1993-ban egy hétfős kirándulócsoport hat tagja meghalt a dél-oroszországi Khamar Daban-hegyen, a Bajkál-tó közelében. A vezetőjük egy tapasztalt hegyi sportoló, egy túraklub edzője, Ljudmilla Korovina volt. Az egyetlen túlélőt kajakozók találták meg egy folyóparton, a 17 éves lány testét alvadt vér borította. A rendőrségi kihallgatásán azt mondta, hogy a csoport tagjainak vérzett a füle, az orra, a szeme, habzott a szájuk, őrjöngeni kezdtek, aztán összeestek és meghaltak. A lány azóta nem beszélt a társai haláláról. A titokzatos eset kísértetiesen emlékeztet a Gyatlov-csoport 1959-es, rejtélyes pusztulására, amikor kilenc tapasztalt túrázó szörnyű halált halt az Urálban.

A végzetes túra előkészületei

1993 augusztusában a petropavlovszki Azimut sportklub edzője, Ljudmilla Korovina hegyi túrát szervezett a tanítványainak a kelet-szibériai Burjátföldre.

Ljudmilla Korovina, a csoport vezetőjeForrás: dyatlovpass.com

A Bajkál-tó környéki hegyek fenséges, nyugodt térsége népszerű és biztonságos úticélnak számított, főleg nyáron. A legmagasabb csúcs 2396 méter, tehát extrém magasságról sem beszélhetünk. Korovina felkészítette a fiatalokat az expedícióra, előtte többször edzettek és indulás előtt gondosan összeállították a felszerelésüket, ellenőrizték a sátrakat, hálózsákokat. A csoport tehát nem kapkodva, készületlenül, hanem tudatosan, szervezetten vágott neki a túrának.

A csoport tagjainak közös fotójaForrás: dyatlovpass.com

A csapat tagjai voltak: Ljudmilla Korovina (41), Tatjana Filipenkó (24), Alekszandr Krisin (23), Gyenyisz Svacskin (19), Valentyina Utocsenkó (17), Viktorija Zaljeszova (16) és Timur Banapov (15).

A csoport az induláskor, a falu állomásánForrás: dyatlovpass.com

Vonattal érkeztek Észak-Kazahsztánból a burjátföldi Murino faluba, ez volt a kiindulópont. A környéken, mivel kedvelt túrahelynek számított, rajtuk kívül éppen akkor két másik kirándulócsoport is volt. Az egyiket Korovina lánya, Natalja vezette, aki azt beszélte meg az anyjával, hogy augusztus 5-én, a túra közepén a két csapat majd összetalálkozik a Khamar Dagan-gerincen.

A Khamar Daban-hegygerinc nyáron, jó időbenForrás: dyatlovpass.com

Korovina csapata vidáman kezdte meg az egyhetesre tervezett kirándulást 1993. augusztus 2-án. Legközelebb augusztus 10-én érkezett róluk hír, amikor a Sznyezsnaja folyón kajakozó ukrán turisták egy zavartan viselkedő, véres ruhájú fiatal lányt találtak a parton. A lány sokkos állapotban volt, és hisztérikus rohamot kapott, amikor megpróbálta elmondani, mi történt. Annyi derült ki a zavaros elbeszéléséből, hogy hat társával együtt volt a hegyekben. A kajakos csoport magával vitte, és az első faluban megkeresték a rendőrőrsöt. Itt meghallgatták a lányt, aki soha többé nem beszélt a rejtélyes ügyről.

Valentyina Utocsenkó (jobbra), az egyetlen túlélőForrás: dyatlovpass.com

Mindenki ugyanúgy halt meg

Valentyina elmondása szerint a túra első két napján a vártnál jobban haladtak és időt takarítottak meg a Retranszljator-csúcs, más néven Khamar Daban-hegy megmászásakor. Augusztus 4-én azonban kiderült, hogy a meteorológusok tévedtek, és nem maradt a tiszta, napsütéses idő, hanem elérte őket egy, annak a nyárnak a legsúlyosabb vihara. A ciklon napokig tartó esőt zúdított a térségre, ami a hegyekben havas esővé, majd hóvá vált. Így az ereszkedéskor minden holmijuk elázott a szakadó esőben, a sáros talaj és a plusz súly lelassította a csoportot, a diákok borzasztóan kimerültek.

A csoport egyik táboraForrás: dyatlovpass.com

Ljudmilla ekkor úgy döntött, hogy tábort vernek a kopár hegyoldalon, pedig alig 4 kilométerre volt tőlük az erdő határa, a csúcson pedig egy menedékház is volt, tűzrakó hellyel. Bár a szakadó esőben, a nyílt terepen nem tudtak tüzet gyújtani, a csoport ekkor a körülményekhez képest jó lelkiállapotban volt. Másnap reggel rövid időre sikerült tüzet rakniuk, de a szélviharban végül a tűz kialudt.

Korovina és a lánya, Natalja, még óvodáskéntForrás: dyatlovpass.com

Összecsomagoltak és elindultak a másik csoporttal való találkozásra. Nataljáék délután érkeztek meg a kijelölt pontra, de Korovinával és a fialatokkal nem találkoztak. Az edzőnő lánya nem aggódott, úgy gondolta, az időjárás lelassította a diákokat. Ő továbbindult a saját csoportjával, mert nem terveztek sokórás, akár egynapos várakozást.

