhez a kérdésekhez.

Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatójaFotó: Csudai Sándor - Origo

Szakmai szempontból kellene megvizsgálni, hogy milyen alternatívák vannak, ezeket pedig milyen ütemben lehet megvalósítani. Nem kellene ideológiai alapon határidőket szabni és a határidők miatt „kétségbe esni", hogy hát megváltozott a helyzet, kitört egy háború és az eredeti határidő tönkretenné a gazdaságot. Németországban ideológiai alapon hoztak határidőket, az atom tekintetében ez a dátum 2022. december 31., az orosz olajnál pedig idén november, míg az orosz gázról várhatóan már jövőre le akarnak már válni.

Környezetvédelmi szempontokból nem tekinthető problémásnak, hogy újra kell nyitni a német szénerőműveket, illetve lengyel, meg cseh szénerőművekből vásárolnak környezetkárosító módon előállított energiát?

Kiszelly Zoltán: A probléma ott kezdődik, hogy eddig francia atomerőművekből származó energiát is vettek, de az ötven francia atomreaktornak a fele éppen karbantartás alatt van, vagy nem működik, tehát már Franciaországból sem tudnak elég energiát vásárolni. A németek eddig gázból termeltek áramot, de mivel a gázra most szükség van az iparban, meg a lakosságnál, ezért kell beindítani a szénerőműveket. A lengyelek és a csehek ugyanígy próbálják a szénerőművekkel kiváltani a gázerőműveket, tehát ők is ugyanabban a cipőben járnak mint a németek. Ez jelentősen megnehezíti a németek számára, hogy lengyel és cseh szénerőművekből vásároljanak energiát. További probléma, hogy mivel a Németország és más gazdag államok most nyakló nélkül LNG-t vásárolnak, így a világon majdnem az összes LNG-t megkaparintják, és az olyan szegényebb országok, mint Banglades és Pakisztán, nem tudnak LNG-hez jutni, mivel annyira megemelkedtek az árak.

A szénerőművek használatát a német Zöldek nem találják környezetvédelmi szempontból aggályosnak?

Kiszelly Zoltán: Aggályosnak találják, de mivel most nincs más alternatíva, így ezeket az aggályokat félreteszik és támogatják a szénerőművek visszakapcsolását. A német Zöldek pont ezt csinálták 1999-ben is, hiszen az elvileg békepárti Zöldek Koszovó kapcsán támogatták Szerbia bombázását. Mindez nem tesz jót a Zöldek népszerűségének.

Két cseppfolyósított földgáz (LNG)-terminál építését jelentett be a német kormány, a kivitelezéssel, hogy állnak a gyakorlatban?

Kiszelly Zoltán: A kikötők átépítése helyett hajókra szerelt offshore terminálokban gondolkodnak a németek, tehát a terminálokat a hajókra szerelik rá, mint a litván Klaipéda kikötőben, ezáltal gyorsabban próbálnak leválni az orosz gázról.

A Klaipéda LNG-terminál.Forrás: Vytautas Kielaitis / Shutterstock

Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy a kikötőben horgonyzó hajókra szerelt terminálokat csatlakoztatják a szárazföldi gázvezetékekhez. Egy szárazföldi terminál megépítése öt évbe telik, egy offshore terminált pedig akár két év alatt is el lehet készíteni. Most minden reményüket ebbe fektetik.

Az LNG kapcsán miért nem kerülnek elő a környezetvédelmi aggályok? A repesztéses technológiával kinyert palagáz kicsit sem környezetbarát, mivel kémiai anyagokat fecskendeznek a kőzetekbe, ami így könnyen a felszín alatti vízbe kerülhet, ráadásul a tankerhajókon történő szállítás is környezetszennyező. Ilyenkor hol vannak a Zöldek? Hol van Greta Thunberg?

Kiszelly Zoltán: Ez mind igaz, ráadásul a szállításhoz a palagázt le kell hűteni -165 fokra, hogy cseppfolyós legyen, majd a szállítás után fel kell azt melegíteni. A Zöldek a téma kapcsán azt mondják, hogy ahogy a fagyoskodást, úgy a cseppfolyós gáz miatti környezetszennyezést is el kell fogadni Ukrajna szabadságáért. Született egy új fogalom, a „Freiheitsfrieren", vagyis az Ukrajna szabadságáért való fagyoskodás. A Zöldek most ezzel igazolják pálfordulásukat.

