Míg ukránok milliói kényszerülnek arra, hogy otthonukat elhagyva meneküljenek a háború elől, és európaiak szintén milliói rettegnek attól, hogy nem tudnak megélni az egekbe szökő energiaárak és a szankciók infláció miatt, addig vannak, akik rengeteget keresnek a háborún, egyenesen mások tragédiáján nyerészkednek. Mondjuk a részleteket.

Ahogy arról már az Origo is többször beszámolt az elmúlt napokban, Ukrajna gazdasága katasztrofális állapotban van, kijelenthető, hogy az ország gyakorlatilag államcsődben van. Közben hatalmas összegekre van szüksége ahhoz, hogy fedezze kiadásait, ha nem kapna külföldi segítséget nem tudná kifizetni az állam fenntartását, érthetően fogalmazva: még a nyugdíjakra, szociális kiadásokra sem lenne pénze.

Ukrajna lakosai mellett azonban az európaiak is érzik a háború súlyát, az elszálló energiaárak és a szankciós infláció – szinte – minden európai polgárt érintenek. Ha véget érne a háború, az nem csak az ukránoknak, hanem egész Európának jelentene természetesen könnyebbséget.

A háború azonban igen jól jövedelmező üzletet jelent másoknak, akiknek egyenesen érdeke, hogy a háború elhúzódjon.

Ezek a globalista körök elvárják Brüsszeltől, hogy az EU finanszírozza Ukrajna működését, annak ellenére is, hogy nyilvánvaló, hogy ezek a támogatások soha nem fognak megtérülni. Így azonban tovább folytatódik a háború, hiszen a valódi megoldást csak a tűzszünet és a béketárgyalások megkezdése jelentené.

Vannak, akiknek épp ez számít, hiszen a fegyverek és az energiahordozók kereskedői, a pénzügyi spekulánsok és Amerika is megtalálja számításait, és profitál a háborúból.

Különösen szomorú, hogy míg Európa az Egyesült Államok kénye és kedve szerint táncolva tulajdonképpen lábon lövi magát, addig a világ vezető hatalmai megerősödve kerülnek ki a konfliktusból – mondta ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője az Origónak adott interjúban. Hozzátette:

Az Egyesült Államoknak akár érdeke lehet, hogy ez a háború elhúzódhasson, hiszen amellett, hogy a háborúkkal összefüggésben álló üzletágak számára felhajtó erőként jelenik meg egy ilyen konfliktus, ez is – mint oly sok egyéb háború, melyben az USA érdekelt volt, vagy tényleges szereplőként részt is vett – kellően távol zajlik határaitól.

Milyen üzletágak húznak hasznot a háborúból?

A Világgazdaság számolt be róla, hogy az elemzői várakozások feletti negyedéves profitról jelentett pénteken

az amerikai olajvállalat, a Chevron: a 11,2 milliárd dolláros nettó eredményük minden idők második legmagasabbja.

A portál szerint a javuló eredménydinamika mögött a kifejezetten kedvező működési környezet állt, vagyis az olaj és gáz iránti globális keresleti boom mellett az amerikai olajmezők növekvő kihasználtsága.

A negyedéves profit majdnem duplája a tavalyi harmadik negyedévesnek; ez egyébként már akkora nyereség, hogy a Reuters beszámolója szerint az olajvállalatok az extra magas profit miatt továbbra is a támadások kereszttüzében állhatnak.

Az amerikai olajszektor piacvezetője az idei év első 9 hónapjában 43 milliárd dollár adózott nyereséget ért elForrás: shutterstock

Akárhonnan nézzük, a vezető olajtermelők tényleg mondhatni fürdenek a profitban: a Chevron csúcsvezetői elégedettek lehetnek a negyedéves profitjukkal, de fejet kell hajtaniuk a rivális Exxon Mobil teljesítménye előtt, ők ugyanis 19,7 milliárd dolláros adózott eredményt produkáltak.  

Az amerikai olajszektor piacvezetője az idei év első 9 hónapjában 43 milliárd dollár adózott nyereséget ért el.

Érdekesség, hogy ez az összeg 19 százalékkal magasabb a 2008-as évi eredménynél is, pedig akkor az olaj hordónkénti ára mindenkori rekordon volt. Az Exxon egyébként azt közölte, hogy idén 15 milliárd dollár osztalékot fizet a részvényeseknek.

És ott van a gáz is

Nyilvánvaló, hogy miután az orosz gáz csak korlátozottan elérhető Európában, azok, akik tudnak szállítani hasznot húznak a dologból. Érdekesség, hogy az USA mellett Norvégia is nagy nyertese a dolognak. (Nem véletlen, hogy az egyébként következetlen és amerikabarát külpolitikusnak tartott francia elnök, Emmanuel Macron összeomló népszerűsége miatt hirtelen az Egyesült Államokat és Norvégiát kezdte szidni.)

Jelenleg

Norvégia a legnagyobb földgázexportőr az Unióban, a szállításokból idén 94 milliárd eurós bevételt vár, ami 65 milliárdos növekedés a tavalyihoz képest.

