Súlyos gázhiánytól tartanak Írországban az egyre komolyabbb európai energiaválság eredményeként. A szigetország nem rendelkezik egyetlen tárolóval sem, így tartalékaik sincsenek. Mindez pedig súlyos válságot idézhet elő az országban, ahol az elmúlt időszakban 10 százalék feletti bővülést mértek (igaz ezt elsősorban a pénzügyi és informatikai szektor adja, miután az ország gyakorlatilag egy adóparadicsom, ahol a globális multiknak nem vagy alig kell adózni). Spanyolországban időközben jelenetős takarékossági intézkedéseket jelentettek be, hogy megakadályozzák az energiahiányt. Egy friss adat szerint míg az OECD tagállamaiban júniusban átlagosan több mint 40 százalékkal nőttek az energiaárak, addig Magyarországon csak 6,7 százalékkal. Az egész európai energetikai válság mögött a teljesen elhibázott uniós szankciós és szélsőbaloldali zöldítési politika áll. 

Írország készült fel a legrosszabbul Európában az energiaválságra - minderről Don Moore az ír mérnök-akadémia elnöke beszélt a Newstalk.com oldalnak. Ez a kijelentés akkor robbant be a közbeszédbe, amikor kiderült, hogy Írország nem lesz időben készen a veszélyhelyzeti áramfejlesztőkkel, amiket pont egy energiahiány esetére terveztek. Éppen ezért az államnak nem lesz más választása, mint csökkenteni az áramigényt, vagy áramkimaradásokkal kell szembenéznie ezen a télen. Ez többek között azért is hatalmas probléma a szigetországban, mivel Írország gazdasági bővülése az idei első negyedévben közel 11 százalék volt, így ha nem lesz elég energia, akkor az ország gyorsan recesszióba süllyedhet.

Írország egyáltalán nem készült fel az energiaválságra, régi erőműveket kapcsolhatnak visszaForrás: NurPhoto via AFP/Dominika Zarzycka/NurPhoto/Dominika Zarzycka

"Saját magunk kerültünk ebbe a helyzetbe"

Az egyre fenyegetőbb válság árnyékéban a közművek szabályozásával foglalkozó bizottság egy új rendszert fontolgat, amely a nagy energiafelhasználóknak - főként az adatközpontoknak - csúcsidőben rendkívül magas díjat számítana fel. Don Moore egyébként arról is beszélt, hogy Írország hosszú évek óta nem készült fel erre a forgatókönyvre. Az áramkimaradások következményei egyszerűen óriásiak, és mi magunk kerültünk ebbe a helyzetbe. 

A szakember elmondta, hogy az ország legnagyobb problémája az, hogy nincsenek gáztárolói. Németországnak 100 napra elegendő gáztárolója van, és nyáron folyamatosan tölti fel ezeket a gáztárolóit, hogy kiegyenlítse a téli nagy keresletet. Ausztriának egy évre elegendő mennyiséget biztosító tározója van (Magyarországnak még ennél is nagyobb - a szerk.). Mi úgy döntöttünk, hogy nem rendelkezünk gáztárolóval, pedig volt egy lehetőségünk - a kinsale-i gázmező, amely egyébként  kimerült, azt is használhattuk volna. Nyáron visszapumpálhattunk volna oda gázt, mint más országok - hívta fel a figyelmet Don Moore. Úgy döntöttünk, hogy nem költünk rá pénzt, és lebontottuk az ottani infrastruktúrát, így nincs meg ez a lehetőségünk. 

Moore elmondta, hogy Írország az egyetlen olyan tengerparti ország Európában, amely nem rendelkezik cseppfolyósított földgáz (LNG) importáló infrastruktúrával. Közölte, hogy az országnak több lehetősége is van arra az esetre, ha a gázhiány bekövetkezne, de ezek mindegyike magasabb kibocsátású tüzelőanyagok elégetésével jár, tehát az ország klímcéljai kerülnének veszélybe. 

Ezek közé tartozik a gáz helyett az olajpárlat égetése, az ország hegységeiben lévő tőzegtüzelésű erőművek újranyitása és a Moneypoint nevezetű széntüzelésű erőmű élettartamának meghosszabbítása 2025 utánra. 

Jól látszik, hogy Európa egyik leggyorsabban fejlődő országában, milyen súlyos gondokat okozhat majd télen az energiahiány, és ennek megakadályozás érdekében készek arra is, hogy a korábbi klímavállalásaikat kidobják.

Egész Európát érinti, hogy Oroszország a korábbiakhoz képest jóval kevesebb gázt szállít EurópábaForrás: NurPhoto via AFP/Nicolas Economou/NurPhoto/Nicolas Economou

Tilos 27 foknál hidegebbre állítani a klímát

Saját bőrükön érzik a vásárlók az új takarékossági szabályok hatását Barcelonában. Az üzletekben most már csak a megszokottnál ritkábban kapcsolják be a klímát. „Érezhető a különbség, már nincs annyira hűvös a boltokban, mint korábban. De otthon is kevésbé hűtöm a lakást" – mondta egy idős nő.

