Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A legfontosabb az lenne, hogy Brüsszelben belássák: tévedés történt, a szankciós politika nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sőt, ellenkező hatást váltott ki, mint ahogyan tervezték. Azt gondolták, hogy a szankciós politika jobban fog fájni az oroszoknak, mint az európaiaknak, de nekünk fáj jobban. Azt gondolták, hogy a szankciós politika segítségével a háborút le lehet rövidíteni, mert Oroszország meggyengítésén keresztül hamar lehet sikert elérni, de ez sem vált be, a háború elhúzódik. Eleinte azt hittem, hogy csak lábon lőttük magunkat, de most már látszik, hogy az európai gazdaság tüdőn lőtte magát, és ezért most levegőért kapkod -
minderről Orbán Viktor beszélt péntek reggeli rádiónterjújában.
Mindezek alapján teljesen egyértelmű, hogy sötét fellegek régóta gyülekeznek Európa legnagyobb gazdaságának egén, és ez a Deutsche Bank közgazdászainak sem kerülte el a figyelmét. A bank Stefan Schneider által vezetett elemzői csapata szerint
a gázellátás csökkenése, az egyesült államokbeli visszaesés és más akadályok hatására a német gazdasági tevékenység mérséklődhet az év második felében, és az infláció sem érte még el a csúcsát az országban.
Az orosz–ukrán háború kapcsán az energiaellátást érintő legutóbbi szorítás egész Európában megkongatta a vészharangokat, különösen Németországban, amely erősen függ az orosz nyersanyagtól. Az egyik fő félelem oka az, hogy az Északi Áramlat karbantartásának befejeztével sem indul majd újra a gázáramlás a vezetéken.
Az elemzők szerint ésszerű feltételezni, hogy Oroszország továbbra is törekedni fog a gazdaság megzavarására Európában, válaszul a nyugati szankciókra és az Ukrajnának nyújtott pénzügyi és katonai segítségre. Ha ez nem is jelent teljes lezárást, az iparra gyakorolt hatás és a bizonytalanság, amelyet kivált, így is szinte biztos recesszióhoz vezet Németországban az év második felében – olvasható a jelentésben.
Mindezzel párhuzamosan az Európai Bizottság pedig azt közölte, hogy az EU gazdasága 2022-ben várhatóan 2,7 százalékkal, 2023-ban pedig 1,5 százalékkal fog nőni. Az euróövezet gazdasági bővülése 2022-ben 2,6 százalékos lehet, 2023-ban viszont 1,4 százalékra mérséklődik. A bizottság tehát még meglehetősen prognózist adott, nagy kérdés, hogy később nem kell-e ezt átértékelniük.
Azonban a bizottsági előrejelzés szerint Litvánia és Észtország már 2022-ben recesszióba kerülhet.
Fontos kiemelni, hogy mindkét Balti-ország eurót használ, de ez nem segítette őket abban, hogy elkerüljék a visszaesést.
Ma már mindenki számára egyértelmű, hogy Európa saját magát teszi tönkre a szankciókkal, még a korábban a szankciókat propagáló balliberális Telex is azt írta:
az Oroszország elleni hatodik szankciós csomaggal az unió lábon lőtte magát, és a korábban is drága energia így tovább drágulhat, ráadásul a gázellátás teljes egészében Putyin döntéseitől függ
- mindezt már Deák Dániel idézte fel az Origónak. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint ennek hatására egekbe mentek az energiaárak, Oroszország pedig halálra keresi magát, míg Európa olyan energiaválságba került, amire évtizedek óta nem volt példa, talán a második világháború óta nem nézett szembe az öreg kontinens olyan nehéz kihívásokkal, mint most.
Ezért is fogalmazott úgy Orbán Viktor, hogy ez már nem is lábonlövés, hanem tüdőt ért lövés, Európa pedig kapkod a levegőért.
Nagy valószínűséggel a nagy európai gazdaságok recesszióba süllyednek, ez már látszódik a mostani adatokból, aminek Magyarországra nézve is negatív hatása lesz. Ebben a helyzetben az egyetlen megoldás az lenne, hogy fegyverszünetet és békét kössenek az oroszokkal a nyugati hatalmak és Ukrajna.
Ha a szankciós politika tovább folytatódik Brüsszel részéről, annak még a mostaniaknál is sokkal súlyosabb következményei lesznek - zárta szavait.
