Már évek óta kijátszották a földeladási moratóriumot az amerikaiak Ukrajnában

Vágólapra másolva!

Évek óta kijátszhatták a földeladási moratóriumot Ukrajnában. Hosszútávú bérleti szerződésekkel, banki jelzálogokkal, és mezőgazdasági üzemek létesítésével és vásárlásával is juthattak földterülethez külföldiek és ukrán oligarchák egyaránt, és ezekkel komoly befolyást is szerezhettek az ukrán agrárszektorban, írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Origo

Vágólapra másolva!

Ukrajna agrárium termőföld

Az ukrán kormány 2014 eleji megbuktatása után a külföldi befektetők és a nyugati agrárbiznisz előtt megnyílt az út az agrár-élelmiszeripari ágazat átvételéhez. Az Ukrajnának nyújtott 2014-es hitelben előirányzott reformok között szerepelt a mezőgazdaság deregulációja a külföldi agrárvállalkozások javára, és a környezetvédelmi, valamint a földpolitikában bekövetkezett változások célja az volt, hogy a külföldi vállalatok könnyebben tudjanak hatalmas földterületeket elfoglalni. Erről írt tanulmányában Colin Todhunter író, társadalompolitika-kutató 2020-ban, hívja fel rá a figyelmet a V4NA.

Todhunter felidézte, hogy a kaliforniai székhelyű Oakland Institute politikai igazgatója már 2015-ben arról beszélt, hogy a Világbank és az IMF meg akarja nyitni a piacokat a nyugati vállalatok előtt, és ebben a játékban fontos szerep jut az ukrán mezőgazdasági ágazat ellenőrzésnek, mivel az ország a világ harmadik legnagyobb kukoricaexportőre és ötödik legnagyobb gabonaexportőre. Frédéric Mousseau becslése szerint a külföldi vállalatok már akkor 1,6 millió hektár ukrán földet vásároltak (és ez még a földreform előtt történt).

A rendelkezésre álló információk és hírek szerint azóta nagy nyugati cégek már ellenőrzik az ukrán termőföldek nagy részét, és hatalmas területeket birtokolnak. Felmerül a kérdés ugyanakkor, hogyan tudták kijátszani az Ukrajnában egészen 2021. júliusáig hatályos földeladási moratóriumot, hogyan jutottak ekkora befolyáshoz az országban.

Ezzel kapcsolatban Todhunter emlékeztetett arra, hogy 2020 júniusában az IMF egy 18 hónapos hitelprogramot hagyott jóvá Ukrajna számára 5 milliárd dollár értékben, a földeladási moratórium feloldására vonatkozó ígéret ellenében. Nem sokkal később, június végén a Világbank a COVID-19 350 millió dolláros támogatásának “előfeltételeként”

a “mezőgazdasági földterületek értékesítésének és biztosítékként való felhasználásának engedélyezését” is felvetette.

Olena Lukas jogász, korábbi ukrán parlamenti képviselő szintén felhívta a figyelmet a külföldi bankok földfelhalmozásának hasonló rendszerére.

“Valaki el akar adni egy földet, és elmegy a bankba. Írnak egy kölcsönszerződést, amiben a föld a biztosíték. A kölcsönt nem fizeti vissza a megadott idő alatt, a bank pedig rövid időn belül elveszi a földet. A bankoknak azonban megengedett, hogy külföldi tulajdonosaik legyenek” – mondta Lukash.

Tehát lényegében a földtulajdonos jelzálog-kölcsön szerződésnek álcázva eladja a földjét a banknak, így a föld külföldi kézre kerülhet.

“Barbárok a kenyérkosárban: A magántőke belevágja a fogát a mezőgazdaságba” címmel adott ki egy írást a GRAIN nevű szervezet is 2020. szeptemberében. A GRAIN honlapja szerint egy kis nemzetközi non-profit szervezet, amely a kisgazdálkodók és a társadalmi mozgalmak támogatásán dolgozik a közösség által ellenőrzött és biodiverzitáson alapuló élelmiszerrendszerekért folytatott küzdelemben.

Általános tendencia, hogy a pénzügyi tőke egyre inkább átveszi az ellenőrzést a reálgazdaság, az erdők, a vízkészletek és a termőföldek felett Forrás: AFP/Kirill Kudryavtsev

Közleményük szerint a magántőkealapok világszerte befektetnek a mezőgazdasági ágazatba. Olcsón bérelnek és vásárolnak fel termőföldeket, és nagy, amerikai típusú latifundiumokba tömörítik azokat. A cikk azt is megemlíti, hogy offshore cégek és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is célba vette Ukrajnát.

A jelentés szerzői szerint ez

egy általános tendencia, amelynek során a pénzügyi tőke (bankok, alapok és biztosítótársaságok) egyre inkább átveszi az ellenőrzést a reálgazdaság, az erdők, a vízkészletek és a termőföldek felett.

Ukrajnában is számos esetben vásárolták be magukat az ilyen nagyvállalatok az agrárium területére.

A Siguler Guff & Co befektetési alap például 2015-ben 50%-os részesedést szerzett a mezőgazdasági termékek exportjára szakosodott ukrajnai Iljicsevszk kikötőjében. Az egyik legnagyobb ukrán agrárvállalat, az Agroprosperis Group is teljes mértékben amerikai tulajdonban van: a cégcsoportot a New York-i székhelyű NCH befektetési alap menedzseli, és Ukrajna legnagyobb napraforgó-olaj termelő cégének tulajdonosi hátterében is feltűnik a Kopernik Global Investors LLC nevű, amerikai (Florida) befektetési alap.

Egyes ukrán oligarchák szintén közreműködnek abban, hogy az ukrán termőföld nyugati kézbe kerüljön. Ők hatalmas földbirtokokkal rendelkeznek, a földek legtöbbször ukrán cégek tulajdonában állnak, melyekbe a külföldi cégek vagy alapok bevásárolják magukat, az ukrán fél pedig fokozatosan kihátrál a cégből.

Ugyanakkor a legelterjedtebb megoldások a hosszú távú, maximum 49 évre kötött bérleti szerződések voltak. Ezekben az esetekben a tulajdonos egy ukrán magánszemély, a valódi birtokos viszont az új jogszabályban biztosított módon vásárolhatja meg földterületeket.

Nem véletlen az sem, hogy amint az előző elnök, az elődjével ellentétben Amerika-barát Petro Porosenko hatalomra került Ukrajnában,

Soros György is megjelent az országban.

"Feltárjuk a befektetési lehetőségeket Ukrajnában, és ha és amikor befektetünk, bejelentjük" – mondta azonnal. A milliárdos három olyan területet nevezett meg, amelyekbe pénzt fektet be, ezek közül az egyik - a legfőbb - a mezőgazdaság. Azt mondta, az ország lakosságának 70 százaléka a mezőgazdaságtól függ, ráadásul ezen a területen óriási tartalék van a termelékenység növelésére.