Ma reggel héttől este tizenegy óráig több mint 50,8 millió szavazásra jogosult olaszt várnak az urnákhoz a második világháborútól számított tizenkilencedik törvényhozás és a hatvannyolcadik kormány megválasztására, amelyen két nagy koalíció, a Giorgia Meloni vezette jobbközép és az Enrico Letta vezette balközép versenyzik egymással. Az utolsó közvéleménykutatások alapján hatalmas a jobboldal előnye, biztos többségre számíthatnak, a kérdés gyakorlatilag csak az, mekkora lesz ez. Az utolsó napokban óriási felháborodást keltett Olaszországban, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megpróbálta megzsarolni az olasz választókat, arra utalva, hogy ha Meloniék nyernek, vizsgálat indulhat Olaszország ellen.

A hatvanmilliós országban a mostani választásokon a legnagyobb a szavazásra jogosultak száma, ami a népesség öregedésével magyarázható. A több mint ötvenmillió olasz közül 4,7 millió külföldön él, és az utóbbi napokban levélben voksolt.

A parlament létszáma csökken, ugyanis a szavazók a korábbi 315 helyett 200 szenátusi mandátum sorsáról döntenek, az alsóházba pedig a korábbi 630 helyett 400 képviselőt juttatnak be.

Közülük négy szenátort és nyolc képviselőt a külföldi olaszok választanak meg. Most először a felsőházi választáson is 18 év a korhatár, korábban 25 volt.

A választási rendszer vegyes, a mandátumok egyharmadát egyéni, kétharmadát pedig listás jelöltek töltik be.

A szavazócédulákon szerepel két nagy koalíció is: a jobboldali szövetséget a Giorgia Meloni vezette Olasz Testvérek (FdI), a Matteo Salvini vezette Liga, a Hajrá Olaszország (FI) - amelynek az elnöke Silvio Berlusconi -, valamint más, kisebb pártok alkotják. A választási rendszer sajátossága azonban, hogy a szavazatokat pártonként külön számolják.

Matteo Salvini, a Liga párt, Silvio Berlusconi és Giorgia Meloni köszönti a támogatókat a jobboldali pártok kampányzáróján Rómában, 2022. szeptember 22-énForrás: MTI/EPA/ANSA/Massimo Percossi

A szavazás előtti utolsó, két héttel ezelőtt bemutatott felmérésekben a legnépszerűbb pártnak az Olasz Testvérek bizonyult, csaknem 25 százalékkal.

Az öt évvel ezelőtti parlamenti választásokon még öt százalék alatt teljesítő FdI most mint vezető koalíciós erő Giorgia Melonit jelöli kormányfőnek, aki az első női miniszterelnöke lenne az országnak.

A jobboldal programjában első helyen a rezsicsökkenés áll, valamint egyebek között átfogó adóreformot, az illegális bevándorlás megállítását, az európai uniós források szétosztásának újratárgyalását szeretnék, és alkotmánymódosítást az államfő közvetlen megválasztásának bevezetéséhez.

Giorgia Meloni régi tisztelője Orbán Viktornak, és Matteo Salvini, valamint Silvio Berlusconi is a magyar miniszterelnök szövetségese, így a várható jobboldali győzelem a magyar kormány nemzetközi súlyát jelentősen növelheti.

Orbán Viktor miniszterelnök és Giorgia Meloni az Olasz Testvérek párttalálkozóján Rómában, 2019. szeptember 21-énForrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

A jobboldali pártok összesen 45-48 százalékra számíthatnak, amivel biztos többséget szereznek a parlamentben. A baloldali szövetség ugyanis mindössze 26-29 százalékot kaphat.

A baloldali koalíciót az Enrico Letta vezette Demokrata Párt (PD), a Zöldek, az Olasz Baloldal (SI) és az Emma Bonino vezette Europa+ alkotja. Választási programjukban Mario Draghi bukott gazdaságpolitikáját folytatnák, és állampolgárságot adnának a bevándorlók Olaszországban tanuló gyerekeinek.

Koalíción kívül indul az utóbbi öt évben a kormányzó, Giuseppe Conte vezette Öt Csillag Mozgalom (M5S), valamint az úgynevezett centrum, amelyet a Carlo Calenda vezette Akció és a Matteo Renzi vezette Élő Olaszország (IV) alkot.

A pártoknak a parlamentbe jutáshoz át kell lépniük a három százalékos küszöböt, a koalícióknak a tíz százalékot.

A legtöbb mandátumot a tízmilliós Lombardiában osztják szét, ahonnan 53 képviselő és 31 szenátor megy Rómába.

A részvételi arányt vasárnap délben, este hét után és urnazáráskor közlik. A 2018-as parlamenti választáson a részvételi arány meghaladta a 72 százalékot.

Giorgia MeloniForrás: NurPhoto via AFP/Andrea Pirri/NurPhoto/Andrea Pirri

Giorgia Meloni egy római külvárosi általános iskolában kialakított szavazóhelyiségben adja le voksát, Silvio Berlusconi és Matteo Salvini Milánóban szavaz, Enrico Letta egy belvárosi iskola épületében, Giuseppe Conte pedig Nápoly közelében.

Az utolsó napokban Brüsszel megpróbált a baloldal mellett közbeavatkozni. Ursula von der Leyen egy beszédében azt mondta, ha olyan kormány alakul, amely nem tetszik Brüsszelnek (ez jobboldali kormányt jelentene), akkor vizsgálat indulhatna az olaszok ellen az EU-ban. A kijelentés hatalmas felháborodást váltott ki, a Liga hívei Matteo Salvini vezetésével tüntettek is az EU képviselete előtt.

Tüntetés Ursula von der Leyen ellen

Az este 11 órás urnazárást az exit poll-eredmények követik. Jóval éjfél után várhatók a politikusok első nyilatkozatai.

A végleges eredményeket a belügyminisztérium legkorábban kedden közli.

Első lépésben a parlament alakul meg: az első ülést október 13-ra tűzték ki, amikor megkezdődik a felső- és az alsóház elnökének megválasztása. Utóbbi akár néhány napot is igénybe vehet.

A kormányalakítás ezt követően, tehát október második felében indul. Az államfő először konzultál a frakció- és pártvezetőkkel. Az államfő a győztes párt vagy koalíció vezetőjét bízza meg kormányalakítással, ha annak biztosnak látszik a többsége. Ha nem adott a biztos többség, akkor a konzultáció elhúzódhat.

Mivel 1919 óta most először tartanak választást ősszel, az államfő és a pártok is a minél gyorsabb kormányalakításban érdekeltek, hiszen sürget az energiaválság kezelése és a jövő évi költségvetési csomag összeállítása, valamint Róma nemzetközi feladatainak teljesítése.

Számítások szerint az új kormány legkorábban október utolsó napjaiban, november elején teheti le esküjét. 

Az utolsó közvéleménykutatásokat két héttel a választások előtt lehetett nyilvánosságra hozni. Ezek szerint a jobboldal a 400 fős parlamentben 247-252 helyet szerez majd, a 200 fős szenátusban pedig nagyjából 125-öt.