Ki nyerészkedik a háborún?

Ukrajna államcsődben van, és hatalmas összegekre van szüksége ahhoz, hogy fedezze kiadásait. A háború azonban igen jól jövedelmező üzletet jelent bizonyos globalista köröknek, akik elvárják Brüsszeltől, hogy tovább finanszírozza Ukrajna működését és kiadásait. Az már eddig is látszódott, hogy ezek a hitelek és támogatások soha nem fognak megtérülni. Ukrajna és a háború finanszírozása helyett a valódi megoldást a béketárgyalások megkezdése jelentené, de ehelyett Brüsszel tovább önti a pénzt Ukrajnába. Mindeközben az amerikai olajvállalatok hatalmas hasznot termelnek, egyértelmű, hogy a leginkább az Egyesült Államok érdekelt a háború folytatásában.

Ukrajna megsegítésének kérdése az orosz-ukrán háború kitörése óta vitatott kérdés. Egy ideje láthatóvá vált, hogy hiába öntik a világ országai a tömérdek pénzt az országba, azok sohasem fognak megtérülni, visszajönni.

Ukrajnának nincs költségvetése, és olyan reménytelen helyzetben vannak, hogy bármilyen segélyt, támogatást is kapnak, sosem fogják tudni visszafizetni, és minden bizonnyal ezzel a támogatóik is tisztában vannak.

Az ukrajnai ipar és gazdaság tulajdonképpen nem létezik, és miközben Európa országai küzdenek az elszabaduló energiaárak, az infláció és a brüsszeli szankciós politika következményei miatt, a Világbank például úgy ad hitelt Ukrajnának, hogy nem köti feltételekhez. Ukrajna jelenleg a világ legnagyobb pénznyelője, államcsőd van, költségvetésük viszont nincs – és valamiért bizonyos országok még mindig azt gondolják, hogy érdemes (korlátok és határok nélkül) dollármilliárdokat belepumpálni. Nemrégiben például a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mintegy 1,3 milliárd dolláros segélyt ítélt Ukrajnának a kialakult élelmiszerválság kezelésére.

Jövőre Brüsszel 18 milliárd eurót kíván Ukrajnának adni, az Egyesült Államok hasonló összeget, és nagyjából ennyit a nemzetközi szervezetek is. Azaz összesen 54 milliárd eurót.

Mégis a legérdekesebb kérdés, hogy ki nyerészkedik ezen a háborún, kinek áll érdekében a háború eszkalációja és elhúzódása? Amikor valaki rosszul jár, másvalaki általában nyerészkedik a nyomorán. De kik is ők?

Ezek azok a spekulánsok, akik az amerikai demokratákkal szorosan összefonódó kört alkotják, és közülük legtöbbször Soros György nevét említik, aki maga is érdekelt a háború folytatásában.

Soros György megmondta, mi a háború célja és mit vár el

Hogy mégis miért öntik még mindig a pénzt Ukrajnába, amikor nyilvánvalóan képtelen lesz törleszteni az adósságait, arról Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója beszélt korábban az Origónak.

Soros György megmondta, mit kell csinálni Forrás: AFP/Fabrice Coffrini

Az látszódik, hogy a globalista elitek ezt a háborút leginkább két célra akarják használni, amit Soros György írt még idén márciusban a Project Syndicate hasábjain: miszerint meg kell dönteni az orosz és kínai rendszert, mert most látszódik erre reális esély.

Hozzátette azt is, hogy

a háború a „legjobb üzlet". Ezért erőltetik a háborút, annak ellenére, hogy bizonyos összegek sosem fognak visszajönni. A háborún keresni is lehet, mindent el lehet adni, mindennek felmegy az ára, lehet spekulálni, és hát fegyverből sosem lehet eleget gyártani.

Minél tovább tart a háború, a globalista elitek azt remélik, hogy ezeket a céljaikat annál jobban el tudják érni, tehát Ukrajna támogatásával ezeket a globalista célokat most egyszerre akarják elérni

– magyarázta az Origónak Kiszelly Zoltán. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az amerikaiak részéről elvárás, hogy ha ők ellátják fegyverekkel Ukrajnát, akkor a többi ország pénzügyileg finanszírozza,

ITT VAN A KUTYA ELÁSVA, HOGY MÉG AZ AMERIKAI FEGYVEREKET IS AZ EURÓPAIAK FINANSZÍROZZÁK

- fogalmazott Kiszelly Zoltán.

