Örményország katonai segítséget kért a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetétől (CSTO), hogy helyreállítsa az ország területi integritását - mindezt Nikol Pašinjan örmény miniszterelnök mondta az ország parlamentjében.
Örményország a 4. cikk értelmében fordult a CSTO-hoz, és többek között katonai segítséget kért az ország területi integritásának helyreállításához.
Szerinte a 4. cikkelyt úgy kell értelmezni, hogy ha a társulásban részt vevő országok egyikét bármely állam részéről támadás éri, akkor ez a szerződés valamennyi részes állama elleni agressziónak minősül.
A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete volt szovjet tagállamok részvételével alakult nemzetközi katonai szövetség. Szokás keleti-NATO néven is hivatkozni rá, a tagországok között fennálló kölcsönös védelmi garancia intézménye miatt.
A CSTO legutóbb idén januárban Kazahsztánban avatkozott be, amikor az országban lázadásokat törtek ki. Miután a rend helyreállt, az országból a CSTO csapatai kivonultak.
Korábban az örmény védelmi minisztérium azt állította, hogy kedd este óta több örmény városra is tüzérségi csapásokat mértek Azerbajdzsánból. Az azeri oldal szerint a támadás az örmény provokációra válaszlépés volt. Az örmény hatóságok szerint eddig 49 katonájuk halt meg a támadásokban. Az azeri oldalon azt állítják, hogy őket is támadják, és halottjaik is vannak. Az örmény védelmi minisztérium közzétett egy felvételt, amelyen azerbajdzsáni katonák láthatók, amint megsértik Örményország határát. Örmény jelentések szerint az azeri hadsereg katonái több örmény városra is tüzet nyitottak.
„Drónokkal és földi nehéztüzérséggel támadják a városainkat. A katonáink felvették a harcot az ellenség erőivel, akik változatlanul próbálnak előretörni a határon" – mondta Aram Torosjan, az örmény védelmi minisztérium sajtófőnöke.
Az azeri vezetés elismerte a támadást. Szerintük ezt az indokolta, hogy az örmény hadsereg megpróbálta szabotálni az egyik ellátási útvonalukat. „Katonai állásaink folyamatos örmény tüzérségi támadás alatt állnak a határon. Katonáink haltak meg, és kár keletkezett az infrastruktúránkban" – fogalmazott az azeri védelmi minisztérium helyettes sajtófőnöke.
Azerbajdzsán és Örményország között 2020-ban, több mint húsz év után éleződtek ki újra az ellentétek, a hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó, azonban magát függetlennek tartó örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatt.