Az orosz–ukrán fegyveres konfliktus kitörését követően Lengyelország nem csupán az Ukrajnának nyújtandó nemzetközi segítségnyújtás egyik leghangosabb és legelkötelezettebb szószólójának bizonyult, hanem a menekültek befogadásából is aktívan kivette a részét. (Magyarország is rengeteg ukrán menekültet fogadott be, de emellett a kormány határozott véleménye az volt, hogy a háborúból ki kell maradni.) Lengyelországban már a háború kitörését megelőzően is nagyszámú ukrajnai vendégmunkás dolgozott, elsősorban alacsony képzettséget igénylő munkakörökben, ami nagymértékben hozzájárult a munkaerőpiac stabilitásához. A harcok kitörése ellentétes folyamatokat indított el, mert miközben több mint 5 millió menekült, elsősorban nők, gyerekek és idősek érkeztek az országba, a már korábban ott dolgozó ukrán férfiak közül sokan hazamentek részt venni a honvédő háborúban. Figyelembe véve a speciálisnak mondható lengyel–ukrán kapcsolatokat, a lengyel politikusok és gazdasági szakemberek előzetesen nagy reményeket fűztek a menekültek munkaerő-piaci integrációjához és az ettől várható megnövekvő gazdasági dinamikához, azonban az idő előrehaladtával egyre inkább válik világossá, hogy ez messze nem olyan egyszerű. A Századvég Alapítvány Közép-Európa Intézet elemzése az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos súlyos lengyel gondokról.

A Lengyel Statisztikai Főhivatal (Główny Urząd Statystyczny) adatai szerint 2019 végén Lengyelországban 2,1 millió külföldi tartózkodott különböző típusú tartózkodási dokumentumokkal. Közülük 64,2 százalék ukrán állampolgárságú volt. Ők a lengyel munkaerőpiac legnagyobb létszámú külföldi munkavállalói, akik csak 2020-ban 295 ezer munkavállalási engedélyt kaptak, ami tízszer több mint 10 évvel korábban. Nem csak a munkaerőpiacon jelentős a számuk az Ukrajnából érkezetteknek, hiszen oktatás szempontjából is sokan választják a szomszédos országot. A 2020/21-es tanévben a Lengyelországban tanuló külföldi hallgatók 46 százaléka érkezett Ukrajnából

Vonattal érkezőkrán menekültek Krakkóban márciusban.Forrás: Anadolu Agency via AFP/2022 Anadolu Agency/Stringer

A háború előtti 1,3 millió ukrán munkavállaló többsége az építőiparban, autóiparban, szállítmányozásban és egyéb alacsony képzettségű szakmákban helyezkedett el. A háború kirobbanása teljesen megváltoztatta a munkaerő-piaci viszonyokat. Lengyelország a háború kirobbanásának pillanatától kezdve minden téren igyekszik Ukrajnának segíteni és a legtöbb ukrán menekültet is – jelenleg 5 millió fő – ők fogadták be. Nagy lehetőségeket látott Mateusz Morawiecki kormánya is a kialakult helyzetben. Április 4-én az önkormányzatokkal tartott megbeszélésen úgy fogalmazott, hogy „Az Ukrajnából érkező menekültek nagy lehetőséget jelentenek a lengyel gazdaság számára, valamint a menekültek megsegítéséért folytatott munka a következő évtizedekben megtérül".

A kezdeti eufórikus hangulatot kiváltó heteket követően, a kormányt komoly vádak érték, miszerint nagy veszteséget jelent a lengyel gazdaságra nézve a menekültek megsegítése és ellátása. Csak az első hónap kiadásai több százmillió złotyra rúgnak, de ahogy a Rzeczpospolita napilap tényfeltáró cikkében olvashatjuk, ez „csak a jéghegy csúcsa". Májusban a kormányt ért vádakra, miszerint nagy veszteséget jelent a lengyel gazdaságra nézve a menekültek megsegítése és fenntartása, Mateusz Morawiecki kijelentette „Ha beleszámoljuk azt a pénzt, amit már elköltöttek, és azt az adót, amit befizetnek, akkor máris megkockáztatnék egy olyan tézist, hogy Lengyelország nemhogy nem veszít, hanem az ukránok Lengyelország javára dolgoznak". A gazdaságra gyakorolt pozitív hatásokon túl a Lengyel Fejlesztési Alap alelnöke szerint „Az ukrajnai menekültek a születési adatokra is pozitív hatással lesznek".  

Lengyelország 5,2 millió ukránt fogadott be a háború kezdete óta.Forrás: Anadolu Agency via AFP/2022 Anadolu Agency/Agnieszka Majchrowicz

  Az előzetes várakozások ellenére, a háború kitörését követően sok ukrán férfi munkavállaló tért haza Ukrajnába, hogy részt vegyen a hazája védelmében folytatott harcokban, aminek következményeképpen kialakult munkaerőhiány miatt károk keletkeztek a lengyel építőiparban. Március elejére már 60 ezer fő hiányzott a lengyel munkaerőpiacról. Olyan helyzet alakult ki, hogy a korábban az országba érkezett munkavállalók jelentős része elhagyta Lengyelországot, miközben az érkező menekültek – jelentős részük idős, nő és gyerek – jelentettek új és szabad munkaerő kapacitást.

Rafał Baniak, a Lengyel Munkáltatók Szövetségének elnöke egy márciusi interjúban szintén annak a véleménynek adott hangot, hogy a lengyel munkaerőpiacnak a háborús menekültek adhatnak új lendületet: „Új emberek érkeznek, háborús menekültek. A mi szerepünk, mint munkaadóké, de az államé is az, hogy őket integráljuk a munkaerőpiacba, miközben szociális és oktatási támogatást nyújtunk számukra".