Az Északi Áramlatok elleni támadás és az orosz vezetékes szállítás teljes kiszámíthatatlansága miatt még inkább felértékelődött a norvég energiahordozók szerepe, erről a Mandiner számolt be.

Természetesen a gázpiacon különösen érdekelt az Egyesült Államok is, amely évek óta lobbizik azért (sikeresen), hogy cseppfolyósított földgázt adjon el az EU országainak. Ezen országok áramellátása ráadásul nagyban függ attól, hogy van-e gáz, vagy nincs.

A fegyver és a gyógyszer minden idők legnagyobb biznisze

Szinte már történelmi ténynek számít, hogy a fegyver- és a gyógyszergyártás a két legjövedelmezőbb iparág. Éppen emiatt éri meg egyes szereplőknek a háború.

Ukrajnának is rengeteg fegyvert küldenek a nyugati hatalmak, az Egyesült Államok leginkább. Érdekesség azonban, hogy a francia fegyvereladások is megugrottak a háború kitörése óta.

A francia fegyvereladások is megugrottak a háború kitörése ótaForrás: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

2021-ben a francia fegyverexport több mint kétszeresére nőtt az előző évhez képest. Tavaly az ágazat minden idők harmadik legjobb eredményét érte el. A megnövekedett export elsősorban vadászgépekre érkezett megrendeléseknek köszönhető, melyekből több országba is ad el a francia vezetés. Emellett Franciaország Ukrajnát is bőkezűen támogatja ágyúkkal és egyéb háborús felszereléssel. Erről a V4NA nemzetközi hírügynökség értesülése alapján az Origo is beszámolt.

Mint kiderült, a tavalyi év minden idők harmadik legnagyobb összegű fegyverexportját eredményezte Franciaország számára, ráadásul Franciaország igencsak bőkezűen támogatja fegyverrel a február óta háborúban álló Ukrajnát is. Florence Parly volt miniszter áprilisban azt írta a Twitteren, hogy Franciaország kiáll Ukrajna mellett és több Caesar típusú önjáró tüzérségi ágyút, valamint többezer lövedéket szállítanak az országba.

A Le Monde francia baloldali napilap pedig már március elején (örömmel) beszámolt arról, hogy néhány tucatnyi Milan páncéltörő rakétát szállít Franciaország Kijevbe, ezt megelőzően pedig, közvetlenül a háború kitörése után védőfelszerelést, sisakot és golyóálló mellényt biztosított Franciaország az ukrán katonák számára.

Emellett ráadásul az Egyesült Államok is megszámlálhatatlan fegyverrel támogatja Ukrajnát.

Amerika az EU-ra kényszeríti akaratát, de Soros György is elmondta véleményét

Hogy mégis miért öntik még mindig a pénzt Ukrajnába, amikor nyilvánvalóan képtelen lesz törleszteni az adósságait, arról Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója beszélt az Origónak.

A háborún keresni is lehet, mindent el lehet adni, mindennek felmegy az ára, lehet spekulálni, és hát fegyverből sosem lehet eleget gyártani.

Minél tovább tart a háború, a globalista elitek azt remélik, hogy ezeket a céljaikat annál jobban el tudják érni, tehát Ukrajna támogatásával ezeket a globalista célokat most egyszerre akarják elérni” – magyarázta az Origónak Kiszelly Zoltán.

Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy az amerikaiak részéről elvárás, hogy ha ők ellátják fegyverekkel Ukrajnát, akkor a többi ország pénzügyileg finanszírozza,

Itt van a kutya elásva, hogy még az amerikai fegyvereket is az európaiak finanszírozzák

- fogalmazott Kiszelly Zoltán.

Az Európai Unió ennek ellenére további pénzeket ígér Ukrajnának, amit végső soron az európai embereknek kell megfizetnie.

"A háborún keresni is lehet, mindent el lehet adni, mindennek felmegy az ára, lehet spekulálni, és hát fegyverből sosem lehet eleget gyártani"Forrás: AFP/Anatolii Stepanov

Erről Soros György is beszélt a Project Syndicate hasábjain. Szerinte meg kell dönteni az orosz és kínai rendszert, mert most látszódik erre reális esély.

Vannak kivételek

Közben azonban az látszik, hogy még a globális pénzügyi elit is tesz kivételeket, ha az Oroszország elleni szankciókról van szó, amikor azt az érdekük megkívánja.

Belgiumnak például október elején fontosabb volt a gyémántkereskedelem, mint az energiaellátás a téli időszakban – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy míg az orosz energiahordozókra embargót követelt, addig azt kierőszakolta, hogy az Európai Unió ne tegye szankciós listára az egyik legnagyobb orosz gyémántbányász óriáscéget, számolt be róla a V4NA.

Az EU azért szerette volna embargó alá vonni a gyémántkereskedelmet, mert az Alrosa közvetlenül finanszírozott egy új orosz tengeralattjárót, valamint évente több milliárd eurót táplált a Kreml hadiládájába. Ennek ellenére Belgiumnak nagyon fontos volt, hogy az orosz gyémántért cserébe továbbra is súlyos pénzeket fizessen Oroszországnak.