Ennek kapcsán társadalmi problémák is felmerülhetnek, a hétköznapi emberek ugyanis nem tudják megfizetni a drága cseppfolyós gázt. Az átlagkeresők problémái azért nem érdeklik a Zöldeket, mert a párt szimpatizánsai jellemzően felső társadalmi rétegekből, illetve a felső középosztályból kerülnek ki?

Kiszelly Zoltán: Igen, hát a Zöldek szimpatizánsai a magasabb rezsiszámlát jellemzően ki tudják fizetni, a párt az átlagembereknek meg azt mondja, hogy 1500 és 5000 euró közötti tartalékot kellene képezniük a megemelkedett fűtésszámlák miatt. Ez miatt is problémás, mert a berlini kormánytól a német munkavállalók csupán egy 300 eurós, egyszeri kompenzációt kapnak, az elszegényedés által leginkább fenyegetett nyugdíjasok pedig semmilyen támogatásban nem részesülnek.

Annalena Baerbock német külügyminiszter, a Zöldek volt társelnöke.Forrás: MTI/EPA Pool/Clemens Bilan

A zöldek azt „tanácsolják" az elszegényedő nyugdíjasoknak, hogy „vegyenek fel még egy pulóvert", hideg vízben zuhanyozzanak és csak 17 fokra fűtsék a szobát, mert az akkor olcsóbb lesz a számla. Abba például nem gondolnak bele, hogy a kisbabáknak nem elég a 17 Celsius-fok télen, de a különböző betegségekkel küszködő idős embereknek sem.

A kisbabáknak nem elég a 17 Celsius-fok télen, de a különböző betegségekkel küszködő idős embereknek sem. (illusztráció)Forrás: shutterstock

Az Egyesült Államoknak egyelőre nem áll rendelkezésre elegendő tankerhajója a cseppfolyósított gáz szállításához, ráadásképpen Európában nincs elég tankerhajó fogadására alkalmas kikötő. Mi lehet erre a megoldás, és ami a legfontosabb: mikorra lehet ezt megoldani?

Kiszelly Zoltán: Valóban, az Egyesült Államokban nem áll rendelkezésre elegendő tankerhajó, ráadásul nemrég a Texas állambeli Freeport LNG termináljában robbanás történt, így az kiesett, más termelők pedig elérték a 100 százalékos kapacitást, így ők sem tudnának többet termelni. Itt Berlin szempontjából két „megoldás" van: az EU évente átlagosan 150 milliárd köbméter gázt importál Oroszországból, és ha harmadára csökkentik a gázfogyasztást, akkor elvileg elég lesz 50 milliárd köbméter gáz évente. Biden elnök ígérete alapján 2023-tól ennyit az amerikaik már le tudnak szállítani, a jelenleg felhasznált gázmennyiséget azonban nem. Az 50 milliárd köbméter gázt persze nem egyszerre tudnák leszállítani az amerikaiak, hanem egy év leforgása alatt és a kevesebb mennyiség nem lenne olcsóbb az orosz gáznál.

Idén télen lenne a főpróbája az „Ukrajna szabadságáért való fagyoskodásnak". Így lesz érthető, hogy Frans Timmermans uniós biztos, Soros György megbízható szövetségese, vagy Tüttő Kata, Karácsony Gergely szocialista helyettese, miért érvelnek amellett, hogy mi, átlagemberek fogyasszunk kevesebbet.

Tüttő Kata kilovagol az Égei-tengerből.Forrás: Instagram

Ha télen sikerül a harmadára csökkenteni a fogyasztást, az EU már jövő tavasszal leválhatna az orosz gázról. Amerikán kívül a későbbiekben jöhet még LNG Angolában, Egyiptomból, Marokkóból.

Szó volt arról, hogy a német kormány szerződéseket köt Katarral és az Egyesült Arab Emírségekkel LNG vásárlásról. Ez a gyakorlatban, hogy áll?

