A magát filantrópnak tartó magyar milliárdos elsődleges tevékenysége mindig is a pénzügyi machináció terepe volt, amit több országban máig emlegetnek. Nem véletlenül lép fel egyre több ország a baloldali spekuláns tevékenysége ellen. Soros Györgyöt több ország közvetlen vagy közvetett módon kitiltotta. vagy elűzték őt az országokból a tevékenysége miatt.

Számos régiós országban gyakorolt érdemi befolyást a belpolitikai folyamatokra a Soros György nevével fémjelzett szervezeti háló az elmúlt évtizedekben. A Mandiner cikke alapján most ismertetjük, azt, hogy a milliárdos és köre hogyan képes befolyásolni a pénzmpiacokat és a különböző valutákat.

Bennfentes kereskedelem Franciaországban

1988-ban Soros a Societé Générale francia bank részvénycsomagjával kereskedett úgy, hogy az ügyletből 2,2 millió dollár nyereségre tett szert.

Soros György és köre képes egész piacokat bedönteni a külnböző spekulációkkal.Forrás: Origo

2002-ben Soros Györgyre bennfentes kereskedelem miatt 2,2 millió eurós büntetést szabtak ki a francia hatóságok.

2006-ban a francia legfelsőbb bíróság (Semmítőszék) szintén megerősítette a hatóságok döntését. 2011-ben az Emberi Jogok Európai Bíróságán ugyancsak elvesztette az ezzel kapcsolatos, kilenc évig húzódó pert. Az ügy szálai a francia szocialistákhoz is elvezetnek, hiszen az egyik érintett Jean-Charles Naouri egy időben Pierre Bérégovoy szocialista pénzügyminiszter (később miniszterelnök) kabinetfőnöke volt. Bérégovoy 1993-ban öngyilkosságot követett el.

A font bedöntése 1992-ben

A német újraegyesítés miatt az európai árfolyam-mechanizmus középpontjában álló német Bundesbank kénytelen volt olyan, szigorúbb kamatpolitikát alkalmazni, amely nem felelt meg a többi országnak, így ezen valuták árfolyama gyengülni kezdett. 1992-ben Sorosnak feltűnt, hogy a font csak a mesterséges árfolyam-politika révén tudja tartani magát, ezért a font gyengülésére spekulált. Norman Lamont angol pénzügyminiszter az irányadó kamatlábakat 1992. szeptember 16-án 12 százalékra emelte, hiába használták fel a jegybank teljes devizatartalékát az árfolyam megvédésére, a befektetők további fonteladással válaszoltak a bizonytalan helyzetre.

A jegybank képtelen volt tartani az erős fontot, így a „fekete szerdának" nevezett napon, szeptember 16-án kiléptek az árfolyam-mechanizmusból. A Soros-féle Quantum Fund 1,1 milliárd fontot nyert a spekuláción, amelyet követően a tőzsdegurut az angol font bedöntőjeként kezdték emlegetni.

Soros György, bedöntötte a fontot 1992-ben.Forrás: V4NA

Az ügylet legális volt ugyan, de a felhasznált pénzmennyiség a nagysága miatt alkalmas volt az árfolyam mozgatására, és így súlyos következményekkel járt: ellehetetlenítette a britek belépését az euróövezetbe, megbuktatta az angol pénzügyminisztert, zuhanásba taszította a fontot, és felemésztette a Bank of England devizatartalékainak nagy részét. A költségek 3,3 milliárd fontra rúgtak. A Konzervatív Párt jelentős részben ennek a napnak köszönheti, hogy 1997-től 13 évre ellenzékbe szorult. A font leértékelődése azonban nem járt inflációs nyomással, így hosszú távon a brit gazdaság a vártnál kevésbé sínylette meg a fekete szerdát.

Egyes elemzők szerint a fekete szerda hozzájárult a konzervatívok EU-ellenes vonalának erősödéséhez, ami végül elvezetett a Brexithez.

Az 1997-es ázsiai pénzügyi válság

Az ázsiai pénzügyi válság 1997 augusztusában kezdődött, miután a thai bát dollárhoz rögzítését feloldották a dollár erősödése miatt. Októberre a bát már 60 százalékkal leértékelődött a dollárral szemben. A thaiföldi események miatt spekulációs hullám indult el más ázsiai országok valutája ellen, az indonéz rúpia, a malajziai ringgit, és a fülöp-szigeteki peso is leértékelődött, 47, 35, illetve 34 százalékkal.