A csoport a hegycsúcson, itt már látszik a nagyon rossz időForrás: dyatlovpass.com

Az egyetlen túlélő elmondása szerint a baj akkor kezdődött, mikor a diákok elindultak a hegyről. Szása Krisin, aki utolsó volt a sorban, felsikoltott és lezuhant a földre. Amikor a többiek odanéztek, azt látták, hogy merev a tekintete, a szeme majdnem kiugrik a helyéről és vérzik, a füle is vérzik, és véres hab folyik a szájából. A földön rángatózott. Korovina odarohant hozzá, megtapintotta a pulzusát, és azt mondta, megállt a szíve. A nő zokogni kezdett, mert Szását szinte a fiának tekintette.

A többiek nem hittek a szemüknek az események láttán, de a horrornak nem volt vége. Korovina felkiáltott: neki is ugyanolyan tünetei lettek, mint Krisinnek.

Ez fogadta a hegyimentőketForrás: Youtube

Az orrából és a szeméből dőlt a vér, habzott a szája. Ráborult Krisin testére és nem mozdult. A következő áldozat Tatjana volt, aki a torkához kapott, mintha nem kapna levegőt. A földön lassan odavonszolta magát egy sziklához és addig ütötte a fejét a kőhöz, amíg a teste el nem ernyedt. Viktorija Zaljeszova és Timur elrohantak, de néhány méter után a földre estek, levegőért kapkodtak, vér folyt a fülükből és orrukból. Valentyina lehajolt, hogy segítsen Viktorijának, de ő megharapta, mire elengedte. Nem sokkal később Timur és Viktorija halottak voltak.

A mentők a hegygerincenForrás: Youtube

A csoportból már csak Valentyina és Gyenyisz volt életben, utóbbi egy szikla mögé bújt ijedtében. A lány odakiáltott neki, hogy menekülniük kell. Gyenyisz odafutott hozzá és ketten együtt igyekeztek minél messzebb kerülni a halott társaiktól, amikor a fiú – pontosan ugyanúgy, mint a többiek -, a földre zuhant, rángatózott, nem kapott levegőt, véres hab jött a szájából, majd egyszer csak meghalt.

A halott túrázók az orosz mentők felvételénForrás: Youtube

A 17 éves Valentyina egyedül maradt, a társai kb. 5 perc leforgása alatt mind meghaltak. A lány kétségbeesve rohant az erdőbe és addig ment, amíg csak bírt. Amikor besötétedett, felállította a sátrát és belebújt a hálózsákjába. Szerencséje volt, mert nem dobta a földre a felszerelését, amikor a többiek meghaltak, de élelmiszer vagy térkép nem volt a hátizsákjában. Ezért másnap a saját nyomait követve visszatért az előző napi táborhely környékére, ahol a társai azt a különös rohamot kapták. A holttestek érintetlenül hevertek ott, ahol tegnap voltak, de amit ott látott ekkor, arról soha nem beszélt.

A mentők felvétele a holttestekrőlForrás: Youtube

Valentyina összeszedett annyi élelmet a csomagjaikból, amennyit csak bírt, és egy távvezeték mentén elindult lefelé. Abban bízott, hogy a vezeték előbb-utóbb lakott területre ér. Mint kiderült, épp az ellenkező irányba indult el, mint amerről érkeztek, de szerencséje volt, mert négy nap múlva a vízitúrázók rábukkantak a folyóparton. Olekszandr Kvitnyickij, az egyik kajakos így írta le a találkozást:

Ott állt ez a lány a parton, egy kanyarulat után. Amikor meglátott minket, kétségbeesetten integetni kezdett. Odaeveztünk a közelébe, ő pedig berohant a jeges vízbe, hogy minél hamarabb a csónakjainkhoz jusson. A ruhája véres volt. Az első kajakban ülő társamhoz ugrott, erősen átölelte és zokogott.

A vízitúrázók egy kis faluba vitték Valentyinát, ahol azonnal bejelentést tettek a rendőrségen a horroreseményekről. Máig nem tudni, miért, de a rendőrségi bejelentés ellenére is csak augusztus 21-én kezdték keresni a csoportot. Végül öt nappal később találták meg a hegyekben. Jurij Jevgenyejevics Goliusz, a burját hegyimentők akkori vezetője évtizedekkel az eset után is nehezen írja le, amit a mentők láttak.

Szinte egy kupacban feküdtek, a holttestek erősen felpuffadtak. A férgek a szerencsétlenek szemüregében és nyitott szájában másztak. Mindannyian csak vékony ruhában, pulóverben voltak, nem vastag, vízhatlan dzsekiben. Három holttesten nem volt cipő.

A következő ismertterjesztő videóban láthatók a mentő saját felvételei a holttestekről. A videót csak erős idegzetű olvasóinknak ajánljuk.

Az áldozatokat helikopterrel Ulan-Udébe, Burjátföld fővárosában szállították.A hivatalos boncolás azt állapította meg, hogy Korovina edzőnőt kivéve, akivel infarktus végzett, a diákok kihűléstől és proteinhiánytól haltak meg, bár a tüdejük is bevérzett.

Cikkünk folytatódik, kérjük, lapozzon!