Súlyos leleplezés: szándékosan lövetik saját iskoláikat és kórházaikat az ukránok

Egy emberjogi szervezet részletes jelentést tett közzé a háború ukrajnai hátországáról. A jelentés alapján az ukrán hadsereg ukrán civilek életét sodorja veszélybe azzal, hogy katonai bázisokat alakít ki és különböző fegyverrendszereket működtet lakóövezetekben, nem ritkán iskolákban és kórházakban. A szakemberek összesen 29 ukrajnai iskolát látogattak meg a front közelében, ezek közül 22-ben (!) találtak katonákat vagy korábbi harci cselekményre utaló bizonyítékokat. Magyarán arról van szó, hogy az ukránok ugyanazt a taktikát követik mint a palesztinok az izraeliekkel szemben már több évtizede: iskolákban, kórházakban és lakóövezetekben alakítanak ki katonai bázisokat, szándékosan veszélybe sodorva így a civilek életét, majd ha találat éri őket, az izraeliekre (itt az oroszokra) mutogatnak. A jelentést a Ma7.sk szlovákiai magyar hírportál és a Newsweek amerikai hetilap szemlézte.

A szlovákiai magyar hírportál megjegyzi: korábban elsősorban oroszbarát portálok cikkeztek arról, az ukrán hadsereg előszeretettel állomásoztatja katonáit civil épületekben, esetleg rakja lövegeit városi lakótelepek játszótereire.

Például

a harkovi közigazgatás főépületének lebombázásakor az oroszok jelezték ugyan, ukrán katonai központot rendeztek be a falak között, a nyugati közvélemény nagy része nem hitt Moszkvának.

Harkov szétlőtt városházája Forrás: Ma7.sk/TASR/AP

Nincs beleszólásunk, mit csinál a katonaság, de mi fizetjük meg az árát

– ezt nem egy mariupoli ukrán nyilatkozta az orosz hadseregről, hanem egy bahmuti ukrán asszony jegyezte meg sajátjairól annak kapcsán, hogy

a városban számos civil épület és lakóház megsemmisült, mert az ukránok ott helyezték el egységeiket.

Az Amnesty International emberjogi szervezet új tanulmánya már a bevezetőben ezt írja:

Iskolákat és kórházakat használ az ukrán hadsereg bázisként.

A tanulmány a későbbiekben is szokatlanul kemény hangot üt meg. Leírják,

az ukrán hadsereg ukrán civilek életét sodorja veszélybe azzal, hogy katonai bázisokat alakít ki és különböző fegyverrendszereket működtet lakóövezetekben, nem ritkán iskolákban és kórházakban.

Az emberjogi szervezet szerint ezzel az ukránok számos ponton megsértik a nemzetközi humanitárius jogokat és számos ukrán polgári áldozat elkerülhető halálát okozzák. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden egyes civil áldozatért az ukránokat terhelné a felelősség. A szervezet vizsgálatai szerint több helyütt, különösen Harkov környékén, az oroszok úgy támadtak civil infrastruktúrákat, hogy nem volt a közelben katonai célpont.

Április és július között a szervezet munkatársai főként a Harkov, Mikolajev és Donbász környéki harcok helyszínein kutakodtak. Szemtanúkat kérdeztek ki, törvényszéki és tűzszerészeti vizsgálatokat végeztek.

Három hónap leforgása alatt összesen 19 (!) olyan települést találtak, ahol az ukránok polgári infrastruktúrát „fedezékként" használva folytattak harci cselekményeket.

Jogos a felvetés, hogy az ukránokat a szükség vitte rá minderre, bizonyára kénytelenek voltak civil épületbe bújni a tüzérségi támadások elől. A szakemberek keresték is a lehetséges alternatívákat, azt találták, számos esetben lett volna megfelelő választási lehetőség, egy sűrű erdő vagy egy katonai támaszpont, hogy ne kelljen veszélybe sodorni a polgári infrastruktúrát.

Ami ennél is elképesztőbb, hogy a szervezet állítása szerint

gyakorlatilag egyetlen alkalommal sem evakuálták a harcállások elfoglalása előtt a polgári lakosságot! Azt írják, volt olyan település, ahol az ukrán katonák civilek által is lakott épületekbe költöztek be, ahelyett, hogy az alig húsz méterre lévő földalatti menedéket használták volna.

A megszólaltatott civilek mindnyájan egyetértenek abban,

rengeteg áldozattal jár, hogy az ukrán katonák polgári épületekbe veszik be magukat, nem törődve azzal, tőlük alig pár méternyire olyan emberek élnek, akiknek egyetlen céljuk van, túlélni a háborút.

