Miközben egyre több európai országban kezd elege lenni a polgároknak az Oroszország elleni szankciókból, addig Brüsszel folytatja az ámokfutást. Szerdán bejelentették a nyolcadik szankciós csomag tervét, annak ellenére, hogy az európai gazdaság az összeomlás szélén áll, Moszkvának viszont nem ártottak a büntetőintézkedések. Ennek kapcsán érdemes felidézni, hogyan ígérgetnek az Európai Unió vezetői a háború kitörése óta, hogy aztán éppen az ellenkezője valósuljon meg. Békét, erős európai gazdaságot, ukrán győzelmet vizionáltak. Nem lett belőle semmi.

Szerdán Ursula von der Leyen javaslatot tett a nyolcadik oroszellenes szankciós csomag elfogadására, amit azzal indokolt, hogy Moszkva továbbra is folytatja a háborút Ukrajna ellen. Nagyon úgy néz ki, a bizottsági elnöknek nem szegte kedvét a kontinensen eluralkodó energiaválság, hiszen két hete az Európai Parlamentben a valóságtól elrugaszkodva úgy fogalmazott, hogy "Putyin el fog bukni, Ukrajna és Európa pedig felemelkedik."

Kár, hogy az ilyen és ehhez hasonló ígéretekkel tele van a padlás.

Az Európai Unió vezetői a háború kitörése óta arról beszélnek, hogy a szankciók segíteni fognak, csak így lehet Moszkvát térdre kényszeríteni. Csakhogy ez nagyon távol áll a valóságtól: míg Európában az a kérdés, hogy lesz-e fűtés télen, addig az orosz gazdaság a korábbi évek hasonló időszakához képest kiemelkedően teljesít. Azaz a szankciók pont ellentétesen működnek, mint ahogy azt eredetileg remélték.  

Ígértek valamit, megszegték

"A lehető legnehezebbé tesszük a Kreml számára agresszív politikájának folytatását" - jelentette ki önbizalommal telve Ursula von der Leyen még az első uniós szankciós csomag elfogadása előtt, február 22-én (két nappal a háború kitörése előtt). Ekkor még fontosnak tartotta Európa energiaellátásának biztonságát, legalábbis erről beszélt a sajtótájékoztatóján. Mint ismert, a háború előrehaladtával Brüsszel egyre látványosabban tolta háttérbe ezt a szempontot.

A bizottsági elnök pár nappal később, a második szankciós csomag bejelentése előtt ismét azt mondta, hogy Moszkva pórul fog járni. "Vlagyimir Putyint felelősség terheli ebben, és Oroszország komoly árat fog fizetni ezért" - fenyegette meg az oroszokat, aminek egyelőre nincs sok nyoma.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a háború kirobbanása óta többször is elmondta, hogy a szankciók szükségesek. A tények mást mutatnak

Forrás: AFP/Geert Vanden Wijngaaert

Josep Borrell, az EU külügyi főbiztosa február 28-án, négy nappal a háború kitörése után büszkén azt mondta: "olyan korlátozó intézkedéseket hagytak jóvá, amelyek bénító hatással lesznek az orosz pénzügyi piacokra. Ebbe beletartozik a jelentősebb orosz bankok kizárása a SWIFT bankközi kommunikációs rendszerből és az orosz központi banktartalékok mintegy felének befagyasztása" - jelentette ki.

Az orosz pénzügyi piacok annyira nem bénultak meg, hogy a rubel olyan erős, mint évek óta nem volt.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is beszállt az ígérgetésbe, és pár nappal a negyedik szankciós csomag elfogadását követően "a valaha volt legsúlyosabbaknak" nevezte a szankciókat, amelyek szerinte sújtják az orosz pénzügyi rendszert, illetve megbénítják a kulcsfontosságú gazdasági szektorokat és "a rezsim támogatóit". "És készek vagyunk többet is megtenni Putyin hadigépezetének éheztetéséért!" - tette hozzá.

Talán Ursula von der Leyen nevéhez fűződik a legerősebb ígéret, aki az ötödik szankciós csomag elfogadása után úgy fogalmazott, hogy Brüsszel minimalizálni fogja a kontinenst ért károkat, és biztosítani fogja, hogy Európa gazdasága erős maradjon.
Maximalizáljuk az Oroszországra gyakorolt nyomást, ugyanakkor minimalizáljuk a minket és partnereinket világszerte érő járulékos károkat. Biztosítanunk kell, hogy gazdaságunk erős maradjon - mondott nagyot a bizottsági elnök. Ez annyira nem jött össze, hogy Németország vezető egyetemeinek vezető kutatói már arról nyilatkoztak, hogy a német gazdaság hónapokon belül összeomolhat.

"Putyinnak nagy árat kell fizetni brutális agressziójáért. Európai Uniónk jövője Ukrajnában is íródik" - húzta alá Ursula von der Leyen a hatodik szankciós csomag részleteinek ismertetésekor, ismét azt sugallva, hogy Moszkva pillanatokon belül vereséget szenved. 

Elbuktak a szankciók

A brüsszeli vezérkar nem tud kifogyni a győzelmi beszédekből annak ellenére, hogy az ígéretekből eddig semmi sem valósult meg. A béke nem jött el, Oroszország nem kényszerült térdre és az európai gazdaság nem tudta megőrizni pozícióit.

A második világháború óta nem volt akkora válság a kontinensen, mint most: az emberek megélhetése és a megszokott életmódja került veszélybe.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is jól teljesített az ígérgetésekbenForrás: MTI/EPA/Európai Tanács/Dario Pignatelli

A háború kirobbanása óta a többszörösére emelkedett a földgáz ára, ami rendkívül nehéz helyzetbe hozta az EU tagjait. Európa országai ma felárat fizetnek az olajért, a földgázért és a villamos energiáért, miközben az orosz gazdaság jól van. Kína és India (illetve más keleti országok) az uniós szankciók bevezetését követően több orosz gázt vásárolnak, mint valaha. Egy finn kutatóintézet becslése szerint

Moszkva februártól augusztus végéig 158 milliárd eurónyi bevételt könyvelhetett el az energiahordozók exportjával.  

Eközben az uniós bürokraták által gerjesztett energiaválság mostanra elért az európai átlagemberek szintjére, pedig még el sem kezdődött a fűtési szezon. Már most látszik, hogy az áremelkedés Nyugat-Európában is rendkívüli társadalmi feszültségeket okoz majd. Ennek előszele, hogy a kontinens nagyvárosaiban szinte naponta vonulnak utcára az emberek, tiltakozva a brüsszeli elit büntetőintézkedései és az általuk okozott gazdasági helyzet miatt. 

Az energiaválság következtében olyan dolgok történnek, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Ahogy korábban beszámoltunk róla, sok országban az embereknek már a fűtés és az evés között kell választaniuk, szinte mindenhol drasztikusan felmentek a rezsiárak. 

Fidesz: Nem erről volt szó

A Fidesz EP-képviselője, Deutsch Tamás szerint nem ezt ígérte Brüsszel. Úgy látja, amikor a nyár elején a szankciókat elfogadták, az Európai Bizottság azt ígérte, hogy a szankciók térdre fogják kényszeríteni Oroszországot.

Azt ígérték, hogy a szankciók elhozzák a háború végét. Nos, a háború végét ma sem látjuk, az európai emberek energiaszámlái viszont az egekbe szöktek, Oroszország eközben soha nem látott nagyságú bevételekre tett szert az energiaárak emelkedése miatt

- tette hozzá.