Brüsszel értelmetlen szankciói Európának ártanak, Amerikát viszont gazdagítják

szupertanker
in at the on of is new first since last month wednesday ship july terminal netherlands rotterdam anp lng unloading lex voyager 2011 lieshout xtra Horizontal panoramic VAN RUNNING PORT TRIAL TANKER GATE ARCTIC
Az Artic Voyager a világ egyik legnagyobb LNG-szállítója
Vágólapra másolva!
Számos Oroszországgal szembeni büntetőintézkedésről döntött a nyugati világ az ukrajnai háború kitörése óta, és egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek a szankciók – azon túl, hogy Európának kárt okoznak és Oroszországot nem rendítik meg – az Egyesült Államoknak kifejezetten jól jönnek. Az Oroszországgal és az orosz energiahordozókkal szembeni fellépés ugyanis azt hozta magával, hogy Európa kénytelen máshonnan beszerezni az olajat vagy a gázt, Amerika pedig már évek óta vár a lehetőségre, hogy átvegye a beszállítói szerepet. Az európai energiaválság miatt ráadásul több cég is áttelepült az USA-ba. Az sem lehet véletlen, hogy a tőzsdespekulánsok – köztük Soros György –százmilliókat keresnek a háború és a szankciók okozta bizonytalanság közepette.
Vágólapra másolva!

A nyugati országok az ukrajnai háború kitörése óta számos Oroszországgal szembeni szankcióról döntöttek, melyek célja az lenne, hogy meggyengítsék az orosz gazdaságot, hogy az ország ne tudja folytatni az Ukrajna elleni támadást. Azon kívül, hogy a szankciók láthatóan nem okoznak komoly kárt Oroszországnak, Európának azonban annál inkább, az Egyesült Államoknak még hasznot is hoznak.

Az Egyesült Államok vezetésével a NATO-tagállamok és az EU újabb és újabb szankciókat jelentenek be, annak ellenére, hogy még Joe Biden amerikai elnök is többször elismerte, hogy azok nem fogják elrettenteni Vlagyimir Putyin orosz elnököt a háborútól.

Így vezettek be embargót az orosz olajra és szénre, de az USA és egyes brüsszeli politikusok kiterjesztenék a szankciókat az orosz gázra is. Amerika így duplán jól járna, hiszen nem szorul sem szén-, sem olajimportra Oroszországból, ellenben az energiaimport az Európai Unió egyik lételeme.

Európa orosz behozatal híján pedig kénytelen a sokkal drágább, bonyolultabb, lassabb és környezetszennyezőbb LNG-t, vagyis a cseppfolyósított gázt megvásárolni – amelyben nagyhatalomnak számít az Egyesült Államok.

Nem lehet véletlen, hogy az Egyesült Államok és az EU már márciusban megkötött egy hosszú távú gázpiaci megállapodást „az orosz fosszilis energiahordozókról való leválás és az európai energiabiztonság fenntartása érdekében”.

Nyár közepére pedig az is világossá vált, hogy

a magas európai kereslet, a magas árak és a növekvő exportkapacitás következtében az idei év első felében az Egyesült Államok volt a világon a legnagyobb exportőre a cseppfolyósított földgáznak.

A kőolaj- és földgázárak a háború után új rekordot döntöttek, a sorból az LNG sem maradt ki. A spotpiacon a jegyzés 60 dollár/mmBtu közelébe ugrott, ami tízszeres növekmény egy év leforgása alatt. A Reuters hírügynökség számításai szerint 56 dolláros áron számolva a februári amerikai szállítmányok összértéke 17 milliárd dollár.

„Az amerikai LNG-termelők profitáltak az európai gázhiányból, és még több nyereségre tehetnek szert, ha a szankciókat kiterjesztik az orosz termelőkre”

– mondta az egyik elemző.

Az európai LNG-kereslet egyébként globális versenyt robbantott ki a meglévő forrásokért, még azzal együtt is, hogy Európa gázfelhasználási igénye összességében csökkent, az ázsiai növekedés pedig megtorpant – írta az International Energy Agency (IEA) nemzetközi energiaügynökség hétfőn publikált negyedik negyedévi gázpiaci felmérésében. Európa az idén a globális kapacitásnövekedés duplájára emeli LNG-beszerzéseit.

Az IEA előrejelzése szerint Európa LNG-importja idén több mint hatvanmilliárd köbméterrel fog nőni, ami több mint kétszerese a globális LNG-exportkapacitás bővítésének.