Soros György körülbelül egymilliárd dollárral fogadott a bát ellen. A nagy összeg miatt felmerült, hogy Soros politikai kapcsolatai révén részt vett a válság előidézésében. Soros alapja, a Quantum Fund az indonéz, maláj és a fülöp-szigeteki valuta ellen is spekulált. A pénzember azt állította, nem ő indította el a válságot, a problémát a thai központi bank a spekulációkról szóló hírekre adott reakciója okozta.

A válság következtében Thaiföld GDP-je 1997-ben 1,4 százalékkal, 1998-ban 7,6 százalékkal esett vissza, míg a válságot megelőző években gyorsan növekedett.

A tőzsde és a pénzpiacok Soros fő vadászterepe.Forrás: AFP/Johannes Eisele

A magánkiadások és a magánbefektetések is csökkentek, a kiskereskedelmi forgalom körülbelül 4 százalékkal esett vissza. Malajzia gazdasága 1998-ban 7,4 százalékkal esett vissza, az egy főre eső GDP szintén körülbelül egyharmadával.

Fogadás a japán jen ellen

Soros 2013-ban a japán jen ellen fogadva keresett 1,2 milliárd dollárt. A 2011-es fukushimai katasztrófa után a befektetők menekültek Japánból, a bizalmatlanság rendkívül magas volt az ország gazdaságával szemben, és a helyzeten az eurózóna válsága sem javított. A globális pénzügyi piacokon kialakuló kockázatkerülés miatt a japán jen erősödött a többi valutához képest, és defláció lépett fel a gazdaságban.

A befektetők a defláció fennmaradására számítottak, nem érdekelte őket a japán piac, és figyelmen kívül hagyták a fejleményt, hogy Abe Shinzo átvette a Liberális Demokrata Párt vezetését. Abe, aki céljául a defláció felszámolását tűzte ki, csak 2012 decemberében lett miniszterelnök, de Soros már októberben jelen volt a japán piacon, short pozíciót felvéve a jennel szemben. Abe új kormánya nyomást gyakorolt a jegybankra, hogy lazítsák a monetáris politikát, és vessenek véget a deflációnak. A jen november és február között 20 százalékot esett a dollárral szemben.

A magyar OTP-t ért támadás

A Budapesti Értéktőzsde hatalmas zuhanást tapasztalt 2008 októberében az OTP részvényeinél, amely a kereskedés végén rögzített megbízásoknak köszönhetően mintegy 20 százalékot zuhant, ebből kilenc százalékot a záró szakaszban.

A kormánynak cáfolnia kellett, hogy állami tulajdonba venné a bankot, és Csányi Sándor is nonszensznek nevezte a csődről szóló pletykát a Reutersnek. A támadás másnapján az OTP, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank közös sajtótájékoztatót tartott, ahol újra kifejtették, hogy nemcsak az OTP, de az egész ország pénzügyi rendszere is stabil. Az akkori pénzügyminiszter, Veres János állami garanciát ajánlott a pénzintézet bankközi hiteleire, de azt az OTP ezt nem fogadta el. A bank feljelentést tett.

Ezt követően PSZÁF vizsgálatot indított az üggyel kapcsolatban és arra következtetésre jutott, hogy a Soros által vezetett Soros Fund Management LLC. megsértette a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó előírásokat.

Az ügyleten mintegy 675 ezer amerikai dollárt nyert Soros cége. Az OTP-t ért kár vizsgálata során a PSZÁF Soros alapja esetében egyértelműen megállapította annak felelősségét és a törvénytelen piacbefolyásoló tevékenység miatt félmilliárd forint bírsággal sújtotta.

Ezek a példák hűen mutatják, hogy Soros György olyan gazdasági erőforrásokat képes mozgósítani, amelyek a világ legnagyobb gazdaságaiban is komoly károkat okozhatnak. Az amerikai spekuláns a sajtó és a civil világ befolyásolása mellett gazdasági eszközökkel is nyomást tud helyezni egy-egy országra, kormányra. Ez pedig újabb bizonyítéka annak, hogy a Soros-hálózat nemzetbiztonsági kockázatot jelent.