Egyre több a magát dühösnek mondó ember Németországban – derül ki a Der Spiegel magazin szombaton közölt felméréséből, amelyet a Magyar Nemzet szemlézett. Arra a kérdésre, hogy a düh hűen kifejezi-e azt, amit éreznek, a válaszadók 41 százaléka felelt igennel. Ez az arány májusban még csak 30, 2020 májusában pedig – a koronavírus-járvány kezdetén – 15 százalék volt.

A megkérdezettek inkább negatív, mint pozitív jelzőkkel illették saját helyzetüket: 42 százaléknyian érzik magukat bizonytalanságban, 33 százaléknyian tehetetlennek, 26 százaléknyian reményvesztettnek.

Közben bizakodónak 23, hálásnak 17, boldognak hét-, biztonságban lévőnek öt százaléknyian mondták magukat. A különböző érzések okairól nem kérdezték a németeket, de a Der Spiegel megállapítja: a politikai helyzet magyarázatul szolgálhat. Drasztikus mértékben növekszik az infláció, háború zajlik Európában, az emberek az energiaárak emelkedése miatt aggódnak, miközben bizonytalanná vált a jövő.

Olaf Scholz német kancellárForrás: MTI/EPA/Clemens Bilan

 "Mennyi ideig képes egy politikai rendszer túlélni, amikor a polgárok közel fele begurul a dühtől? Erre hamar választ kapunk" - mondta Ralph Schöllhammer politológus az Exxpress osztrák hírportálnak.

Egy korábbi felmérés szerint a németek 65 százaléka tart attól, hogy ősszel és télen tömeges tüntetések és zavargások lehetnek az orosz–ukrán háború nyomán kialakult energiaválság miatt. A kutatás egybecseng azoknak a német politikusoknak a nyilatkozataival, akik hasonló forgatókönyvet vázoltak fel az elmúlt hetekben. Kormányzati politikusok elsősorban az ellenzéki AfD-től várják, hogy utcára hívja az elégedetlen embereket.

Az AfD az egyetlen parlamenti párt, amely határozottan ellenzi a Moszkvával szemben kivetett, de a német lakosságot is sújtó uniós szankciókat. Nem véletlen, hogy a jobboldali párt támogatottsága a nyáron mért 8-9 százalékról 14 százalékra növekedett.

A keleti tartományokban pedig különösen népszerű az AfD: friss felmérések szerint például Türingiában 28 százalékos támogatottságával az első helyen áll, Szászországban 30 százalékkal a második legnagyobb erő; ugyanez a helyzet Brandenburgban is, ahol a tavalyi parlamenti választásokon elért tartományi eredményét, 18 százalékot mára 25 százalékra tornászta fel.

A keletnémetek különösen elégedetlenek: ezt a Németország újraegyesítésének közelgő évfordulójához időzített közvélemény-kutatás is alátámasztja. A Berliner Kurier által idézett, nyáron készített felmérés szerint a keletnémetek csupán 31 százaléka elégedett a helyzetével, kilenc százalékponttal kevesebben, mint két évvel ezelőtt. Velük szemben a nyugatiak 44 százaléka mondta ugyanezt, de az ő esetükben is tíz százalékponttal csökkent ez az arány. A keletiek mindössze 26 százaléka tartja kielégítőnek a szövetségi kormány munkáját, 2020-ban még 42 százaléknyian voltak. – A frusztráció és az elégedetlenség különösen Keleten ölthet történelmi méreteket télen az árrobbanás miatt – nyilatkozta a felmérésre reagálva Sören Pellmann, a radikális baloldali Die Linke parlamenti képviselője.