Mivel a hatályos humanitárius törvények kimondják, a harcoló feleknek minimalizálniuk kell a civilekkel való érintkezést és a sűrűn lakott területeken végrehajtott katonai hadműveleteket, a jogvédők szerint

az ukrán hadsereg több ponton megsértette a vonatkozó jogszabályokat.

A szervezet július végén felvette a kapcsolatot az ukrán védelmi minisztériummal, de egyelőre nem kaptak választ a megkeresésükre. Agnès Callamard, a szervezet főtitkára közölte,

Dokumentáltuk a mintát, az ukrán hadsereg civileket sodor veszélybe, a hadviselésre vonatkozó törvényeket sért meg azzal, hogy sűrűn lakott területeken hajt végre hadműveleteket. (...) Az, hogy ők védekeznek, az ukrán hadsereget nem hatalmazza fel arra, hogy ne tartsák be a nemzetközi humanitárius törvényeket. (...) A hadseregnek sosem szabadna kórházakat hadi célokra felhasználnia.

Kórházak és iskolák

A szervezet munkatársai azt állítják, öt településen figyelték meg, hogy az ukrán katonák iskolát vagy kórházat használnak támaszpontként. Volt, ahol csak szállásként szolgált a kórház, de előfordult, hogy az udvarából lőtték az oroszokat. Csak egy példa:

a harkovi orvosi laboratóriumot ért április 28-ai orosz támadás szerintük azért következett be, mert az ukrán hadsereg az épület pincéjében rendezte be a támaszpontját.

Egy orosz rakétatámadásban meghalt civil holttestét szállítják el ukrán mentőalakulatok. Forrás: Ma7.sk/TASR/AP

Összesen 29 iskolát látogattak meg a front közelében a munkatársaik, ezek közül 22-ben (!) találtak katonákat vagy korábbi harci cselekményre utaló bizonyítékokat.

Igaz, hogy az iskolák a háború kitörése óta zárva vannak, de ezek az épületek jellemzően a lakóövezetek kellős közepén találhatóak.

Legalább három esetben figyelték meg, hogy az adott iskolát ért orosz tüzérségi támadás után az ukrán katonák egy másik iskolaépületbe vonultak át.

Ezek után nehéz vitatkozni azzal az állítással, hogy az ukrán hadsereg, szándékosan rájátszik arra, hogy propagandaeszközként használhassa fel a civil épületeket ért támadásokat.

A szervezet honlapján teljes terjedelmében elérhető tanulmány számos konkrét példát említ.

Egy meg nem nevezett, Odesszától keletre található városban például a lakótelepi fák árnyékában parkolták a katonai járműveket, Bahmutban egy egyetemi épületben rendeztek be főhadiszállást, éppen egy lakóépületként szolgáló toronyház mellett. A bázist ért támadásban természetesen a civil épület is megrongálódott.

A szervezet szerint ugyan a vonatkozó törvények nem tiltják, hogy bezárt iskolákat használjanak katonai célokra, csakhogy azt már

világosan kimondják, ezek az épületek nem lehetnek olyan lakóövezetekben, ahonnan nem evakuálták a lakosságot.

Ez a jogvédők által vizsgált esetek közül egyetlen egyben sem történt meg.

A jogvédők mentegetőzve azt írták, hogy

semmiképp sem céljuk, hogy a háború szörnyűségeit az ukrán hadsereg nyakába varrják.

Terepi kutatásaik során számos bizonyítékot találtak például arra, hogy az oroszok nemzetközi egyezmények által tiltott fürtbombákat használtak.

Az orosz hadsereg, függetlenül attól, hogy civil infrastruktúrák közé rejtett katonai célpontokat támadott ezekkel a bombákkal, semmi esetre sem menthető fel.Az ukrán civilek halálát egy olyan háború okozza, amelyet Oroszország indított Ukrajna ellen.

Az ukránok tagadnak

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetője, Volodimir Zelenszkij elnök tanácsadója a tanulmány kapcsán úgy fogalmazott, nagyon elszomorítja, hogy az Amnesty részt vállal az oroszok által folytatott dezinformációs kampányban, amellyel Moszkva diszkreditálni akarja az ukrán hadsereget.

Magyarán:

az ukrán elnöki hivatal vezetője tagad, de konkrétumokba nem bocsátkozik.

A Ma7.sk megjegyzi: a nyugati sajtó egyelőre nem kapta fel a hírt. Az amerikai Newsweeken kívül jelen pillanatban egyetlen mainstream nyugati hírforrás sem foglalkozik a témával.