Kiszelly Zoltán: Itt az a probléma, hogy a Brüsszel és Berlin szeretné a karbonkibocsátást csökkenteni, erről szól a Fit for 55 terv is. Az arabok azonban hosszú távú szerződést akarnak kötni a németekkel, mert nem akarják azt, hogyha most fejlesztenek, és közben az unió 2035-ig, vagy 2040-ig leválik a szénhidrogénektől, akkor nekik ne térüljön meg az üzleti tervük. Tehát Katar és az Egyesült Arab Emírségek is hosszú távú szerződést akar kötni, akárcsak az oroszok, hogy a beruházásaik megtérüljenek. Ezzel ellentétben az európaiak azt mondják, hogy rövid távú szerződéseket kell kötni. A németek csak átmeneti technológiaként tekintenek az LNG-re, ők hosszabb távon „zöld" hidrogénnel akarják megoldani az energiaellátást. Minél magasabb a hagyományos energiák ára, annál jobban megéri alternatív technológiákkal próbálkozni, az Európai Bizottság most éppen ezt akarja. A németek szerint a hidrogéntechnológiával 10-15 év múlva ki lehet váltani a hagyományos orosz energiahordozókat. A hidrogént megújuló technológiákból nyernék ki.

Kimondhatjuk, hogy a februárban befogyasztott Északi Áramlat II.-t örökre leírta Berlin?

Kiszelly Zoltán: Nem, a német gazdasági minisztérium csak felfüggesztette az engedélyezési eljárást, ez azt jelenti, hogy Berlin magánál tartja az engedélyezi folyamatot. Magyarán: a németeken múlik, hogy egyáltalán engedélyezik-e azt? Február 24-ig mindent megtettek, hogy beindítsák, aztán jött a háború, de elvileg a németek bármikor engedélyhetik az Északi Áramlat II.-t, ez viszont az orosz-ukrán háború miatt jelenleg nem valószínű. Ugyanakkor márciusban az Európai Tanács úgy döntött, hogy 5 év alatt le kell válni az orosz energiáról, ehhez pedig a németek is hozzájárultak. Aztán, hogy 5 év múlva lesz-e még Európai Unó, vagy Oroszország határa hol lesz, vagy milyen kormány lesz Berlinben, ezt nem tudjuk.

A Reichstag BerlinbenForrás: PeterDargatz/Pixabay

A német szakszervezetek jelenleg arról beszélnek, hogyha túl szigorú lesz a gázembargó, akkor akár 6,5 millió németországi munkahely is megszűnhet; és ha a német gazdaság összeomlik, akkor az eurót, illetve az EU-t finanszírozó legnagyobb gazdaság dől be. Ha a német gazdaságot nagyon megrogyasztja az energiaembargó, akkor már nem fogják tudni finanszírozni az eurót, ami már így is recseg-ropog, mert a németek, a hollandok és az osztrákok nélkül az euró bármikor összeomolhat. Ráadásul őket is sújtja a gázembargó, az oroszok pedig éppen most csökkentették az Ausztriába és Hollandiába irányuló gázmennyiséget.Az északi országok nélkül nincs euró, ha ez így meg tovább, és az energiaszankciók tovább szigorodnak, akkor nem lehet továbbiakban finanszírozni az eurót. Angela Merkel volt kancellárt idézve, „Olaszország nélkül nincsen euró. Euró nélkül nincsen Európai Unió".

A nagyszabású német kormányzati klíma célkitűzéseket a jelen formájukban elfelejthetjük?

Kiszelly Zoltán: Én ezt még nem jelenteném ki. Azt tervezik, hogy 2035-től kivezetik a robbanómotorokat, de a német autóipar amellett lobbizik, hogy maradhasson a robbanómotor, csak nem fosszilis üzemanyaggal, hanem szintetikus üzemanyaggal, és az akkor nem szén-dioxidot bocsájtana ki. Következésképpen azt remélik, hogy szintetikus üzemanyagokkal a belsőégésű motorok maradhatnak, mivel nem szén-dioxidot bocsájtanak ki. Ha alternatívák nélkül, ideológiai alapon szüntetnek meg valamit, akkor a németek tényleg tönkremennek, ezt ők a fentebb felvázolt kreatív módon igyekeznek megelőzni. Az átmenetinek szánt szintetikus üzemanyagok gyártását a megújuló energia bevonásával tervezik megoldani. Mindebből azt remélik, hogy teljesítik a klímacélokat és a német autóipar is csak fokozatosan áll át az elektromos, illetve a hidrogén alapú autókra.