Tehát jól látható, hogy az amerikai LNG-beszállítók nagy haszonra tehetnek szert.

Kinek az érdekében állt az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantása?

A fentiek fényében különösen érdekes az Egyesült Államok külügyminiszterének minapi nyilatkozata az Északi Áramlat gázvezetékeinek támadása kapcsán. Ezek a gázvezetékek az oroszországi gáz Európába szállítására alkalmasak, most azonban bizonytalan a működőképességük, miután – mint ismert – a múlt héten szivárgást tapasztaltak a vezetékeken, minden bizonnyal támadás történt. Korábban ráadásul amerikai nyomásra nem is indult el a szállítás az Északi Áramlat II. vezetéken Németországba.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter a vezetékek meghibásodása kapcsán úgy fogalmazott:

Blinken azt is elmondta, hogy "az Egyesült Államok mindent megtesz a szabotázs következményeinek" enyhítésére, mivel Európa jelenleg energiaválságban van.

Az Északi Áramlat gázvezetékek megsérülése vagy megrongálása egyébként kapóra jött Amerikának, hiszen már korábban is látható volt, hogy az európai gázhiányon nyerészkednek a spekulánsok, köztük Soros György is.

Idén Soros György elsősorban a különböző energetikai cégekben szerzett részvényein keresztül jut tetemes vagyonhoz. Még a Bloomberg számolt be róla a nyáron, hogy Soros tőzsdei nyeresége idén meghaladta az egymilliárd dollárt, ugyanis májusban 7,5 milliárd dollárról 8,5 milliárd dollárra nőtt a nettó tőzsdei vagyonának mértéke. A különböző energiavállalatokban szerzett részvényei kifejezetten nagy éves profitot hoztak Sorosnak. Erről nemrég az Origo is beszámolt.

Soros György több százmillió dollárt keresett LNG-részvényekkel idén (Photo by Fabrice COFFRINI / AFP) Forrás: AFP/Fabrice Coffrini

Sorosnak összesen 12 energiavállalatban van részvénye. Ebből nyolc cégnek jelentős nyeresége származott az idei év elejétől számítva. Júniusig további három energiacégben is volt részvénye Sorosnak, amiket habár azóta eladott, a belőlük származó éves bevételei jelentősen megemelkedtek.

Soros arányaiban legnagyobb éves nyeresége – ami több mint 50 százalék – az Energy Transfer LP nevű amerikai gáztermelő cégtől származott, amely cseppfolyós földgáz, azaz LNG-szállítással is foglalkozik. De a többek között az LNG-kitermeléssel foglalkozó Total Energies energiavállalat részvényeiből is jelentős összeg folyt be Sorosnak. Emellett a spekulánsnak az amerikai LNG- tárolással foglalkozó Williams vállalatban is volt érdekeltsége, innen is rengeteg pénzt vett ki.

Nem csak közvetlenül hoz hasznot Amerikának Európa baja

A The Wall Street Journal hosszú elemzőcikket közölt az ukrajnai háborúval kapcsolatos szankciókról és az azok nyomán kialakuló energiakrízisről. Erről az Origo is beszámolt.

A lapban már a cikk első mondatában kijelentették:

Az európai energiaválság egyik nagy nyertese: az amerikai gazdaság.

A lap kifejtette, hogy az egekbe szökő gázáraktól sújtott európai vállalatok, amelyek acélt, műtrágyát és más alapanyagokat gyártanak, a kiszámíthatóbb energiaárak és a masszív kormányzati támogatás miatt az Egyesült Államokba helyezik át tevékenységüket.

A cikk szerint a gazdasági folyamatok egyre inkább az Egyesült Államok kezére játszanak, különösen a vegyi anyagokat, az akkumulátorokat és más energiaigényes termékeket gyártó vállalatok számára.

A lap kifejtette, hogy bár az amerikai gazdaság rekordinflációnak néz elébe, a koronavírus-válságból jól jött ki, és jó kilátásai vannak, mert Európát destabilizálta a háború. A Pandora dán ékszergyártó vállalat és a Volkswagen az év elején jelentett be amerikai terjeszkedést, a Tesla pedig szünetelteti a németországi akkumulátorgyár megvalósítását.

Közben pedig megjelent a „nevető harmadik” is. Szintén a Wall Street Journal jelentése szerint

rakományonként több százmillió dolláros haszonnal amerikai LNG-t adnak el Európába kínai cégek.