A spanyol kormány a héten mutatta be energiatakarékossági rendeletét: a klímákat tilos 27 foknál hidegebbre állítani, télen pedig nem lehet 19 foknál melegebb az intézményekben. Az emberek többsége érti a szándékot, de sok boltost felháborít, hogy októbertől kötelező lesz automatán nyíló ajtókat felszerelniük. A kormány arra is kéri az embereket, hogy spóroljanak az üzemanyaggal és autó helyett inkább járjanak tömegközlekedéssel. Több vasútvonalat ezért ingyenessé tesznek és csökkentik a metrójegyek árát.

Spanyolország súlyos energiagondokkal küzd. Bár kevésbé függ az orosz szállításoktól, az áram jelentős részét így is drága földgáz felhasználásával állítják elő. A hőhullám közepén ráadásul hiánycikk lett a jég, a magas költségek miatt ugyanis több gyártó is leállította nagy hűtőgépéit.

Az egyik cég vezetője szerint 60 százalékkal fizet most többet az áramért, mint az év elején,
dacára annak, hogy a madridi kormány az Európai Bizottság engedélyével csökkentette az áramtermeléshez használt gáz árát.

Svédországban több milliós számlára számítanak

Svédországban közben úgy számolnak: csillagászati összegekbe kerül a következő fűtési szezon. Egy energiapiaci szakértő szerint október és március között az eddigi összeg több mint háromszorosára, 70 ezer koronára, vagyis csaknem 3 millió forintra nőhet az árammal fűtött családi házak rezsije. A svéd villamosenergia-rendszert felügyelő állami vállalat vezetője is „nagyon magas" árakra számít.

A szakember szerint tavaly a nagy fogyasztású háztartások még kaptak állami segítséget. Idén viszont ez egyáltalán nem került szóba.

A szélsőbaloldali zöldek nem hajlandók tárgyalni a német atomenergiáról

Az energiaválság elleni fellépést a németeknél nehezíti, hogy a szélsőbaloldali zöldek nem hajlandóak mérlegelni az atomerőművek tervezett leállításának elhalasztását. Ezzel ugyanis saját identitásukat kérdőjeleznék meg, hiszen 40 éve ezzel kampányolnak - írja a Die Welt.

Pedig nemrég a legjobb német műszaki egyetemek vezető professzorai nyilatkozatban álltak ki az atomerőművek újraindítása mellett, mondván, energiavészhelyzetet okozott ezek leállítása, miközben az emelkedő energiaárak a versenyképességet és a jólétet is veszélyeztetik. Egyikük a Mandinernek elmondta, sokan félnek támogatni őket a baloldali nyomás miatt.

Németországban a Zöldek nyomására a tizenhét működő atomerőmből hetet bezártak, a meghirdetett energiaátmenet (Energiewende) részeként pedig vállalták, hogy 2022 végéig az összes továbbit is leállítják.

Ma mr csak három működő atomerőmű termel áramot Európa legnagyobb gazdaságának.

Már nem csak az ellenzékben lévő CDU és a liberális FDP próbálja rávenni a zöldeket az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítására, hanem a legnagyobb kormányzó párt, a szocdemek is, de ők nem engednek.

A legjobbak között Magyarország

Időközben napvilágot láttak a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai a júniusi energiaár-emelkedésekről. A szervezetnek 38 ország a tagja. Törökországban, Észtországban, Litvániában és Lettországban több mint 60 százalékkal nőttek az árak 2021-hez képest. Szerencsére Magyarország a lista végén található, a drágulást tekintve csak Mexikó áll jobban. Az OECD országaiban 40,7 százalékos átlagos növekedés volt, míg itthon csak 6,7 százalékos  

Forrás: Origo

Soha nem látott energiaválság küszöbén áll Európa

Amennyiben az őszi-téli időszakban valóban fellépnek majd jelentősebb ellátási problémák az olajra és a földgázra vonatkozóan, úgy Európa működése, az emberek mindennapjai kerülhetnek veszélybe – mondta el az Origónak adott interjúbana Századvég Alapítvány vezető elemzője az energia-veszélyhelyzetről. Palóc André úgy látja, hogy egy ponton túl már nem csupán a gazdasági kockázatok, vagy a komfort lehet kérdéses, hanem szélsőséges esetben az európai emberek biztonsága. Leszögezte azt is, hogy a magyar miniszterelnök álláspontja a kezdetektől világos: Magyarország és a magyar emberek érdekeit meg kell védeni, a magyar energiabiztonság kulcsfontosságú, ez világosan megmutatkozott az eddigi brüsszeli szankciós politika kapcsán.

Az elhibázott uniós szankciós politika egyértelműen veszélybe sodorja az európai lakosság energiabiztonságát, így folyamatos megszorításokra és további áthárításokra lehet számítani – mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Origónak adott interjúban.A Századvég Alapítvány jogi szakértője megjegyezte, hogy Európa gyakorlatilag a saját vesztébe rohan.

Hazánkban az átlagfogyasztásig marad a rezsicsökkentett ár, de fölötte sem versenypiaci árat kell fizetnie a háztartásoknak, hanem annál jóval kedvezőbb, lakossági piaci árat – mondta el korábban Pálfalvi Milán. A Nézőpont Intézet elemzője szerint ezzel a szétválasztással a kormány az elszabadult világpiaci energiaárakra is reagált.