A lengyel kormány több jogszabályt is hozott, amelyek a könnyebb munkavállalást voltak hivatottak szolgálni. A március 12-én életbe lépett törvény egyszerűsíti a személyi igazolvány megszerzését, a munkába állást, valamint 18 hónapra meghosszabbítja a tartózkodás lehetőségét. Május 9-ig a Családügyi és Szociálpolitikai Minisztérium adatai szerint 489 ezer 18 és 65 év közötti személynek állítottak ki személyi igazolványt, ebből viszont – az egyszerűsített eljárás ellenére – csak, minden negyedik ember vállalt munkát Lengyelországban. Ennek oka, hogy a menekültek többségét nők, gyerekek és idősek teszik ki, sokan pedig tovább mennek más nyugat-európai országokba.

A lengyel társadalom ukrán menekültekhez való viszonyulása

Varsói Egyetem Politikai Szociológia és Politikai Marketing Tanszék 2022 április és május között felmérést végzett Robert Staniszewski vezetésével. „Az Ukrajnából érkező menekültek, migránsok és Mateusz Morawiecki kormányának intézkedéseinek társadalmi megítélése" című kutatásban 16-65 év közötti lengyeleket kérdeztek. A kérdések konkrétan a 2022. február 24-én kirobbant háború elől menekült ukránokra, valamint a kormány ezzel kapcsolatos tevékenységére vonatkozott.

A kezdeti lelkesedés kezd alábbhagyni Mateusz Morawiecki és kormányának intézkedései ellenére.Forrás: AFP/John Thys

Arra a kérdésre, hogy „Ön szerint Lengyelországnak segítenie kellene Ukrajnának az Oroszországgal vívott háborúban?" a válaszadók 56 százaléka igennel, 35 százaléka inkább igennel válaszolt és csak 9 százalékuk volt bizonytalan vagy válaszolt nemmel a kérdésre. A megkérdezettek 85 százaléka pozitívnak vagy inkább pozitívnak értékeli az Ukrajnának nyújtott eddigi segítséget.

Érdekes azonban, hogy a „Kell-e további segítséget nyújtani?" kérdésre, már csak 49 százalékuk válaszolt igennel vagy inkább igennel. Szintén csak a megkérdezettek 49 százaléka értékelte inkább pozitívan vagy pozitívan Mateusz Morawiecki kormánya által az ukrajnai menekültek megsegítésére tett intézkedéseket. Tovább romlik a válaszadók lelkesedése, amikor olyan kérdések merülnek fel, melyek további anyagi támogatásokra vonatkoznak a menekültek számára. Az arra vonatkozó kérdésre, hogy ugyanolyan mértékben kapjanak az Ukrajnából menekültek szociális segélyeket és juttatásokat, mint ahogy a lengyel állampolgárok kapnak, 37 százalék nemmel, és csak 31 százalék válaszolt igennel.

Leginkább a családi támogatások odaítélésével elutasítóak a lengyelek. A „Véleménye szerint az Ukrajnából érkező menekültek számára biztosítani kell-e a családi és szülői támogatásokat"kérdésre, ami például a gyermekenként járó havi 500 złoty anyáknak járó plusz támogatásra vonatkozik, már csak 28 százalék felelt igennel, míg ezzel szemben 42 százalék nemmel válaszolt.

A válaszadók csak 29,7 százaléka gondolja úgy, hogy a menekülteknek Lengyelországban kéne letelepednie.

A lengyel állampolgárok az ukránok mielőbbi integrációját és asszimilációját szeretnék.Forrás: ANP via AFP/Owen O Brien

A Rzeczpospolita megbízásából készített IBRIS felmérésből viszont az is kiderül, hogy milyen feltételek mellett maradhatnak hosszú távon az ukránok Lengyelországban. A megjelölhető válaszok első helyén végzett 70,4 százalékkal legszívesebben akkor látják továbbra is országukban az ukrán menekülteket, ha azok munkába állnak. Második helyen 38,7 százalékkal azt a választ jelölték meg, ha lengyel iskolába adják a gyerekeket, harmadik helyen pedig 27,6 százalékkal, hogy megtanulják a lengyel nyelvet. A felmérések egyértelműen arra világítanak rá, hogy ebben a nehéz gazdasági helyzetben a lengyel társadalom úgy érzi, hogy anyagi nehézségeket okoz számukra a több mint 5 millió bevándorló, ezért a mielőbbi integrációt, sőt asszimilációt sürgetik.

A lengyel kormány, érzékelve a közvélemény menekültekkel kapcsolatos álláspontjának változását, valamint azt, hogy azok munkaerő-piaci integrációja nem az előzetes várakozásoknak megfelelően alakult, változtatott néhány velük kapcsolatos intézkedésen. Az állam korábban 40 złoty/nap/fő összeget adott azok számára, akik menekülteket fogadtak be otthonukba. Július 1-től ezt az intézkedést eltörölték, ezzel is a függetlenedésre és a munkavállalásra ösztönözve a menekülteket. Agnieszka Ścigaj tárca nélküli miniszter szerint Lengyelország „A menekültválságot nem kiadásként, hanem befektetésként akarja kezelni", azonban azt is hozzátette, hogy a „Számlát majd meg kell mutatni a világnak". Tehát az új intézkedések fényében a lengyel kormány továbbra is abban bízik, hogy sikerül gazdasági hasznot kieszközölni a menekültválságból.

A Századvég Alapítvány Közép-Európa Intézet elemzése