Így kötődik össze sokadszorra a demokráciaexport, illetve a gazdasági-pénzügyi cél, a maximális profit elérése.

Minél hamarabb vége a háborúnak, annál kevesebbet kell finanszírozni, tette hozzá Kiszelly. Megjegyezte, hogy az Unió pedzegeti – a német sajtóban már erről írnak –, hogy új Marshall-tervre van szükség Ukrajna újjáépítésére, amelynek költségét Zelenszkij szeptemberben 750 milliárd euróra taksálta.

Márpedig ezt a pénzt nyilván Ukrajna úgy fogja elkölteni, hogy magáncégeket bíz meg az építéssel, az infrastruktúra helyrehozatalával. Vajon ezek a cégek milyen körökből kerülnek ki? Amikor az Egyesült Államok gyakorlatilag felvásárolta az ukrán mezőgazdaságot, megkaptuk a választ erre a kérdésre.

A vezető olajtermelők tényleg fürdenek a profitban Forrás: Michael Nagle / Bloomberg via Getty Images

Az amerikai olajvállalatok rengeteget kerestek

A Világgazdaság számolt be róla, hogy az elemzői várakozások feletti negyedéves profitról jelentett pénteken a Chevron: a 11,2 milliárd dolláros nettó eredményük minden idők második legmagasabbja, emellett pedig csúcsot döntött a működési cash flow, amely 15,3 milliárd dollárra rúgott. A portál szerint a javuló eredménydinamika mögött a kifejezetten kedvező működési környezet állt, vagyis az olaj és gáz iránti globális keresleti boom mellett az amerikai olajmezők növekvő kihasználtsága.

A negyedéves profit majdnem duplája a tavalyi harmadik negyedévesnek; ez egyébként már akkora nyereség, hogy a Reuters beszámolója szerint az olajvállalatok az extra magas profit miatt továbbra is a támadások kereszttüzében állhatnak.

Akárhonnan nézzük,

a vezető olajtermelők tényleg fürdenek a profitban, a Chevron saját tőkére vetített megtérülése például 25 százalékra ugrott.

A Permian-medencében elért harmadik negyedévi termelésük meghaladta a napi 700 ezer hordó olajegyenértéket, ami 12 százalékkal több, mint a második negyedévben. Összességében a Chevron 9,3 milliárd dollárt profitált az olaj- és gáztermelésen, emellett további 2,5 milliárd dollárt az olajfinomításon. A finomított termékekből napi 1,25 millió hordónyi mennyiséget értékesítettek. A Chevron csúcsvezetői elégedettek lehetnek a negyedéves profitjukkal, de fejet kell hajtaniuk a rivális Exxon Mobil teljesítménye előtt, ők ugyanis 19,7 milliárd dolláros adózott eredményt produkáltak.

Az amerikai olajszektor piacvezetője az idei év első 9 hónapjában 43 milliárd dollár adózott nyereséget ért el.

Érdekesség, hogy ez az összeg 19 százalékkal magasabb a 2008-as évi eredménynél is, pedig akkor az olaj hordónkénti ára mindenkori rekordon volt, egy ideig 140 dolláros szint volt jellemző. Az Exxon az elmúlt három hónapban 5,7 milliárd dollárt költött új olaj- és gázprojektekre, és jó úton halad, hogy elérje az idei évre kitűzött 21–24 milliárd dolláros befektetési/beruházási célt.

Az Exxon pénteken azt közölte, hogy idén 15 milliárd dollár osztalékot fizet a részvényeseknek.

Amerika a háború folytatásában érdekelt

Különösen szomorú, hogy míg Európa az Egyesült Államok kénye és kedve szerint táncolva tulajdonképpen lábon lövi magát, addig a világ vezető hatalmai megerősödve kerülnek ki a konfliktusból

– mondta ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője az Origónak adott interjúban. Hozzátette:

az Egyesült Államoknak akár érdeke lehet, hogy ez a háború elhúzódhasson, hiszen amellett, hogy a háborúkkal összefüggésben álló üzletágak számára felhajtó erőként jelenik meg egy ilyen konfliktus, ez is – mint oly sok egyéb háború, melyben az USA érdekelt volt, vagy tényleges szereplőként részt is vett – kellően távol zajlik határaitól.